Esti mese lett ebből,
Ahogy a medve lejött a hegyről,
Megtankolta Harliját tele,
Vagy Strato, egye meg a fene...
Meg a pék is megbaszta a rigót,
Vagy valahogyan így vót'
Az oroszlán széttépte a farkast,
Mégis a Vadász kapta be a szar faszt.
Jó kedvem van, mégis csúnya lett,
Üres Vizelde így hozza az ihletet.
Akinek nem inge nem veszi magára,
csak az akinek kakás a gatyája.
Amúgy meg nemcsak zenész vagyok,
hanem hitoktató,
ha akarod tanítlak téged az ítélkezésről,
te drága kis fickó!
De várj, előtte kibontok egy sört,
de csak alkohol menteset,
az asszony meg teát iszik,
mégpedig mentásat.
A "Ne ítéljetek!" arra vonatkozik,
hogy nem szabad "EL"ítélni,
de viszont mindent tudnunk kell
igazságosan "MEG"ítélni!
"Igazságos ítéleteket hozzatok!"
mondja a Szentírás,
és hogy ez bölcas mondás,
az biztos, hogy nem vitás!
Én káromkodok biza', ha kell,
Néha már nem is tűnik fel.
De Te, mit gondolsz magadról?
És rólam? Hogy beszélek magasról?
Dehogy, itt nincs harag, és szabály,
Megkapsz mindent, ami kijár.
Nincsenek főköltők, és csőszök,
(Budiláncot is csak véletlenül őrzök),
Nincs megmondás, nincs hiba,
Nincs szájkarate, nincs vita.
Én sem mondtam meg semmit,
Csak kaptatok a fejetekre egy versnyit,
És ha írtok nekem szépen, vagy csúnyán,
Nevetek majd egy jó vers után.
A Vizelde itt a béke sziget,
Kenhetsz ide szart, pisát, és vizet.
Hogy jössz Te ehhöz, Isten szolgája,
hogy ily könnyedén ítélkezz fölöttünk,
kinek jó, vagy rossz a mondókája.
Inkább menj, s játsz dicsőítő éneket,
állj a billentyű mögött vigyázzban,
míg lábad meg nem remeg.
S ha ez megtörtént vala,
rögvest gyere vissza,
írj még nekünk verseket.
De jól vigyázz, aki hibáz,
Isten színe előtt felel.
Ezt tartsd észben, mielőtt cselekel.
Úgy látom, Te is káromkodsz, Bátya,
hadd nőljön a Vizelde eddig is szép mája.
Idősebb vagy nálunk, úgy látom, ez tény,
Talán emiatt is kicsit kevésbé kemény.
De az is lehet, hogy élőben megfejelnél minket,
s végünk lenne szépen, mint a Twin Peaksnek régen.
S zenélésünk véget érne e földi csatornán,
nem úgy, mint Badalamenti zenéje a sorozat oldalán.
Üdvözöllek itt, Titeket, legények.
Forró a fejetek, tán ezért vagytok kemények.
Szánjátok meg az öreg Vizeldét,
Tartsátok meg annak régi hitelét.
Káromkodva szivatni mindenki képes,
Ennek értéke itt ennek nem túl fényes.
Mint a Budilánc egyi őrzője mondom,
A verseitekkel nincs sok gondom,
Szmájli nem kell, versben írd mindened,
Sértésed, dicséreted, és intelmed.
Komment minden vershez lehet,
Csak versben írd az ötletedet.
És bár itt szabályok nincsenek, és mégis,
Tiszteljétek a költőket, és a Vizeldét is.
Ha véletlenül nem vettétek észre,
Szépen, versben küldtelek el a fenébe,
Mégsem gondoltátok először annak,
Hát így írjatok egymásnak, és a többi fasznak.
Kár erre bármit mondani,
nem akarom a rendet bontani.
Világ alaptörvénye, hogy tele a buziknak,
Country pedig a kiégett papiknak.
A bal kezedre mit mondjak, feka?
Azt, hogy minden mi bal az emberiség ellen vala?
Balkéz, balláb, s legfőképp a balfasz:
Erről az utóbbiról beszélj, s ne köntörfalazz!!!
Ha nem válaszolsz versemre, megnézheted magad,
Kiszel Tünde segge szépen a farkadhoz ragad.
Vagy kapsz pár csövet frankón a seggedbe,
s nagyobbat szólsz majd, mint Madmaned,
ha hangerő potija csutkára van tekerve.
Igen baszdmeg, volt közte ondó,
hogy rúgjon szájba valami tévébemondó!
De egyet mondok Neked, szépen szeretettel:
Hiába nyalod Mákos seggét, ő majd téged a faszával szeletel fel!
Nem adja majd olcsóbban a moddolást, hiába pedálozol,
s bár szereti Ő az ilyet, faszához bőnyállal hiába imdákozol!
na ácsi, visszamennyééééé,
hogy a faszomat szopd ketté
jól jegyezd meg, engem nem pusztít el semmi
remélem reggel jót fingtál, és volt közte geci
csak így ,szmájli nélkül nagyon furcsa az irásod
ahogy szoptál reggel, felverte a népeket a sírásod
basztatni tudsz mindenkit, főleg szegény mákost
hogy a villamos szabja rád a rövidnadrágot
Nem használok szmájlit a vizeldében, te turha,
úgy visongasz itt, mint egy fürdőskurva!
Ne tégy úgy, mintha lelked érzékenyen érinteném:
Ha bármi bajod esne, szopással úgyis megtérinteném!
(de ha ennyire akarod, nesze, itt egy, fogjad: a faszomat tegnap persze panasz nélkül szoptad!)
Csak Gergőnek mégegyszer: hogy pusztítson el vmi erős vegyszer!
És meg is lenne első versem e helyen,
kicsit trágár, de mit tegyek,
ha eme szopóág van most velem.
És van már hónapok óta,
hogy hogy legyen, mi legyen,
de egyszer úgyis döntést hozok,
s megszülöm, hogy régire szarok
és újat veszek, vagy nem zavarnak
a zsír- és koszhegyek, s örülök, hogy
be van játszva a kis drága.
Kemény vagy, mint a Madmaned, öcsém,
de ha egyszer Telét fogsz kezedbe,
ne told rajta a death-et oly pőrén,
játsz egy kis countryt is, hetykén.
Közben itt térképészet, Gorillaz, Dallas?
Elkapott ez a sok kommersz lófasz...
És végig azon gondolkodám, jobbosoknak Kánaán,
Én meg balosként itt szerencsétlenül, bután
Stratoból melyiket vegyem így nem túl gazdagon, sután.
American Special, Texas Special?
Naná, faszán,
de ez sincs balosban, mit tehetnék,
tovább gondolkodám, mért születtem sutának,
helyette inkább mennék kurvának,
talán nekik is több lehetőségük vala.
Te pedig gondolkozz el azon,
gyönyörű szép amazon,
hogy kéred a pisámat:
Édesen vagy szárazon?
Verseidet látván mit is mondhatnék?
Erőszakos szó talán a gyilkolhatnék?
Látván művészeted, s számtalan remeked,
fogalmazódik egy gondolat:
nem félted a fejedet?
Mit nekem hexameter, daktilus vagy spondeus,
Ki arcodra lesújt majd, az biz' nem a nagy Zeus,
Fejed helyén, nyakad tetején az én öklöm találod majd,
Jobb lesz ha bejezed, vagy direkt keresed a bajt?
hehh, mesterem ez
egy felejthetetlen.
el mentem menten :DDD
kicsit off:
én is remélem, hogy lesz még vers, sok szííp,
lényeg, hogy a kacsák előtt télen legyen víz.
amit irtam a kiadással kapcsolatban, nem hülyeség,
teljesen komolyan gondoltam, ezeket veszni hagyni,
az nagy esztelenség
Ez tetszett nekem, xD
meglehet nem ez lesz
egyetlen remeked.
Sejtem, rengetegen
lesznek fentebb,
szeretve eme eszperente nyelvet.
Lehet lesz ezer szebb vers...
A legjobb helyen üzensz itt,
Már várom a rohadt trepnit..
Lakásom dísze lesz majd,
Rá lesz írva: "Zolika ezért élt, halt..."
Köszönetem pedig majd látod,
Ha a melóhelyemre beteszed a lábod.
Óhhh, kérlek nagy hír ez nekem,
Így már örömmel ülök a seggemen.
Várom a napot, amikor vihetem haza,
Szobám dísze lesz a Zolika vasa.
Kerül rá két stúdió hangfal,
Immáron kurvajó mélyhanggal.
Vagy ha nem, az se' okoz nagy bajt,
Örömmel hallgatom majd a sok zajt.
Csak egy kérdés felmerült bennem,
A rozsdás vasakért vajon mit kell tennem? :)
Na végre, gyünnek a népek,
Írnak, sírnak, veszekednének.
Írjatok verset, jó sokat,
Tejre sör-jól fosat.
Így kerül újra bűz ide,
Rakódik réteg a régire.
Csak a régiek hiányoznak kicsit,
Kik versben szórták a pisit,
Sokat tettek a Vizeldéért,
A felkent szar erejéért.
Nekem volt egy Baltimore-om,
Olyan pusztulatosan szólt,
Rögtön lefostam a padlót.
Kurva kényelmetlen is volt.
A nyaka is jó görbe volt,
Zörgött rajta szépen a húr,
S még olyan ratyi pickupok:
A háttérzajtól rögtön beszarok.
Két évig gyötörtük egymást
Aztán végre megvették már.
Van most helyette gyönyörű
Ibanezem, "S" szériás.
Mégis jó, hogy volt az a fos,
Mert mit azon elhibáztam,
Azt a szép, új, király gityón
A kisujjamból kiráztam.
Van nekem egy szkvájerom,
úgy szól, mint egy foshalom,
már hányszor megigértem,
hogy felgyújtom a gecibe.
Megyek is most vitriolért,
ott rohadjon meg az egész.
Bundja kicsi, nyerge láma,
Rohadjon meg aki gyártja.
Szilveszterkor megfogadtam,
Hogy a cigit leteszem,
Csak az a baj, hogy azóta
kétszer annyit eszem.
Valamivel pótolni kell
A nikotinhiányom,
Így egész nap zabálok,
S jó sokat kakálok.
Csöves kombóm agyig hajtva
Félig be vagyok már baszva
Miközben kezem a fogólapot járja
Arcom a cigifüst már marja
Lesz még itten bor meg sör
De másnaposság nem gyötör
Itt az új év,igyatok
Mindenkinek boldog új évet kívánok!
(Bár új vagyok még itt
Remélem nem zavar ez senkit
Ha tetszett ez a versike
Hát hívjatok meg egy sörre)
Ürességnek végére járok,
Vizeldébe rímet hányok.
Aki figyel, rögtön látja,
Mit adtak ma a konyhába'
Folyik mint a tiszta folyó,
Bár a színe kissé fakó.
Hagymáskrumpli és kis tojás,
Kenyér, csirke, s a többi fogás,
Kirajzolva festi a falat,
Ki ne hagyjam a rántott halat.
Így sorjázik a kaja a képen,
Lássátok ezt is a Vizeldében.
jra eljött a lebaszás ide.
Száraz a fal, üres a bide.
Benéztem, és mit látok?
Szent helyen az üresség átok.
Eltűntek a régi vitézek,
A budilánc ítészek.
Remélem zabálják a halat,
sugárba hányják le a falat,
Az utána tolt öreg bortól,
A hasnövesztő ünnepi tortól.
Díszítsétek a szobát, meg a fát,
S használjátok csajok tomporát.
Így lesz az ünnep igazán szép,
Belül a bűz, és a falra kent kép.
Ez nem az a nap,
ma nem fogad
magához a szerencse
a háromból egy cseresznye, még hiányzik
az élet értelme annyi, mint
Ádám elé almát rakni, hogy
harapj bele ahogy Ő tette...de
a háromból egy cseresznye...
...még hiányzik...
Guzzival verettem
Zólyom alatt éppen ,
Hát oly szarás
Jött rám , hogy
Bőrnadrágom téptem
Lefelé magamról , s
guggolva bokorba
toltam ki a mócot
tavalyhullt avarba .
Az eksön ím megvolt:
Jól eső sóhajtás ,
Papír viszont Nyente :
Mi lesz most , Kis pajtás ?
Pólómat levéve
Törülöm a farom , s
Maradék ingemmel
Mócom betakarom .
Évmúltán - úgy esett -
Megint arra jártunk.
Gondoltam megnézem
Takart szar barátunk.
Ingöm megvolt , móc már nem .
Meglestem egy éjjel :
Koprofág bogárkák
Hordták szanaszéjjel .
Patás koma, mondd meg nékem,
Trakoros mé' nem jár a Vizeldében?
Te is csak ritkán, de legalább látunk,
De a vén gépésszel csehül állunk.
Bent van még a bőrében, vagy már kint?
Egy pálinkafelhőről letekint,
S fájósra röhögi a száját,
Ha meglátja régi országát...
Gondolok a honra, meg aztán ide,
Régen ő volt a Vizelde szíve.
Azt a lusta lófaszt belétek...
Erre járok, benézek,
Az egyik szar képet tesz be ide,
A másiknak büdös lett a bide.
Alig csordogál némi húgy,
Az is langyos, illatos, de csak úgy
Már kevesen szarnak egy velőset,
Igazi Vizeldei falra kenőset.
Elhagyták a régi jó vitézek,
Én is épp csak benézek,
De legalább egy rövidet tolok,
Máshova nem posztolok,
De ide....ide visszajárok.
A Vizelde nyugalmához.
miért van a lovon pata?
hogy bírja az autómata
ha a feszkóra rábrunyálok.
viháncolnak majd a lyányok
hogy világít a patkó bréje
ennek a versnek meg vége
Beköszöntött a tél, lassan havazni fog...
Vizeldében ülök, s miközben kinézek
A ködös ablakon, el-elgondolkozom...
Orrom már nem bírja a szörnyű szarszagot.
Jeges szél az ajtót csapkodja keményem,
De itt jó meleg van, nincs hát mitől félnem.
Úgy érzem, a vécé az otthonom nékem
Mely mindig megóv, ha nadrágom veszélyben,
Ha a pisiterror támad engem éppen,
Vagy a barnamackó fenyeget keményen...
Ilyenkor bejövök, hagyom hogy a széklet
kijöjjön, és közben írkálok szelíden.
Amikor úgy érzem, tököm leve csurog
A jó Vizeldébe hirtelen beugrok.
Itt nem zavar senki, nyugodtan finghatok
szarhatok, foshatok, mert jó helyen vagyok.
Az udvari wéce szarral meg van telve,
Ha beleszakadnék, rögtön el is lepne
Folydogálna a szar orromon, szájamon,
Sok év vizelete száradna arcomon.
Arra jár és kihúz kedves szomszéd néni,
Szartól ázott testem elborzadva nézi
A gumicsizmám is jól tele van szarral,
Mögöttem a wécé összeomlik lassan.
Mostmár úgyis mindegy, megyek a Tesco-ba.
Emberek előlem szaladnak ordítva.
Szagomtól mindenki hányingert kap sorba
És egy-két perc múlva nincs senki a boltba.
Veszek egy rekesz sört, meg is iszom mindet.
Aztán a bolt előtt a földön lefekszek.
Minden ember mérges, szidják az anyámat,
Arra jár a hóhér, s készül akasztásra.
Éji dal, és mese,
így ragyog a Vizelde.
Nem csapja húgy alá a vizét,
Nem mártja sárgába a színét.
Nem lesz nagy templomi hajója,
de lesz falu végén düledező fa óla.
Nem keresik itt a pézsmát citrommal, borssal,
Nem mászkálnak itt kabátban egy korccsal.
Nem lóg itt táska sem bagirabőrből,
Kirohad az alma a foltos szütyőből.
Anyaga zsák, és nem holmi szattyán,
Nincsen diszkoszvető a homlokzattyán.
Aki akarja, annak így kell elviselni,
Olyan mint mi, valami, vagy semmi.
Fertelmes a világ, faszom kivan vele!
Mindenhonnan a szar ömlik a fejemre.
A divat elbaszott mindent ami jó, s szép,
Nincsen már kultúra, eltűnt a józan ész!
Megyek az utcán, és a gyomrom émelyeg:
Primitív majmokká váltak az emberek!
A fiúk mind buzik, a lányok mind kurvák!
Nem tudom, hogy meddig mehet ez így tovább.
Amit ők hallgatnak, értelmetlen tüc-tüc.
Elviselhetetlen! Az idegbaj rám jön.
Büdös cigányokra példaképként néznek,
És bünözők lesznek, ezt tartják keménynek.
A rockerek őrzik még a jó világot
Melyet a divat íly könnyen hazavágott.
Ne adjuk fel harcunk', örökké lázadjunk,
Az állatok között emberek maradjunk!
