minden ember színes,
másképp nem látszana
szerintem nincs ezzel
senkinek itt baja
lehetsz kék, ződ, barna
lehetsz lila fehér
hidd el hogy nem számít
csak tisztességes legyél
mennyél kérlek mosakodjál,
aki kulás, párt nem talál
nem lesz neked sose csajod
én sem találtam azér mondom
büdös a szar, barna, síkos
nemszereti aki fínnyos
na mosd le szépen a szart a seggről
aztán mehetsz is csajozni egyből...
híres emberek közt is akadt ilyen pali
mint az öreg szarevő, a salvador dali
az életrajzában is papírra van vetve
hogy a szart a dali míly örömmel ette
jöhet a reggeli líra
barna folt kocka papírra
kis papír cakkos a széle
szakad az ember kezébe
ha lyukad a kislap, az rémes
ujjadon barnul a krémes
még jó hogy nem süti ujjad
ne nyald és nem is kell fújjad
szakits egy új lapot egyből
s töröld a szart ujjbegyedről
hova lett a barna nadrágom?
kedvesem, a válaszodat úgy várom!
keresem a szekrényben de nem látom
hova tünt a barna nadrágom?
attól tartok, hogyha utamat járom
s meglátom a nadrágomat egy srácon
szegény párát biztos jól nyakon vágom
s lerángatom róla majd a nadrágom...
A pöcsötök csorog, vagy a kezetek?
Nem értem itt én ezeket,
Írjatok inkább valami másról,
baszásról, seggről, pináról.
Most ne a húgy legyen a fő fonál,
Főleg ami csak szerényen csordogál,
Vagy legyen akkor már ömlő ár,
Vagy hegynél magasabb szökőár,
Legyen mindent beterítő sárga folyam,
Mely alatt minden Atlantisz, hogy hogyan?
Felhőkig érőn beteríti a földet,
Az ammónia kiszorítja a levegőnket,
Megdöglik minden politikus, és pap,
Ki tud úszni, az meg levegőt nem kap.
Noé is meghalt, nem bírta tüdővel,
Meg a csónakért fejbebaszták bézbólütővel.
Szart sem érnek a rakétákkal, bombákkal,
puskákkal, törvénnyel koronákkal,
Majd akkor jön Patkó, s kinyitja a Vizeldét,
Elnyeli a sok húgyot, s milyen szép
világ marad utána,
...gyerekek fürdenek a pisába,
nap csillog a sárga égen, kivált ha
lefelé megy a nap korongja nálunk,
S csak annyit mondanak: "Igen, de
milyen jó hogy van a Vizelde..."
futni kell gyorsan, mert már firkál a vége,
hadd küldjem szét a szart immár végre.
itt kapar, kopog, jön majd ha tolom,
de bedugult eléggé a rágótól az ánuszom.
mindrárt robban, de félő hogy fejem nem lesz vége
hogy előbb robban fel minthogy kiérne a fényre.
krátert üt az hatamast a kemény porcelánba
belezeng a klozet maga és minden csempe fugája,
itt a hang, itt a szag, itt a maradék a seggemen
érzem már mint felállok, könnyebb lettem hirtelen...
mint az tudjuk,
őszi éjjel izzik a galagony
izzik a galagonya magába
de tavasz reggel
bűzlik a budi fala
habzik a brunya a piszoárba
hogyha egy költő taccsot ereszt
lágyan okádva szemet mereszt
vagy bőszen fingik,
reccsen a budi bele
könnybe lábad a szeme,
nem bánja
Reggel, reggel, fránya reggel
Korán van még, s csupasz seggel
Ébredezvén benéztem
De nem igazán tetéztem
A színvonalat
Itten.
Úgyhogy inkább
A vizeletet
Hintem
Csak
Tovább, csuhajja
S izzik a galagonya ruhája
ahogy eme sorokon szememet meresztem
gondolatban a biomechanikus csapom megeresztem
hagyom távozni az ártó anyagot
így képzem minden este én a salakot
látom megy itt az illemtan
itt még az is ingyen van
erőm kicsit fogytán már csak pár szussz van hátra
ezért ezt a pársort idekentem gyorsan a vizelde falára
konzervatív mezőkön kalandozom
hogy homogén, ponttöltésé, nemtudom
körszumma vevé egyenlő null
nem függ az út megválasztásátul
na most hogy gauss tétel is megjött fejembe
elküldöm gyorsan a fenébe
gondolok inkább másra
mint a kurva körszummákra
deszeretlek hujjujjuj.
...ha elfordul a föld a holdtól,
nem látsz többé fényt...
nézz mélyen belém...hátha megtalálod...
meglátod a fényt...
Kivezet innen... elfeljt
ki nevet velem....látod...szerelem az életem
nejem szívemben mindig úgy látom
mint szerelmem, hű társam, s örök barátom
ki előtt titkom nem volt s nem lesz soha
ki által nincs bolond lelkemnek kora
ki nem korlátokat ad hanem szerelmet
s ha rossz irányba tartok, édesen terelget
ki nélkül keserű a számban minden falat
akivel együtt egynek érzem magamat
aki nélkül számomra boldogság nincsen
drága feleségem áldja meg az Isten!
Micsoda? Itt csúnyán? Ki?
Itt nem versel így senki!
Csak szépet mondunk a nőre,
De pöndörödjön a pinaszőre,
Vagy legyen csupasz, mint a seggem,
Az ilyen előtt a kalapom megemelem.
Legyen lucskos, vagy édesen nedves,
a gazdája meg perverz, vagy kedves.
Legyen a szája szopásra termett,
Vagy csak vastag, csókos termet.
Ezt bazmeg, nem lehet szépen leírni,
Csak ha a pöcsöm olyan mint a virsli.
Ha viszont olyan, mint a fagyott kutya lába,
Megy a fasz, pina a versbe, meg a picsába.
s látnokként előre láttam
hogy ma csak feküdnék a puha ágyban
porzóagyamban gondolat sem tapad
ej patkó, tegnap megint túlélted önmagad
csordogálnak mindíg jó borok
én meg folyton elcsábulok
lazítani kéne már, azt hiszem
témferegni csak kenyéren és vizen
a hétfő nálam gyakran csúnyanap
a hétvége meg szalad, mint egy pillanat
aztán csak lesek, s várom hogy jó legyen
ne hasgasson már annyira a fejem
ne akarjak már hányni egy nagyot
elhúzok a faszba, veszem a kalapot
szar ez a nap, várok másikat
kívánjatok jobbulást patkó bácsinak
múltor - ugyebár ahogy azt állítja a bizottság -
valaki mellé feküdt egy tűnődésharapásokkal teli papírnadrág.
a bőrünk felszíne az, ami ettől lett csupa panír
többé kevésbé lehetne ez a negatív tükörradír.
a féri bemondónő PUTTY PUTYY lett a vidéken
ezekután már csak egy büdös lány kéne nékem
köszönöm csókolom két forint lesz
ki az a marha aki a papírba arzént tesz?
használt idegrendszerünk híján romokba omlunk
pedig valamikor még vadonatújak voltunk
na de csak ne nagyon gesztikulálj kérlek
rugósnyalókát már csak a régi idők embere ért meg.
Nem is tudom miért nem visz rá gyakrabban a lélek
Hisz ha eme sorok közé betérek
Ölemben mindig valami furcsát érzek
Bizony a Bizottság jó kis méreg
De kis dózistól sok jót nem remélhetsz
Legalább fél óra kell a fekete korongból
Amitől az ész letompul, szívverés lelassul
Ismeri valaki a ZenBudhista tv férfi bemondó nőjét,
Aki lehetek én is lehet hogy más,
de az semmiképp sem vitás,
hogy ez az egész feledtébb mókás
Azt hiszem mára már elég bókot szórtam
Megyek mert lassan switch off van
Bizony, ez a zsenalitás határa,
Szárnyal a ész, mint a puszta madára.
Én meg egyszerű gyerek vónék"
Iskolák nélkül még rímeket se tónék",
De a Jégkrémbalett nálam is menő,
Ám van kincsem is, gyereké lesz, ha felnő.
Kontroll Csoport analóg tekercsen,
másfél óra, és biza nem reccsen,
stúdiófelvételek jó állapotban
minőségben, kár, ha mostan
le akarom játszani őket
pakolnom kell egy délelőttet.
a bizottság nagy úr!
mint szent istván s vazul,
szemben azzal mint kajál a nép
ki azt hiszi folyton szarba lép
ha ezt hallgat
balgatag
vagy bel geteg
esetleg bél beteg
preparababrakabaré
babrakabaré
baré
baré
most koccolok
várnak még rám sok finom borok
holnap, ha nem leszek túl másnapos, majd írok
vagy sírok
tudja a fene
vagy az ördög, vagy az ördőg feneke
szép volt amit írtál! gartulálok!
agysejteket agysejtekkel összekötni úgy imádok
még még még még még erre kérlek
jót tesz nekem az ilyefajta méreg
imádok megfejteni embereket
mikor sorokat írt az ember, min merengett?
sorok, sorsok, lelkek, agyak, mind egy világ
úgy mint néha borok sörök piák pinák
hát csak rajta! engedd el magad!
s mint repedt szikár föld az esőt, úgy iszom szavad
Kedves ZoltáNOm!!!
Látom A Bizottságot nehezen felejted
A régi bakelitről a szart mind idekened
Egyébként mellékesen szólva remekül teszed
És ebben most kicsit osztoznék is veled
Bár nem tudom lehetek-e én is kámikáze papírnadrág
Ez kicsit most nem is a témába vág
De hát jobb ötlet híján
Ide szarik az ember valamit nyilván
Szerintem te szívtál, szúrtál, vagy ettél,
Vagy csak a gondolatok közé tévedtél,
Nem nagyon látom belőle a kiutad,
Szeresd a nőket inkább, ne a fiúkat.
Írj azon a közös, érthető nyelven,
Melyben pina, húgy, szar felken,
Vagy felír ide rím formában,
De a bonyolult dolgokat tartsd kordában.
PlayBojkottra kotlott naposcsibe, hárman
kalitkából üvöltenek ki bezárva, de bátran.
legelőre néz a préri, ott a kanászhajú kis nyest
gondolatomat ideírni nem leszek én most rest
a szimuláció klassz is, klasszisokkal jobb is
a panírozott zengető az analóg és nem digitális
az előző bölcseletből így jön a szó létre:
vegyünk tehát olyan eszközt, mely nekünk lett félretéve.
korgok jönnek, korgok mennek
tájroszok repkednek
mitbánomén hogy muskátli
ha tetszik a fülemnek
nejklonbazár? vasbazár?
csak a fülemnek hiszek
minek prédikálnék
jó bor helyett vizet
Teeeeee? Te csitri!!
Van pofád ilyeneket írni?
Majd ha öreg leszel mint én,
Nem is öreg, inkább már vén,
Majd akkor panaszkodj arról,
Hogy úgy kell levenni a húgyról, szarról..
Kong a vizelde,omlanak a falak,
akinek szarni kell,...még az sem marad?,
nyomjatok hát valamit,hadteljen a bide,
minek mennél máshová,ganézzál csak ide!!
Vizeldébe pisálni,igen régen jártam,
sok sok időn keresztűl,a húgyot össze vártam,
tartogattam,cipelgettem,..s befogtam a végét,
akkora volt már a zacskóm,...hogy nem láttam a TV-t!
Vécésnéne szájában nincsenek már fogak
Puha az a fasznak, ha oda be tolat
Persze kell még hozzá nagyon sok pálinka
Hogy az ember lemennyen ennyire állatba
Remélem már a boldogság jár rád,
Nehogy lefelé görbüljön a szád.
Ha eladtad, hát valaki megvette,
Tamburádon játssz kedvedre.
Jól szól az, hidd el nekem,
A tambura hangját nem is ismerem.
Kicsi, és húrok vannak rajta,
Ennyit tudok, de szar az ott is barna.
traktorosnak életében történt némi változás
lepasszolt egy jókis korgot,s vett egy nylon tamburát
ha majd egyszer ez is jólszól,akkor biztos berugok
örömömben talán még majd zenélni is tanulok.
az a kurva postás tán gyalog vágott neki
vagy tán a térképen a magyarhont nem leli?
pedig má úgy várom, mint szünidőt a gyerek.
gyere kedves bajám, hogy kezembe vegyelek!
pedig én költő vagyok és forradalmár
ősszel alig várom hogy mustom forrjon már
pénzem is költöm, nem törődöm vele
száz forintnak mégiscsak ötven a fele
ráadásul okos is vagyok, nem is kicsit, nagyon
ahogy fogalmazna egy horgas fejű majom
amit meg kell tennem, én megteszem mindíg
mindenki könnyezzen, ha egy költő fingik
