na ez meg jövöre lesz éppen negyven éves
ha ezt a kort felezed az csajban éppen édes
de ez egy verdam megdugni se lehet
ha egyszer lepukkan akkor odaveszett
ezeréves opál járgány
ez bizony egy ócska dágvány
évszáma pont huszat mutat
vegyél mellé benzinkutat
a csajok ettől le nem szopnak
csak számládról a bankók kopnak
sok-sok szerelő lakatos fényező
lesz tőle életedben új tényező
Az élet egy érdekes játék,
nyerni nem lehet benne,
ha fent érzed magad a magasban,
hamar a földhöz kennek.
De ha lent vagy épp a mélyben,
rádlapátolnak egy halom földet,
rátűznek egy rozsdás fejfát,
és a kupac tetejére pisilnek.
Az élet egy halom trágya,
még fefénél is nagyobb halom kaka,
bármerre forduljon is a szél,
hazugság minden muzdulata.
Arany budiláncom
szögre akasztottam
én itt biza elég
régen nem hugyoztam
bepótolom mostan
minden mulasztásom
és magam a rímeknek
mélyére ásom
Verda bizony kéne
egy fürge Calibra
gyűlik már a lóvé
nem teszem azt likra
Addig ladát hajtok
piros kocka viszonylat
ha én abba bele ülök
rádszáll az iszonylat
De egy jó sportopel
régirégi álmom
boldog leszek nagyon
ha valóra váltom
Következmények nélküli ország,
néppé olvasztott nemzet,
ki nem hiszi az összetartozást,
csak az önös érdekeket.
Rövid emlékezetű nép ez,
formálható mint a gyurma,
s a média olyan alakot képez,
amilyet a hatalom akar ma.
Mert a 3-as ügyosztály immár,
szerkeszt s híreket olvas,
tollra cserélte a gumibotját,
s a képernyőn mond okosakat.
De mit ér egy olyan ország,
ahol ilyen állapotok mellett,
még nem mondott le a kormány,
s győzelmet üneppelhet.
Mert egy normális országban már,
ez rég megtörtént volna,
a lengyel is elüzte a kommunistát,
s nem fosztogat rablóbanda.
Mert ki lett állítva a bizonyítvány,
tele van intővel rossz jegyekkel,
a gazdaság is bukásra áll,
s még áll a kormány itt ferenccel.
És a média SZT tisztekkel tele,
még mindig fedez, jobbra támad,
"a tisztességnek nincsen hitele"
ez már a hazaárulók országa.
De lehet érvelni kérem szépen,
nagy a csend a bal oldalon,
kiáltsatok ki szélsőségnek,
mondjátok hiába az aggodalom.
Hogy élhet ennyi érdektelen ember,
ennyi önző buta egy helyen,
ki összerakni a láncszemeket,
egyszerűen képtelen.
Hibás a jobb oldal is nagyon,
kussol ám ott az alvégen,
pedig megbukott már a hatalom,
el kell tünjön mindenképpen.
Verni kell bőszen az asztalt,
ez így nem mehet tovább,
minden bőrt lehúznak rólad,
elveszik a nép minden forintját.
Hová tűnik az a rengeteg pénz,
ami eltűnik a számlákról minden hónapban,
a rengeteg adó és temérdek járulék,
melyet jobb élet reményében adnak.
Szerintem egyszerű kérdések ezek,
de hol a válasz, az elszámolás?
káosz van itt jobb élet helyett,
készülőben a csődeljárás.
De választ nem kapunk soha,
mert halkan jön a kérdés a hangos tömegből,
nem teszi fel egyszer sem a média,
kezdődhet megint a vetítés elölről.
Ez egy következmények nélküli ország,
melyben rövid az emlékezet,
hogy mi történt tegnap majd elmondják neked,
ha agyadat szépen tisztára mosták.
Itt sem akad meló
Csak az eső csöpög
Szétnézek mit írt itt sok barát és kötsög
Végtére is péntek van vagy mifene
Nyomhatnám már a pedált Demszkygrádból kifele
De sajnos nem nyomhatom pedált se meg mást se
Ma este vonulok demózni - hogy egye meg a fene!
Meg is eszi rögtön mint malaclány a makkot
Pedig kinyitnék úgy nyolc fele pár sört
és egy két-há" pakkot
Semmi kedvem vokálozni ilyen szar időbe bele
Ráadásul a hangmérnök telefonált:
"Tomikám, elveszett az egyik gitársávod fele..."
Mint mondtam, megette a fészkes fene...
Hát így állunk mostan, azaz hogy csak ülünk
ülünk, mert távol főnökurunk
midőn az irodában butulunk
Nem tudok most abszurdot, de filozófikusat
Se szürkét, se barnát
Mehemed óta tudjuk
Kár basztatni a boci farkát
fórum fórum fórum
olyan ez mint a fúróm
csak ezzel nem a nőm
hanem az időm kúrom
de máma végre péntek
s mingyá olajra lépek
s otthon a kompnyuter
közelébe se nézek
a hétvége így is rövid
időrabló nem kő akkó
jön hamar a bamba hétfő
s másnaposan néz a patkó
s megint fórum fórum fórum
lesem míg nincs megint péntek
hopp! itt is van, eljött hamar
ki is baszom most a gépet.
predam predam vintédzs kombo
cvei kánál und halálosztó
förszt csanel betette kaput
szekoncsanel iz tozse káput
predam i nye tú mács gyingi
bite kvikli hazavinni
Magamba verselek ha nem akad társam,
jobb ötletem nincs ebben a minutában.
Miről szól versem? Hát Edittről a múzsáról,
feszes cickójáról, levetett blúzáról.
Ritkán hallat magáról mostanában,
kedvét leli vajon kanokban, gitárban?
Vagy talán zárdába vonult s nunáján lakat?
Megfordult már fejemben ez a gondolat.
Iszik e jó piákat? Vagy csak ásványvizet?
Nem nem én nem gondolnék róla ilyeneket.
De vajh most hol lehet, isiben, más ágyában?
De ő a mi múzsánk s nem lehet senki más vágyálma.
Csak mi téphetjük le ruháit (képzeletben),
mi tarthatjuk melleit két kezünkben.
Csk mitőlünk fogathatja el a piát,
hogy megcsaljon minket olyat nem látott a világ.
A sok poéta lődörög,
de csak akkor igazolt a hiányzás,
ha a bráner lő, dörög,
s éppen tart még a párzás.
Edittre ez nem érvényes,
hisz őt puncival szerelték fel,
de igazolom a távollétet,
ha orálisan a csúcsra juttat el.
Fizetek én illetéket a lakásra bizony,
kemény százezreket a kormánynak adom.
Legyen mit a ferkónak elherdálni megint,
aztán mikor kérdőre vonjuk ő ismét csak legyint.
De ez a demokráciában a szép,
ha finomat ha szart főzött, egye meg a nép,
majd elválik kinek ízlik a saját főztje,
nagy az áskálódás manapság a gazdasági temetőbe.
Nekem verdám még nincs,
De ahogy elnézem, nem is lesz,
Manapság minden autó kincs,
A kormány szép lassan mindent elvesz...
Sikkasszunk mi is, és megoldódik minden,
Raboljuk le az összes gitárboltot,
Aztán lépjünk is le innen,
És adjuk el külföldön az összerabolt cuccot.
Öreg verda kicsi pénzt visz
Az új opel pedig nagyot
Bankár, zsidó jól leszívat
Nem lesz lóvéd, hogyha hagyod.
Régi ótót kalapálják, vesznek bele néha lomot
De ha új kell, kicsi pénzből tutti, hogy azt meg nem oldod.
Havi harmincöt az ára, ha a motorja nem járna
De ha ha mennél néha vele
tizenöt egy tank dereje
ficánkolni ez még nem tud, kevés pici pónilóval
Az ereje épp csak annyi, lepke seggén fáradt sóhaj.
Nyom a kamat, meg az áfa, meg a gyúrkány örök álma
Kinek nincs még milliárdja, legyen földönfutó, árva.
Becsüljed a még verdát, ha a tiéd jó az néked
El nem veszi senki tőled, nem fizetsz már illetéket.
A nyócvanhányas fordrú van szó?
az ami most bankót majszol?
Jók is ám az öreg kocsik,
csak a pénzt ám nagyon viszik.
Hogyha egyszer gazdag leszek,
egy régi bogárra benevezek.
A régi kocsiban még ott az anyag,
kevesebb az esély hogy otthagyod a fogad.
Mint az após régi béemvéje,
90-el az árokban összetörve,
mégis egyben maradta a kaszni,
nem akart harmónikává alakulni.
Egy szuzukiban meghalt volna,
és az szétzsakadt volna darabokra.
Az a kicsi, nagyon sok,
főleg, hogy még adózok.
Bár ha lopnám, több lenne,
új dömper még kitellne.
Csak az öreg, az nem volna,
Új verdában is hiányozna.
Tehát dől a lóvé befelé,
Szar alkatrész kifelé!
Csere újra-szépre-jóra,
új tengely, meg olajgomba.
Öreg lesz de nagyon szép,
országúton százzal tép.
Csajok meg majd buknak erre,
Nagy is, kék is: a DÖMPERRE!!!
nincs nekem ennyi pacim,
egy motorba zárva
pedig nem ártana néha,
ha a seggem alatt hányna..
sokat kínlódok,
ha cuccolni kell,
egy messzi koncertre
ahol még madár sem kel reggel.
de majd találok píztárcát,
és megitatom a fórumot,
nincs a péndznek szagja,
de lesz legalábba seggem alatt vmi aminek lesz hangja!
Az én tütűűűm kicsi Fókusz
Hátulján matrica, Rendi Ródszos
Döngetünk a "Körúton
Letekert ablakkal
Ablakbombul üvölt a Vájtlájön
a sok nyanya elinal!
Inaljanak nyugodtan
a sok kisnyugdíjas
Várják a Kombínót
Varrják a kombinét
Nem jön a kombinó
Eladta a Demszky
Az én verdám épp műszakin jár,
zsebembe nyúlhatok mélyen,
de vonatra biz nem űlnék már,
mer ahogy az kinéz az szégyen.
Drága rá a jegy a színvonal alacsony,
sok a kétes erkölcsű egyén,
a debrecen budapest vonalon,
csak interszitire ülök én.
itt sose vót próza
ideszart a róza
mióta a szent atya
a traktoros megalkotta
eme dicső parnasszust
betartjuk mi a passzust
persze azért megesik
hogy egy pojáca beesik
s pofázik csak vers helyett
de hamar rájön mi a helyzet
itt ha szólsz azt versben tedd
vagy kitapoissák a beled
az se baj ha versed gagyi
sorok végén a rím ratyi
kritizálni nem fog senki
a sok nagy költő fog szeretni
Adja ide inkább az egészet,
ne csak egy részét a pénznek,
engem pedig ingyen elégítsen ki,
legalább 7 napján a hétnek.
Ez így már jobb üzletnek tűnik,
bírnám is én ám rendesen,
miközben a pénzt számolgatnám,
ő "dolgozna lent" csendesen.
Nem is szoktunk ám nekiesni,
Szerintem érti eztet a Jeti,
Csak a szmájlok, amiket mindenhova használ,
Amiatt szóltam. Egyébként nem balhéztál.
Nálam azért általában písz van,
Csak a Mirrmur barátomat gyötröm gyakran...
nem úgy értem barátom,
hogy a vers részét támadom..
hanem, hogyha valaki
a rímét nem fosta ki,
akkor nem estek egymásnak,
mint nászéjszakán a dugásnak..
aaztámmégsem mentem aludni,
frusztrált hogy mit hagyok ki:D
amúgy meg písz dzsídzsíví,
nem akartam balhézni:)
Akkor hozzád képest én új vagyok itt,
Én már versben ismertem meg a budit,
De az maradt, hogy bárki írhat bármit,
csak a forma kötött, most az is számít.
nem mindenkinek van ám ekkora
fantáziája vagy lófarka:)
már én is figyelem egy ideje
hogy "mi ez itt, poétanevelde?"
a régi vizelde biza nem erről szólt
akárki beírt amit akart vagy tudott
nem látom sok értelmét, mégis élvezem
ahogy próbál rímeket faragni két kicsi kezem
aztán kitörlöm mindíg a sorok levvégét,
és igyexem találni megfelelő végződést..
de mára már meguntam,
elrakom jól a takaró alá magam,
bevackolom a hasam
hogy mély álomba zuhanhassam.
több sortot ide nem vágok,
jó éjszakát kívánok!
Ez a vizelés megint nem ér túl sokat,
Ne tedd már be ide ezeket a fosokat.
Írj kétsorost, négyest, vagy hármas verset,
Ha meg nem megy, gondolkozz még két percet.
A vizeldét nem töltjük prózával tele,
Verset írj, ha nem, ne is szólj bele.
Erre van a többi sok-sok okos topik,
De ott sem szeretik a nagy mosolygó pofit.
Gondold át az "ideszólásodat" megint,
Szólj, ha tudsz a szabályok szerint.
Nagydarab embernek sok pisája lehet,
Ha tudsz, vizelj versben rengeteget.
Kicsi gyerek, vagy inkább nagydarab öreg:
Ilyen szart nem láttunk itt, csak töled.
Elhisszük, hogy jó megtanulni linkelni,
Csak figyelj, nem kéne mindent szétverni.
Tudod, itt a jófejségböl nem árt a sok,
letolnak itt hamar, mint egymást a házasok.
És most okunk is böven akadna erre,
hisz itt mindent lehet, de csak versbe"...
Nem kell egymás pucáját,
rossz szóval illetni,
Editt ebben a szakértő,
majd a vitát eldönti.
És a nyertes vele hálhat,
eyg forró éjszakát,
ott majd az is elválik,
hogy használja a faszát.
Gondolom két gomb is le lenne nyomva,
mert kb. ennyit fogna át a teljes hossza,
ha mepróbálnád a billentyüt a faszoddal verni,
de azt, hogy a tied 2 centi, nem kell szégyellni.
Gondolom, hogy megpróbáltad megynyomni
a billentyüzetet, két kézzel kellett megfogni,
és úgy eröltetted be három gomb közé,
majd egy perc múlva már mentél is söré"....
Érdekes találmány bizony a sör,
nem szerettem én először,
aztán mégis lenyomtam párat,
ma már gyakran nedvesítem vele a számat.
Régen a kőbányait szerettem,
ma már nem itatnál ilyet velem,
aztán a soproni jött de mára már,
nem örülnék ha egyre meghívnál.
Ahogy az évek teltek,
megszerettem a keserűbbet,
borsodi ittam sokáig én,
azóta lettem megtermett legény.
De aztán rászoktam a kesreűbbre,
a sógorféle kajzerre meg sefülre.
De az új soproni is jó bizony,
nem spóroltam ám az alkoholon.
5,3-as és az íze jó telt,
jólesik megnyalni mint a női mellt.
Mindenki ide jár vizelni régen
s én ezt csak most látom, szégyen
gondoltam én is ereszek egy sárgát
meglocsolni a falat a szegényt az árvát
itt szárad szegény hosszú évek óta
s csak néhány ember akad ki locsolja
került már rá vers jobbról is balról is
szerettük már gyurcsányt és orbánt is
a szerelem is gyakran témája itt versnek
Editt kinek itt a férfinép versel
s míg a munkahelyen strázsálnak
gondolataik Editt bugyijában járkálnak
ezzel elfogyott a mondandóm mára
ez itt versem végső határa
nyomok eposzt a sarokba
remélem szét lesz taposva
mellé habzó sárga tavat
habja alatt nem látsz halat
küldök hozzá szagos szelet
ha beleszagolsz, mered szemed
így ni, ezzel meg is vagyok
alkottam egy míves nagyot
jovan ember vazzeg, nesze itt a vers...
szar kedvem van bazdmeg, aze vagyok nyers.
...rimekre pazaroljam kis maradek agyam?
2 sorral elobb kell"tt vo"n" abbahaggyam...
Jajjaj Dubweiser!
De szép is vót -
- mikor még céesötösöd brilliánsan szólt!
Visított mint egy disznó,
Irigyelhette volna Gidó s Gömöry
De csak egy nyáklap maradt ő
Hogy a vörösseggű pék basszamegakurvaannyját a tűznekneki!
Tommy Norum: Lelkemben egy Paksi Endre...
Írta Laár András stílusában verse
Lelkemben egy Paksi Endre veszett el bent, mélyen
Fémangyalok és fémvirágok pusztítják személyem
Más idők, más az üzlet értékválság, álarc, jelmez
Nem segítenek a PÉKEK az ördög fegyelmez
Senki semkegyelmez! HÖJJJJ! HÖJJJ!
Sajnálatom fogadd nékem,
nem jó dolog ez kérem szépen,
ha lop, ha emészt, porrá lészen,
egy pér léda sör legyen készen,
bánatot folytani abba bele,
s jobb kedved legy egy kis időre.
NEm szottyanik, nem pattanik
Nincs sem ihlet s költői kedv
NEm segíthet semmi múzsa
Mikor az összes szintink odalett
Elemészté vörös kakas-
-olthatatlan, büszke, s makacs
Olyat írj amihez kedved szottyan,
perverzet is lehet én is szoktam.
Ilyenkor Edittet vetkőztetem le,
és malacságokat művelek vele,
természetesen csak a képzeletembe.
hűvös vót ma a hajnal,
deres lett a szakállam,
kerstem én a kocsmát,
de csak munkahelyet találtam.
szörnyű tévedésem megbocsáthatalan,
telefingottam így jó büdös a palplan.
Megmondom én titkát kedvesem a dalnak:
önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.
(Babits Mihály)
Megérett arra az idő megint,
hogy összeszedjem a gondolatokat,
sokminden történt az elmúlt időszakban,
és sokan sokfélét mondanak.
Változékony az idő mostanság,
egyszer erről, egyszer arról fúj a szél,
néha 180 fokot fordul a szélirány,
s dübörgőről döcögőre vált a szélsebesség.
Néha napsütést igér a jós,
és másnap mégis vihart kapunk,
megteheti nyudodt szívvel őkelme,
mert rövid emlékezetűek vagyunk.
De ha mégis rákérdeznénk egyszer,
miért nem vált be az előrejelzés,
ő bizony azt mondaná mosolyogva:
"- Én vihart igértem nem napsütést."
És a jóhiszemű ember, a többség,
mintha rosszul emlékezett volna,
megtapsolja az időjóst harsány éljenzéssel,
hisz megérdemli ő, mert előre megmondta.
S mit tehet az ki elázott a esőben,
s felmosta őt a jeges szélvihar,
még mindig tisztán él az emlékezetében,
hogy napsütés lesz nem pedig zivatar.
Pedig nem telnek el évek,
pusztán napok vagy szük hetek,
de csak nézhetik szánakozva,
ahogy éljeneznek a tömegek.
Pedig elvették már a többségtől,
az esernyőtjét s kabáját,
és a zuhogó esőben éljenezve,
nem is látják a villámlást.
Bőrig áznak szépen lassan,
de ez még csak a kezdet,
rövid távú az előrejelzés,
de van aki lát messzebb,
Mert a lejtőn vezető úton,
ott lent a kanyarban,
zsákos emberek állnak,
zsákjukban arany van.
De azt az aranyat a zsákban,
nemám munkával szerzik,
minden arra járó embertől,
mint adóterhet, elveszik.
És aki más úton szeretne járni,
annak korbács csap az oldalára,
mert figyel ám a birkapásztor,
és éles szemű korcs kutyája.
És ahogy a lejtőn haladunk,
egyre több a zsákos ember,
vastag karókkal csapkodnak,
pökhendin beszélnek az emberrel.
Vékony csontos arcú alak mind,
apró kerek kis szemüveggel,
vigyorogva tépi ki kezedből a pénzt,
s hadilábon áll a becsülettel.
Teli lesznek a zsákok mindig,
teli rakják az emberek,
de mire a zsákok kiürülnek,
még mindig a lejtőn lefelé mennek.
De ahogy haladnak tovább,
saját zsákjukban kevesebb marad,
egyre több arany marad a boltban,
s jobbra már nem számíthatnak.
De sötét fellegek gyülekeznek,
ismét közeleg a filmfesztivál,
elkezdődnek a vetítések,
az összes film jobb jövőt kínál.
És az a rövid emlékezet,
mellyel megáldatott e nép,
s az a matematikai készség,
ismét döntő szerepbe lép.
Figyelvén az előrejelzést,
mely bő napsütéses heteket ígér,
de én látom október második napját,
a hidegzuhany téged majd csak akkor ér.
Nézhetsz bután egy darabig,
sebaj holnapra úgyis elfelejted,
a zsákos időjósok meg mosolyognak vadul,
mert örülnek a sok elveszett emléknek.
S az elveszett emlékek nyomán,
kapzsi kezükbe ismét zsákot adtok,
s ha így megy minden ezentúl is tovább,
saját magatok gyilkosai maradtok.
De mivel nem csak öcélú az ostobaság,
nem csak a balga issza meg a levét,
elfelejtődik a szózat a himnusz,
de büszkén éneklik majd az internacionálét.
Így lesz hát az egyszerű ember,
saját nemzetének megfojtója,
nem lesz többé identitása,
hagyománya, nyelve s zászlója.
Nem fűzi többé szeretet,
a magyar földhöz, a hazához,
nem fűzi majd semmi őt,
a kúltúrához s hagyományhoz.
Mert a zsákos emberek évek óta,
tudatos kitartó munkájuk nyomán,
elpusztítják az értékeinket,
nehogy elvigye a 20millió román.
Mert legyen bármilyen rövid az emlékezet,
nem felejtem soha azt a téli napot,
mely fellobbantott bennem égő gyűlöletet,
s kiváltott belőlem gyilkos haragot,
de ha elragtak volna az indulatok,
azért most kérek bocsánatot,
de ezek már megfogalmazódott gondolatok,
parancsolni nekik én már nem tudok.
De véget vetek ennek végre,
elég volt ez egész hétre,
hogy valaki elolvassa, s megeméssze,
annak rámehet a hétvégéje....
Megbocsátok béby csak told ide a farod,
tojjad le a bugyogód és ellátom a bajod.
Sikongatsz majd mint annak a rendje,
kielégült mosoly ül ki a képedre.
Ilyen módon kislyány megköszönheted,
de ha nem egy "szivesen" is elég lesz neked ;)
Lehet, hogy van egy másik Editem, vagy Krisztám,
Akkor Zsófinak hívlak, csak így, tisztán.
Adtam neki egy nevet, szépet és jót,
Meg sem csókolt, s kitoltam a sok írnivalót.
A korát meg szerintem nem is kérdem,
És az erre utaló vicceket is majd megértem.
Mint már írtam, nem a korkülönbség számít,
A szerelem, vagy mi a franc, amit minden nö áhít.
