Se látok, se hallok
Álló nap csak prüszkölök
Múlt héten kezdték az unokák
Szüleik meg gyorsan folytatták
A mama is beleesett a nyavalyába
Én eddig tartottam a frontot, hiába
Százas zsebkendő hegyek
Emberek, a taknyot eladni nem lehet?
Mostanában azt nem értem
Vajon mit eszik a pók télen
Hálójába mit csal bele
Mvel lesz vajon a bele tele
Mert hogy nálunk nincs egy fia
légy se, sem pedig muslica
zümmögés az nem egy téli zaj
a rejtélyes póknak ez mégse baj
Reméltem, hogy valakik majd szólnak
Hogy ne szőjék a hálót, mintha nem lenne holnap
Mert folyton tele van vele a plafon
Bezony a pókoknak nálunk kijár egy pofon
Már megint közeleg a hétvége
Ideülök gyorsan a vécébe
S míg megkönnyebbül a testem
Lángoló szavaim a falra festem
"Ne sodródj az árral, mint a csónak
Több szabadságot a dolgozónak!"
Négy éve elváltam,
akkor kezdtem élni,
tekerek az utcán,
s kacsint rám sok néni.
De eljött az idő,
hogy kell mellém egy új nő,
persze nem a Jenő,
sem Ernő, sem Benő.
Persze a gitárom az peng,
de a faszom most csak leng,
óvatos vagyok a nőkkel,
hisz meg akarom úszni épp bőrrel.
Midlájf krízisnek híjják?
helyesbítettél máris,
hisz kellet oda egy rím,
de nem olyan mint Máris
szomszéd, ki egy savanyú
pofa s pofája Malibúban
is maradna kibaszott savanyú,
egy bűdös kúrva is szebb látványt nyújt,
s az felvídit, attól nem leszel szomorú.
Pisim szaros, szarom véres,
de finom a túrós rétes!
S ha nem enném Vodkával,
nem halna el tán a májam!
De halott májam, lenn délen,
kannibálok zubogó üstjében,
sóval- borssal fűszerezve,
nékik lenne a buli ékessége!
Szívnák hozzá a helyi zöldet,
vagy rágnák a koka levelet,
és kefélnének úgy egy hétig,
míg a mikulás, tetten nem éri
őket, a nőket döngetőket..
megdorgáltatá krampuszal,
a nőket vérbő húsdoronggal,
S nem mondana locsolóverset,
a nőknek, a lappspermáért,
a születendő kis spermamikulásért,
kinek bőre benszülött barna lesz,
ám fehér szakálla, csodát tesz……
Én is örülök, hogy „hallottam hangodat”,
S nem baj, ha „igazam” nem is hallottad!
A lényeg nem én vagyok, hanem a szavad,
Ami végre: soraiddal befedi a vizeldefalat.
A sok szó mindegy, köszönöm mit tőled kaptam,
S légy boldog sokáig, szép családod karjaiban!
Gyula én azt mondom
Ha a Múzsa csókját kéred
Segít hogy ha szesszel
higítod a véred
Betűleves tésztát
faljál még utána
kijön a rím meglásd
s csak egy kicsit fájna
Ó Lacim, ha megígérnéd Maját
Naponta ötször öntözném Vizeldénk falát
Már zsenge pornós korában is
Billegtette farkam korábban is
Egy gyenge szellő rásegíthetne
Róla a hurrikán sem tépne le
Épp a minap, csupán "véletlenül"
Akadtam egy filmre, melyben rúdra került
Tetemre hívtál Vizeldénk szent őre
Illik válaszolnom e nemes kérdéskörre
Megjártam a hadak útját fájós pocakommal
A magyar egészségügy minden kínjával
Öröm az ürömbe rossz volt a diagnózis
Nem egy ollós állat, mi belülről pusztít
Majd két hónapja történt a perdöntő vizsgálat
A hivatalos eredmény még mindig csak várat.
Persze távollétemnek ez csak pici oka
Sajna Vizeldénkbe is beköltözött a próza
Szerencsére Gazz barátom tartotta a frontot
Így tartós hiányom nem okozott gondot
El kell mondjam azt is Te is hiányoztál
Látod, míves szavaiddal rímre fakasztottál
Nem kell nékem aranyrög, van helyettük gyémánt
Dina, Gábor, Elza, Benedek a csodálatos gazdagság
Szerencsémre még mindig szeretem a puncit
Gond nélkül tudom keményen tartani a Rudit
Pálinkát sajna nem nagyon iszom
Fehérbor, mi csökkenti a gyomorpanaszom
Köszönöm szavaid Vizeldénk Őre
Jó egészséget kívánok örök időre!
Lalibácsi, nem mennék el innen sem,
Hogy becses neved meg ne legyintsem.
Hisz' máig őrzőként tekintek rád is,
Elvezetlek biza' a Budilánc titkáig.
Mit kebelem alatt, szarzsákban őrzök,
Ő mondja mit tegyek, de én vagyok a főnök.
Persze nem igaz, csak hiányzol nekem innen,
Mikor őszes halántékod pazar versbe libben.
Lalibácsi, remélem jól vagy, minden rendben,
Nehéz aranyrögök csillingelnek a zsebedben.
Széklet, vizelet klinikailag is igazolva nálad,
Iszod a pálinkát, gitározol és nyalod a pinákat.
Ejj, Gazz koma, ezt aztán faszán megírtad!
Versed engem legbelül igencsak megríkat.
Ki a lófasz lenne az a tolvaj nevű Zsuzsi?
Gerenda a seggébe, nyakára meg traktorgumi!
Na, így vigyen bármit el, a Vizelde faláról,
Hamar fogalma lesz a rettegett kínhalálról.
Mert Szent igaz ám, mi a Budiláncról szólt,
Megpusztult mind, aki eddig tolvaj volt.
Kéne egy másik Budilánc a Kossuth térre,
Munkába menet mindnek érinteni kéne.
Minden' ki arra jár, és az bármiről dönthet,
Legyen az törvény, gitár, vagy csokiöntet.
Aki nem igaz szívű, becsületes, és bátor,
Megkapná a büntetését a budilánctól.
Nem halna meg, csak rossz lenne neki,
Visszatérhet, ha gond nélkül érintheti.
Rend lenne hamar, kihalna a sok tolvaj,
Ki fertőzi az országot, mint egy büdös hónalj.
Páran lennének, kik dolgoznának a népért,
Nem lopott aranyért, tisztességes bérért.
Jó lenne az oktatás, egészségügy és ezer dolog,
Jó helyre menne a pénz, s ami ekörül forog.
Utak, házak, tavak, földek, mind szép lenne,
Ha nemzeti kisgömböc mindezt el nem nyelne.
Borzalmas hazádhoz hogy légy hű, ó, Magyar?
Tönkretett jövődön vidám tort ül egy szar.
Bár valójában ez volna a vezetők igazi bűne,
Budiláncot oda, ahonnan jön a Hazánk bűze.
Nem tűntem el, csak nem voltam itt.
Volt dolgom bőven, a kurva mindenit!
Megaztán a rím se' jön mindíg, szóra...
Közben az évek, mint egy fertályóra.
Látom a társak őrzik a bűzt, s a lángot,
A szelek jól meglibbentik a nadrágot.
Vasalt élén folyik le a kénszagú pisa,
A falra szarral felmázolva: egy nagy pina.
Állapotunk állandó, mint eddig máskor,
Nyugalom van e helyen, mint bebaszáskor.
Így ma este némi örömmel hajtom le fejem,
Levágja a Pártunk, vagy megsimogat a nejem.
Mert egy párt van, csak Egy! Ami őrzi a népet,
Pusztítja az ellent, közben vásárolja a vidéket.
De nem magának, hanem az Istenadta népnek,
Újra termővé teszi, ami eddig csak kiégett.
A törvényeket az emberekért, nekünk hozzák,
Vagy nem...Így uraink lesznek, mi meg szolgák.
Játszadoznak az élettel, mint gyerek a tóban,
Születünk, adózunk, elmúlunk, oszt jóvan'...
Mi van veled ember,
foglyod talán Múzsa?
Csókocskáit neked szánja,
s szarban marad Gyula.
Nekem meg nem maradt más,
csak szarban oszló Zsuzsa,
kihalászom oszlott konczot,
bár íze kicsit fura.
Rég nem írtam ide, már nem is akartam,
Csak a téma az, ami miatt szalad tollam:
Van egy nagyon kedves, gyermekkori barátom,
/Ökrös Oszkár Művész Úr rokona/… Kálmán testvérem!
Sokat sportoltunk, zenéltünk együtt, igaz tesóm,
együtt nőttünk fel, és akár halnánk is egymásért, igen!
A „Zsuzsiról” ő jutott eszembe, mert a Barátom,
imádja velem játszani ezt a kis „primitív” dalt!
Bár „kibont” ő gitáron bármi szépet néktek…
De, játszik ha kell, akár íly szerényet szerényen!
„ZSUZSI ZSUZSI MUTASD A PINÁD
VAN-E BENNE LAPOSTETÜ BASZOM AZ ANYÁD
MERT ÉN TÉGED ÚGY SZERETTELEK
HOGY A RÜCSKÖS LÓFASZ JÁRJA ÁT A SEGGEDET”
Innya Zebraembör
Csak nem közalkalmazott vagyol
ÉS soroznak be katonának
Vagy ápolónak, ahol
szükség merül fel a munkaerőre
Rétvári államtitkár megmondta előre
Ejj de szép ez a Gyula!
No persze remélem mindenkinek világos
Hogy amiről beszélek
Az biza a város, nem a gitáros
Hosszú hétvégézni jöttünk ide mostan
Meg is mártóztunk a fürdőben nyomban
Herezacskóm is kisimult, mint a tahó Berkinek
Olyan jót tesz ez a víz, az ember bőrinek
Aztán fürdés után a várba is bementünk legott
És egy egerészölyvet a karomon tartottam amott
majd a torony tetejéről a várárokba köptem volna
Ha a tüdőm oly erős lenne, mint ide Tolna
Azt már tisztán látom, hogy gyövünk mi még ide
Eddig vót a vers, befejezem izibe.
B.B. King az jó zene, sír kezébe a gitár,
Claptonnal készült lemeze, igazi Király.
Szép lágy lassú Blues, s vagy zeng a gitár,
Ha hallgatja, tudatlan biz mennybe száll!
Egyébként is Lackó
ki beszélt itt birkózásról,
Te magad vagy ki mesél,
levélről, ily híradásról!
S ha ezeket leszarod Te,
s állítod segítettél,
meséld már el miben,
csak hallgattál te szegény!
Igaz-e, gazz laci, ha fenyítenek jó vagyok..
közben hátam mögött, keveritek nagyon!
S ha kibukik a balhé, ott a sok dokument,
Bajnok voltam, láttad! De ki áll mellettem?
Te védtél meg engem, tanítottál, oktattál?
Előtted a sok Népsport miben nevem áll.
Láttad aranyjelvényem, s hogy kikkel küzdtem,
mondd, mire tanítottál te engem???
Arra, hogy játszuk el a hű barátot,
míg arról ír rosszat, ki neked átok?
„beteg itt mindenki”.. csak te nem,
átkozott legyek mikor egy szavad hittem!
Erre jártam legugoltam,
magam alá kullantottam,
sietek is gyorsan innen,
de még ezt, kulával felkenem:
Szépen sütött ma a nap,
igyatok-kúrjatok nagyokat!!
Holnap szombat, majd pihentek,
sajgó farkatokat meg jegelitek!
Várom a postást, várom már nagyon,
Közben a hugyomat a falra csapatom.
Hoz ő ám valami finomat nékem,
Elél majd a nép is fémreszeléken.
Remélem rendben itt lesz a csomag,
Becsomagolta jól énnekem az olasz.
Remélem nem b*sz a Salvatore által,
B#ssza akkor valaki tarkón szívlapáttal.
Törjön ki a Vezúv, okádjon lávát,
Tolja be a tengerbe Szicíliáját.
De én bízom az öreg jóindulatába,
Megjön épségben a Bandinak gitárja.
Öröm és boldogság lőn minden nagyon fasza,
Az asszonynak kevésbé, dehát majd megszokja.
Örüljön inkább hogy nem a kocsmát járom,
Nem pinám, pián jár az agyam, hanem csak gitáron.
De azért én is mint vénülő kecske,
Rárepülök azért még néha a csecsre,
Megnyalom biza még így is a só(s)t,
De nem rendeznék soha ajtócsapkodóst...
Ennyi elég a szövegből mára,
Teljesüljön álmom jövő szerdára.
Ennyi csupán most a kívánságom,
Ennek szellemében jön szememre álom.
Jól értetted szavaim Gyuszi komám,
nem vagyok betegebb, mint más!
beteg az egész baszott világ,
magam használtam, mint metaforát!
Elmegyünk biz egymás baja mellett,
hinni sem merünk a másikban már,
csak azt bizonygatjuk bárhol,
"én többet tudok nálad komám"!
S igen! Mindenkinek van ám multja,
Ki viseli, és van oly ki tagadja!
Van baja mindenkinek, mit elmondana,
De vajh, ki hallgatja meg mi a gondja?
Van néha keserv, de a pina kever,
alatta a pöcsöm, s ő sem csak hever..
S ha véget ér e játék, iszom a fröccsöm,
kezemben gityóm, verseitekben az örömöm!
Köszönöm, hogy vagytok, Ti jó költő komák,
Vígaszt nyújtva,oktattok fingást-szarást,
De megtanultam én, meleg húgyot is becsülni,
S friss lágy kulával vizeldefalat kikenni!!
Zárszó:
De Lacinak is igaza van:
míg szedegettem a fikát,
akkorát fingottam,
szétszaladt a világ! :DDD
Nem szabályosan pöngetöm a damil húros gitárt
mert nincsen hozzá jó hosszú körmöm,
vettem gitárho' való műkörmöt,
de azzal meg tele a tököm.
Legnagyobb méretűt vettem ami vót,
de úgy szorít, hogy leáll a vérkeringés s lezsibbad a kezem,
de arra mondjuk jó, hogyha belül viszket,
akkor jól megvakarjam a csinos kicsi seggem.
Mindkét hangszeren szeretek játszani,
bár otthon a gitárokat többször elő veszem,
zenekarban meg mindkét hangszeren jó volna játszani,
feltéve ha lenne hozzá egyszerre négy kezem.
Lehetőség lenne más barátokkal,
akár énekes vagy instru. zenekarban gitárral zenélni,
de nincs hozzá szabad idő,
no meg az ágyban is kell időnként henyélni.
Hiányérzet a zenekarban,
egyenlőre annyi van,
hogy a régi számokban nincsenek szólóim (egyenlőre),
de majd mán lesznek az újakkban.
Mond el Gyula nekünk, hogy van-e benned feszkó
Hogy zenekarodban nem gitárodon jáccó
Hanem a billentyűt vered, mint más a faszt
Nem gitárosnak lenni, ez téged kiakaszt?
Köszönöm szavaitok, Kedves Kőtőtársak
Gondoltam, van helye itt e macskakaparásnak
irodalom oktatásnak lehetne terve
Hogy tankönyvben legyen oktatva a Vizelde
Na itt vége minden észnek,
válasza nincs agynak-kéznek!,
Szarok-hugyozok a röhögéstől,
De Gyuszit is látom: feje kékül...
Ki ezt bírja kacaj nélkül,
üljön faszra míg nem szédül!
Szép volt Laci, eme tanmese,
lennél a "Napkirály" kegyeltje!
Meg iskolás vótam, ha nem csal emlékezetem
E történet a folyosón akkor történt velem
Elkapott a nátha, viszketett ott belül
Gondoltam megvakarom, mert kínzott cefetül
Éreztem hogy ujjam az agyamig hatol
De megszólalt egy pösze hang, "mit cinálsz te latol?"
Hát az Árpi bácsi leste hogy bányászok
Hangképzésből családjukban nem születtek ászok
Kínlódtam egy sort, hogy mit is mondjak neki
Azt mégse lehetett hogy "közöd hozzá, geci?"
Szóval kínos volt a szitu, könyékig az orrban
Énekeljek valamit? Dúrban-e, vagy mollban?
De szervezetem válaszolt helyettem
Egy vastag galambot a seggemből elengedtem
Árpi bácsi annyit mondott "Te jószágos ég!"
S menekülni kezdett, mint mikor a tető ég
Így hát bűzfelhőmben bányászhattam tovább
Kinek mesém nem tetszett, bassza meg a lovát!
Időről időre megkapom:
veréssel fenyegettem?!
S én hiába mondom:
szeretek minden embert.
Fogást rajtam: így találni,
szavaim elől, könnyű kibújni!
Tisztelem Mákost, s Gazz-t,
S a jó "öreg" Gyuszi komát,
s ki vállalja magát, a dühét,
kimondja, mi nyomja mellkasát!
S bárkit,ki leszarja a poll-dumát,
S kimondja: baszd meg a jó ....
Voltam én itt már, hazug birkózó,
Súlyt emeltem? Gúnyolódni volt jó!
Elnézést kértem, minden kétes szóért,
Pedig nem hazudtam,de szitok szó ért!
Volt itt Apám TSZ vezér, "jó káder"..
Tisztességes ember, nyugodj békében!
Mégsem bántottam senkit, sőt kértem:
Beteg vagyok emberek! Segítsetek nekem!
Szavam mégis a ködben csak elszállt,
Csak egy barom, ki itt remél empátiát!
Van Ki oszt észt, "Ezt bírtam x évesen",
más megmondja: "így írj helyesen."..
S ki vagyok én?..
Egy rossz paraszt:
Ástam földet, ellettem tehenet,
törtem be csikót, fejtem kecskéket.
Szereltem autót, s lakatoltam nemegyet,
öleltem szép nőket, s utáltam is őket!
Voltam kurvával, s nékem is volt is kurvám,
De Arab csődöröm, könnyem érted hullik ám!
S mi voltam még???
Voltam Rakodó, voltam én fuvaros,
voltam disco tulaj, s egyszerű kuveros!
