Szevasz Lacc, eljött az idő, mikor lét adsz!
Mert a Léni, nem kell félni, kész lett,
Csak ode kellett érni.
Most, hogy a kínrím topicban is főnök lettem
El is húzom a belem, csekkold az íméledet!
Várnék ezzel még Gyuszi,
úgy kb. 60 évet
Nem sietős annyira
hogy hamar érjek véget
Annyit azér mondok
Ha ott vagy, majd szójjá nekik
Hogy a rizlingfröccsöt nálunk
behűtve szeretik!
A munkavédelem az persze smafu
Bár ehhez a munkához nem kell tornyos daru
De a szék a taligában bezony Darwin díjas
Hogyan lesz így a Gyula majd nyugdíjas?
De ki is az a tekila,
Tán nem rokona Akila?
S Mauglinak a kugli?
Ki elmegy este berugni?
Ki nem evett Bagirából?
Nem kap a Tekilából?
Tűz égesse ő pofáját,
igyon vizet a Sirkánját!
S itt jön ám koma a VHS,
A dzungel könyve a 67-es.
Csak nézd szívva "zölddel",
Meglátod e dzsungel könyvet!
Kipling után,
Két sör után,
Hejj, szabadon,
de bizám nagyon!
Meg kell szokni még a nyakát,
mert szélesebb mint a f@szom,
sőt szélesebb is mint a többi,
elektromos gitárom.
De egyre jobban összeszokunk
s játékom egyre kevésbé maszatos,
szebben kezd már a nylon-húrosom szólni,
mint mikor jó nagyot fingok, vagy seggemből spríccol a fos.
Szeretek én mindenfajta zenét,
barokkot, jazzt ,bluest latint, rokkot,
ugyanúgy változatos az ízlésem,
ahogy sokszor változat az is,
hogy mikor mit fosok.
Mióta az Alföldről elköltöztem,
először kalapáltam meg a kaszám.
Hobbiból a füvet avval fektettem,
értetlen néztek a szomszédok reám!
Végre, magamat embernek érezhettem,
itt, zúg fűnyíró a hét minden napján,
a szomszéd lássa: "nézd az én gyepem,
a tiednél rövidebb, s szebb is talán!"
Szarom le, hisz kaszám jól megéleztem,
nem szecskáz penge, a gyep "renden" ám !
Villával forgatom, "beszárad szép zölden",
Ahogy otthon csináltam, sok hektáron ám!
Jövőre, lesz csikóm, marhám ismét nekem!
Vagy hulljak el, mint a levél az őszi fán,
máshoz nem értek, én parasztnak születtem,
csak csikóháton érzem úgy magam: élek? Talán...
Szép a gitár, s ha mondod: szépen szóló,
Látszik rajta, szerető ember, kinek való!
Gondolkodom én is valami akkusztikuson,
Mert a csajok itthon, dalolnának nagyon!
Főleg a kisebbik, nagyon zenész vér,
"Rock-ol" az ám, míg a tüdején kifér!
De az anyja se rest, fogni a "mikrofont"!,
Ha "rákezd"",nálam nyeri az X faktort!!
Eme versedet, lementem szépen,
Szép lassú blues lesz ebből,
még nem tudom mily címmel,
De szerzőtársként, neved feltüntetem!
Hanngomnak a G dúr pont megfelelő,
Majd szólózol egy kicsit, ha itt az idő,
Akkor én vokálozok, a néger csajokkal,
S ne aggódj, osztozunk a sok lóvéban!
Jajj, Te szegény Laci koma,
Hát így kínoz az Allergia,
Nem tán rejtett allegória
Mi rímeidnek kínzó oka?
Allergiát okozhatottTán a Balaton,
ha kutatba ugrik,bő lesz a hozamod,
ám allegóriát okozhatott az is,
Hogy tudatlan, rímmel próbálkozik!
Így se-úgy-se jó ez, mond, hogy segítsek?
Küldjek antihisztamint, vagy ne "verseljek"?
Kérésed ha tudom, költő koma, teljesítem,
Száz darabos papírzsepit, most adtam fel éppen!
Amikor az allergia
nevű kis manó
beül az ember orrába
ott nagyon tahó
Először csak finoman
birizgál odabent
de aztán két marokkal
vakarja a taknyot mit odakent
Én meg itt kívül
folyton csak szipogok
mert Allergia nem hagy békét
Folyton bánt a konok!
Lali bátya hiányzanak, a Te bölcs rímeid,
Ha időd nincs, kérlek bocsásd meg szavaim,
De ha csak "tudatlan", ki oka hallgatásnak,
Kérlek ne büntesd, miattam a költőtársakat!
Rúgjál picsán százszor, ha ellened vétkeztem,
Tököm is odatartom, Rúgd kibírom, vagy sem!?
De ne vond meg rímeid, min hol sírunk-nevetünk,
A verselde mestere vagy Te, hiányzol nekünk!
Néked megírtam: nem vagyok én százas,
Ily faszkalapon bátya, ne legyen bánat!
Atyáskodtál, segítettél, őszinte tisztelet!
Hidd el, "orrom benne volt",s megértettelek..
De azért azt tudod,
ebben a kis honban,
focira nem figyelni,
hmm, Te kis gondatlan,
Ha benéz ide a vezér,
irdatlan lesz haragja,
Alkotmány módosítás,
2/3,a vizeldét lebontja!
Lányomnak van egy hasonló tanára,
kb. ugyanilyen annak a mentalitása,
Olyan storykat regél a gyerekeknek,
Tátom a számat, ha lányom mesélni kezd!
Van abba történelem, mese-monda miegymás,
s történetek, miken ő ment keresztül ám!
No jó, volt olyan is, hogy mint kabátot,
Egy makacs-rossz kölköt a fogasra akasztott!
Adjon volt tanárodnak nyugalmat az ég,
92 két év szép kor, "sírni nincs miért"!
Meghótt az egyik tanárom
A Gombás Gyuri bácsi
Ha rosszalkodtunk ő csak
annyit mondott ácsi
És belekezdett rögtön
egy érdekes sztoriba
Mi meg úgy figyeltünk
mint Rozi a moziba'
92 évesen
hagyott itt bennünket
Adott neki a jósors
hosszú boldog életet
Az égi katedrán
tanít most angyalokat
Mi meg, tanítványok
gondolunk rá sokat!
Ezek csak ilyen fű alatti dolog voltak,
nem is nagyon értem, miért reklámoztam,
talán azért, mert volt sör a pofámban,
utánna még kicsit fröccsöztem is,
a jó nagy adag sültszalonnára, No meg:
itt mindenki tudja, Lacinak nem okos a szája!
Búcsúmeccsem után nemrég, osztrákiában,
Ismét tört orral,s varrt jobb szemhéjal!
Jó meccs volt, bár zenélni könyebb,
De jobb a pénz, s gyógyulnak a sebek!
Ezt ünneplem ma is, vége a harcoknak,
Mehetek műttetni, beteg bal karomat!
Van félretett pénzem, élhet gyerekem,
Remélem könyebb élete lesz, mint nekem!
No hát végül csak azért is vizet fakasztottam
Pontosabban fúrómmal a sárig eljutottam
Innen máshogy megy majd tovább a fúrás
mert a sárban lyukat fúrni elképesztő szívás
Mihelyst kihúzod a fúrót, a sár a helyére folyik
Erőlködésedre a természet, jó nagy ívben tolyik
Csövet tol le ilyenkor a furfangos kútásó szépen
Hogy amit kifúrtunk, az megmaradjon épen
Ezen belül szelepes csővel az iszapot felhozzuk
Az oldalt réselt csövet meg eközben letoljuk
Imígyen elérjük, hogy legyen a vízoszlop
legalább 4 méter, s a víz se legyen koszlott.
Kedves Péter öcsém, imádlak ám,
Isten éltessen neved napján,
Ki sért, tudod nyakát töröm el,
Bátyád szerető karja, óvón ölel.
Igyál egy Whiskyt egészségemre,
Egyet a drága hugainkéra, s tiédre!
Emlékezzünk meg jó szüleinkről,
Öleljük egymást, óvón, szeretetből!
Sosem állhat közénk senki, hidje bárki,
Tudom ölsz értem Te, s a sok Miklósi!
Én is értetek, ha kell tűzbe megyek....
Boldog névnapot: ÖCSÉM... SZERETLEK!
Köszönöm a köszöntést kedves kőtőtársam
Aggyaja zég, hogy a múzsát is meglássam
amint telt ajkárú csókot dobál felém
S ha lesz elég pia, leszarom, hogy szomjas a vetemény!
Szeretem az embereket,mind,
legyen feket-fehér!
Szeretem a jó zenét,
Játsza bárki is:
S nem akartam bántani Senkit!
Ha mégis, ki vegye érdeme szerint,
Ki nem érdemelte,bízom: csak rám legyint!
Nevem napján, nektek őszintén ígérem:
Nem halltok rólam, többet semmit:
S nem akartam bántani Senkit!
Ui:
Szerettem a vizeldét...
Hol sok a jó, eszes koma,
De beteg ember, ki mást bánt:
nem való sehova! Libben tova!
Az off-ban de jókat is csatáztunk
Haraggal soha el nem váltunk
Bár az utóbbi időben nem voltunk ott aktívak
Más rovatokban ittam minden szavad
A napokban épp hiányoltalak
Gondoltam töltöd nyári szabadságodat
Gazz sem tudott rólad semmit
Most meg én vittem neki a rossz hírt
Bár a mondás szerint csak a jók mennek el
Ezt én nem fogadom, fogadhatom el
Legyen neked könnyű a föld Tibor
Emlékedet őrizze e pár sor
Nem vagyok csodatévő szent,
mint a druszám egykor vala
Kutat ásni agyagba
Nem igazán faja
Tömör, száraz ráadásul
baromira kemény
Hogy vizet találjak
Elég kicsi a remény
De nem adom fel akkorse
hétméterig fúrok
Ha addig se találok
a gödörbe huggyantok
Bátyó, én azt mondtam te itélsz?
Csak kérdeztem, van e hozzá jogunk!
Változik a világ folyton folyvást,
Én is keresem helyem és jogom..
Tanultam szakmát, ígértek stabil munkát,
8 óra munka 8 óra pihenés, s szórakozás!
2 éve nem dolgozok, csak jószágot etetek,
De ha ma nem is, dolgoztam rengeteget.
Sokan beszarnának azon súly alatt,
mit vállam, csak 10 perc alatt elhorda,
De ilyenkor, hiába termeltem vagyont,
Bánt szavad, érzem, szemedben senki vagyok!
Az időt eltékozolni, nézőpont kérdése,
Kinek mi nyújt élvezetet, hát úgy töltse!
Kinek a meló, kinek a here-vere...
ítélni mond bátya, jogunk az van-e?
Persze, én egy liberális vagyok,
kinek legfontosabb az individum az,
majd a reá épülő szép kis család,
Élvezze az életét, ki,hogyan tudja!
Van sok ily story, biz ami nem vész homályba,
Mint, mikor a 12-es fúró, farkam tekerte magára!
Reflexből mit csinál a pali, ha a fúró megakad,
Hátrahúzza, s közben rányom az indítógombra.
No ezt tettem én is, feledve fúróm hol akadt el,
Nyomtam-húztam a fúrót, kis pöcsöm nyúlt rendesen!
Mikor a sürgősségin, nővérek áplták rongyos farkam,
Én mondhatnék nagyokat,ám az igaz: csak röhögtek rajtam!
