Hello!
Tudja valaki a stereochrist zenekarból valamelyik tagnak (ha lehet gitárosnak) mailjét vagy telefonszámát? Nagyon fontos lenne!!!!!
Vagy esetleg megpróbálkozok egy olyan kérdéssel is, hogy nem tudja valaki hogy ki készítette az NTC systems nevű magyar csöves erősítőket? Ilyen van egy a stereochrist zenekarnak is, de ha ezt tudja valaki akkor mind1
A kategóriák gyakorlatilag azt hivatottak meghatározni, ki milyen kategóriájú helyeken vállalhat munkát.De tőlem pl. se a xy csárdában, se a Hiltonban nem kértek papírt, nem jöttek MZTSZ-től ellenőrizni. Ilyen a "80-as évek ben volt de elég ritkán. Ma piacgazdaság van. Azt vesznek meg, akit akarnak. A fogyasztó diktál, és ez befolyásolja a színvonalat, de nem az előadás és a tudás színvonalát persze. Színpadon, klubban bárki zenélhet papír nélkül is. Régen volt asszem az, hogy a csapatból legalább 1 főnek, vagy a tagok többségének kellett rendelkeznie egyéni ORI vizsgával, és volt zenekari Ori műk. engedély. János, ezt Te jobban tudod, én nem emlékszem pontosan.Nekem van vagy négy engedélyem, de soha nem kellett színpadon, klubban, vendéglátóban felmutatnom.
Én úgy tudom megszünt és nem kell, de azt sem tudom igazán hol kérték még ezt a papírt. Ma ha valaki "hivatásos" zenész szeretne lenni és erről mindenképpen papírt szeretne mondjuk ahhoz hogy vállalkozást indítson hogy számlaképes legyen, ahhoz minimum zenei szakközépiskolai végzettség, oktatáshoz pedig felsőfokú végzettség kell. De zenéléshez ma már sehova és semmi. De ezt halljuk is mert a rádió és televízió is tele van olyanokkal akik csak magukról állítják hogy ők zenészek és a bankszámlán csücsülő pénz igazolja őket. De szerintem nem ettől zenész valaki....szerintem
" Egy 1998-as rendelet szerint Magyarországon csak szakvizsgázott szórakoztatóipari munkások szórakoztathatnak. A vizsga biztosítja a magas szintű műsort, a nép ugyanis nem tudja, mi tetszik neki, érvel a bürokrata. Az állami vizsga egyébként elkerülhető, ha a klubok csatlakoznak egy állami programhoz. A terv lényege, hogy a bulizás szórakozatva nevelje a népet." ( index: Besúgó dj-k és a zene diktátorai 2006. január 18. )
Az 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerinte valóban csak OSZK képesítéssel vállalhatunk fellépést. Szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy mindazok, akik "képesítést" szeretnének , azoknak rendelkezésükre álljon a szükséges információ. 2 féle vizsgáról tudunk eddig, az egyik Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által tartott OSZK ( Országos Szórakoztatózenei Központ ) vizsga, a másik az OKJ-s lehetőség.
1. Országos Szórakoztatózenei Központ által tartott szakvizsgák: (zenész, énekes, revütánc)
haha.. Mo-n szerintem elég halott a Yamaha. Most ugye a Lukács Peta endorser lett, ami valószínű jól jön nekik, de igazából semmi reklámjuk sincs.
UD-Stomp.. egy nagyon durva delay cucc amit a Holdsworth-el közösen fejlesztettek, van is egy rakat preset benne by Allan bácsi.
Van benne 8 delay, ami sorosan-párhuzamosan kombinálható, stereoban panorámázható, modulálható meg minden anyám kínja. Midis meg minden. Olyan soundokat lehet csinálni, amit el sem hiszel. Amúgy Holdsworth 2 ilyen kütyüt is használ.. 1et a szóló hangszínre 1et meg az akkordokhoz.
Amúgy a yamahat én sem értem. Főleg Mo-n. Egy kis pénzt beletolna a reklámba, nagyot tarolna. Ezekhez a cuccokhoz képest a Line6 egy vicc, (nem akartam megsérteni senkit), Bár igazán nem is egy a cél, mivel ez nem másol semmit, itt csak van 8 nagyon használható hangkarakter. Nem beszélve a yamaga rgx820 gitárról. Én egy PRS után vettem kézbe, s mondhatom hogy nem gyenge. Egy igazi rock gitár, néhány extrával. Ha nem lenne meg a parker, biztos hogy fel sem merülne a kiárúsítása. Bár lehet hogy megratrtom mostmár, merta szívem fájdult meg, mikor szóltak, hogy egy vevő vinné. Én most nagyon nagy yamaha fan vagyok. S a legjobb az egészben, hogy erre a soundra nem mondják azt, hogy ez olyan mint xy-nak. Bár a múltkor egy zenész barátom fogadott a koncert után, hogy brutálisan szólt az a mesa kombó, melyik típus? Nem is kérdeztem többet...
Yamaha-nak az a legnagyobb baja, hogy vannak ilyen produktumai amik embertelen jók, ellenben hipphopp leveszik a piacról. UD Stomp embertelen cucc (volt), de szinte lehetetlen szerezni, nem látsz Ebay-en mert senki nem adja el. (sem USA de németen meg főleg nem)
Nekem úgy tűnt, hogy mindegyikből az 1es az orrosabb.. nekem azok jobban tetszettek. Voltak amúgy hírek (na nem ám nagydobra verve), hogy a Holdsworth-el közösen csinálnak egy új cuccot, a DG és UD utódjaként, ami egy rack preamp lett volna beépített effektekkel, meg egy hozzá való rack poweramp. Aztán valamiért (asszem technikai okok) ez a project zátonyra futott.
Nincs digit íz, most teljesen a gyengém lett a yamaha, s úgy néz ki, hogy megmarad a yamaha gitárom is, s egyenlőre ezek fix pontok lesznek a hangrendszeremben.
A múlt héten játszottunk Debrecenben a Főnix csarnokban, a Republic előtt, s a technikus véleménye is az volt, hogy jobb a hang mint az Engl cuccnál, bár ő még a Parkert is előszőr hallotta. Mindenesetre a zenésztársak is befenyítettek, ha el merem adni a yamahát. Szerintem nagyon dúrván jó a cucc. Amúgy meg a stompot használom, ha vonalból kell játszanaom, s most éppen egy lemezen dolgozunk, s ott 1 számot vettünk fel az Engl-el, a többit ritmusra DG 1000, szólóra dgstomp ledugva vonalból, nagyon minimális eq, s s kész a hangkép, amit akartunk.
Én ismerem a 3 dg-t. Van stompom is, meg ugye a kombó. A kombó inkább a dg1000-hez hasonlítható a 2 db közép és a hangfallszimulátor(1 db) miatt. Viszont bekerült 4 teljesen jól működő effekt(3 tip reverb, delay, tremoló, chorus). A hang szerintem szenzációs. Nekem alatta van egy Engl láda, részben a nagyobb felület, részben pedig a hangerő csökkentése miatt, mivel brutálisan hangos a cucc alapbol, s lévén hogy tranyós, 12 ohmon kissebb a hangerő mint 4-en. Így sem mentem még bulin 3-4 fölé. Én egyébbként a torzítottakból a drive2-t használom, az egy száraz egészséges sound, nics zizi, szakit mint állat.
Csak az érdekelt volna, hogy milyen beállításokat használsz különböző soundokhoz, meg ilyesmi.. nekem volt DG-Stompom meg DG1000is. Most mán nincsenek ilyen cuccaim, mert már nem érdekel, nem használnám. Van egy fasza UD Stompom, amit árultam egy ideig de nem ment el. Talán nem is baj. (Amúgy ezt sem használom jóideje.) Nem tudom, te mennyire vagy képben az itthoni Yamahahával kapcs.. úgyértem tudsz-e emberekről akiknek van DG vagy ilyesmi. Én egy párat tudtam/tudok. Ha jól sejtem, akkor UD ből viszont ez az egy van itthon. (Ha nem, akkor sem lehet több pár darabnál)
Hell!
Akkor most hogyvan ez a diákkedvezmény? Most januártól van már az hogy csak lakcím-suli között érvényes a diákjegy/bérlet, vagy ez csak májustól? Mert hallottam eztis aztis..
Ha már így teleírtad a topicokat elárulnád hogy mely klubokról van szó , milyen zene kell oda és mi a gázsi? Hány főcs csapatokat vártok. Dobj egy mailt a nevem alatt lécci" ha nem akarsz ide.
Sziasztok! Zenészek, zenekarok figyelem! Olyan zenekarok jelentkezését várom, akik szeretnének fellépési lehetőségeket vállalni pubokban! Élőben játszani tudó zenekarok jelentkezését várom!! Szívesen vállalok manageri teendőket is!!! Az alábbi e-mail címre várom a jelentkezéseiteket: esmeralda74@freemail.hu
További részleteket e-mailben, majd pedig személyesen megbeszéljük!
Üdv, Santané:)
A zene legyen veletek!!!:)
Hali! Nem akartam adokveszekben offolni ezért rakom ide bé hogy:
Eladó egy amerikai repülős jó meleg kabát, műbőr, de valós hatású. Télre lazán el lehet hordani. Rám nagy, meg nekem nem jön be, de amúgy újonnan 20 rongy! Made in ITALY.(a cimke is rajta van) 2x vettem fel kb és azt is itthon, hogy megnézzem, hogy áll rajtam (hát pocsékul ) Az alkuképes irányár legyen mondjuk 6500 fizetőeszköz VAGY valami gitáros mókára cserélném mondjuk legyen az kispedál vagy hasonló móka, DE FŐKÉNT PÉNZ érdekelne.
Hát idén még úgy néz ki a felvételi rendszer, hogy van össz 144 pont. Ez úgy áll össze, hogy
a) 60 pont az egy vagy két felvételi tárgyadból megszerzett pont. 30pontot kaphatsz max egy tárgyra, ezt abban az esetben ha 90%feletti az érettségid, utána meg lejjebb. Ha egy felvételi tárgyad van, akkor azt kétszer számolják (pl ha írsz egy 92%-os infoérettségit, és ahova jelentkezel nem kér mást, akkor megvan a 60 pontod).
b) másik 60 pont: 25-25 pont a 3. és 4. évvégi, illetve néhány helyen a 3. évvégi és 4. félévi jegyekből jön ki (matek, magyar, töri, egy nyelv és egy választott). Maradék 10 az érettségiből.
c) 24 pont: na ezek a pluszpontok. Középfokú nyelvvizsga 7 pont, felsőfokú 10. Emelt szintű, legalább 60%ra megírt érettségiért 7 pont. Aztán van még itt ilyen, h pl kiemelkedő sportteljesítményért járhat olyan 3 pont körül, meg pl ha a pázmányra mész, ha tanultál középiskolában hittant, azért is jár pont. Ha 3-4.-ben benne voltál OKTV-n a legjobb 10ben országosan, akkor automatikusan megkapod a 24 pontot.
Van még továbbá egy olyan lehetőség, amit pl énis ki fogok használni tavasszal, hogyha az embernek úgy jobb pontok szempontjából, akkor az a) részben leírt 60 pontot duplázhatja, és akkor a felvételi tárgyak számítanak be a másik 60 pontos rész helyett, így nem számít pl mateknál a töri vagy a magyar.
Ez a felvételi tárgyas dolog gyakorlatban pl az ELTE matek/fizika szakon, BME-n is idén úgy néz ki, hogy egy felvételi tárgy van meghatározva, és nincs kötelező, csak van egy lista, amiből lehet választani- szal akár egy jól megírt biológia érettségivel és kettes matekkal is be lehet kerülni (monnyuk kérdés, mennyire érdemes ).
Remélem érthetőre sikerült nagyjából
persze hogy szokták vakolni a vályogházat. Csak nem egyből a vályogra vakolnak, anem először felerősítenek egy gyékényfonatot a falakra, aztán arra megy a vakolat. Legalábbis a barátom házánál ez így ment.
Viktor. Nem vágom a mai felvételi rendszert, de biztos, hogy képbe jön a történelem meg az irodalom? Mármint ezekból elért érettségi-eredményt figyelembe veszik pl. a progmat esetében? Az én idümben csak matekból meg fizikából kelett felvételizni...
Az elte progmat régen nagyon erős volt, első félévi vizsgákon a fél évfolyamot eltávolíttták. Ma már nwm tudom, mintha mostanában kicsit sok embert vennének fel, szóval nem biztos, hogy nehéz bejutni. Bennmaradni - az más kérdés, de asszem a ai kreditrendszerben a kiesés sem olyan gyors, mint régen, amikor ha egyetlen vizsgád is hiányzott a félév végén, buktad az évet.
Hehehe... nekem ilyenkor menek ezek a legjobban. Egyetemista koromban a haverokkal mindig a sörözésekor oldottuk meg a világegyenletet. Van egy stádium, amikor nagyon aktív lesz az ember agya a hirtelenjött energiától (értsd: pia). Aztán persze ismerni kellene a határt... A nagy bulik után pedig - kutyaharapást szőrével - vodkáztunk fejfájás ellen, közben persze ment a nagy duma, esetleg megnéztünk egy-egy Jarmusch-filmet :) Ma már csak emlék...
Szabadság, szerelm c. filmet én is láttam, nekem nagyon tetszett!! Egyetlen probléma volt vele, hogy két kezünkön számoltuk a rendezői hibákat, és voltak benne érthetetlen részek..
Naszóval itt vagyok. Még mindig a film hatása alatt... asszem erről a filmről (Szabadság, szerelem) is írtak rosszat is meg jót is, számomra az egyika kevesek közül, amit érdemes megvenni DVD-n és otthon tartani a gyűjteményben, hogy bármikor, ha az embernek olyan hangulata van, megnézhasse. Segít a nemzetnek emlékezni.
Na Eti, vissza a témához. Gödel nem kísérletezett, hanem elméleti tudós volt, matematikus. Ha a "Gödel" szót beírod a Google-ba, elég sok magyar linket is találsz. Az általam hivatkozott tételt nemteljességi tételként aposztrofálják. Angolul még több oldal jön le... "icompleteness theorem".
Ha érdekel a dolog, az egyik legérdekesebb mű, amely Gödelről szól, D.R.Hosftadter "Gödel, Escher, Bach" c. nagyívű könyve, amely egyűttal némi képet ad arról is, mennyire sszefüggenek a dolgok a világban, még olyan egymástól távol levők is, mint a matematika, képzőművészet és a zene.
Mellesleg nagyon ajánlom Stephen Hawking (talán a ma élő legnagyobb elme) "Az idő rövid története" valamint "A világegyetem dióhéjban" c. műveit, amelyek képletek nélkül, érthetően magyarázzák el, amit ma az emberiség a világról tud és nem tud, ezekben szó esik Heisenbergről és ha jól emlékszem Gödelről is.
Köszi!
Zenész? Ugyan... Én csak szeretek zenélni, de soha eszembe nem jutott, hogy ebből éljek, egyrészt mert nem is lehet, meg nem is akarok...
Visszatérve az előzőre, akkor azt hiszem, hogy engem a progmat jobban vonzana, de ha jól tudom azt csak az ELTE-n lehet tanulni. Az meg nemtom, lehet nekem nagy falat lenne... Matekból nagyon jó vagyok, nevetségesen könnyen megy, de sajna irodalomból, töriből, bioszból pl nem állok túl fényesen, így nem tom lenne-e esélyem eltére.
Picit nehéz a kérdés, mert sajnos már majdnem másfél évtizede annak, hogy egyetemista voltam. Azóta nagyon sok dolog változott a felsőoktatás felépítésében, működésében és tartalmában.
De azért megpróbálok válaszolni.
A progmaton nagyon sok matekot tanítanak. Az oktatás az elméleti dolgokra koncentrál, jó algoritmusokra, komoly matematikai hátterű feladatokra. Ha olyan helyen szeretnél majd dolgozni, ahol nagyon fontos a matematikai háttér, pl. hang- és képfelismerés, térbeli képalkotás, térinformatika, mesterséges intelligencia, stb. nos akkor a progmat a jibbik választás.
Az én időmben az informatika a tanári pélyát jelentette, de ez változott, ma már elég sok nem tanári informatikai szak is van.
Az informatika picit más oldalról közelít. A nevében bene is van, információ feldolgozás, továbbítás. Hálózatok, topológiák, adatbázisok, adattömörítés, adattovábbítás, távközlés satöbbi. Tipikusan az üzleti jellegű alkalmazások és a távközlés terölete az, ahol nagyon érvényesül a klasszikus értelemben vett informatika. Ha ezek a területek vonzanak inkább, az informatika lehet a jobb választás.
A tanított tárgyakban általában van egy jókora átfedés.
Érvényesülés szempontjából teljesen mindegy, melyiket választod. Munkaerőpiaci értékedet ismereteid mennyisége ás a hozzáállásod fogja meghatározni, nem a kezedben lobogtatott papír. Nekem van nagyon skeres informatikus kollégám, aki nyelvész végzettségű.
Én meg azt hittem, hogy te zenész szeretnél lenni elsősorban...
Hű Aszpirin te Progmatekos vagy?
Ha ezt korábban tudom... Én is valami ilyesminek készülök, csak nem tudom mi a pontos különbség a programozó matematika és informatika között.
Tudnál valami felvilágosítást adni? Konkrétan, hogy mi a különbség a munkában, a tanulmányokban, meg a lehetőségekben.
Hát ilyen megvilágításban nem változott semmi, az tény :)
Kicsitt mélyebb gondolati szinten azért elég sok változott. Pl. az, hogy bizonyos kísérletek sajnos semmit sem bizonyítanak.
Az elnagyolt világkép megismerésén már rég túl vagyunk, és ugye a határozatlanság elve azt is kimondja, hogy ha elég elnagyolt a megfigyelés, akkor az eredmény nayjából adni fogja a valós elnagyolt képet. Amikor azonban egyre pontosabb képet szertnénk nyerni a világról annak aprólékos részleteiben, akkor sajnos elkezd működni a határozatlansági elv, és nagyon sok borsot tör a kísérletezők orra alá. Mintha valami megálljt parancsolna. Nektek, embreknek eddig terjedhet az ismeretetek, és ne tovább. Akár nevezhetjük istennek is ezt a valamit, de működik :)
De a történetnek részemről nem ez a lényege. A fontos tanulság szerintem: az abszolút valóság nem ismerthető meg teljes bizonyossággal,és ami nem ismerhető meg sehogy, az számunkra nem létezik. Vagyis abszolút igazság nem létezik. Az igazság az, amit mi annak hiszünk. Ez még a matematikára is áll. Éppen ezért e matematika is egyfajta hit, ha tetszik, ha nem.
Az 1 ugyanógy 1 maradt, stb... mert azóta is ebben hiszünk. És amiben hiszünk, az a valóság.
De hogy tovább folytassam a gondolatodat: e két dologtól ugyanúgy létezik még isten, azon milliárdok számára, akik istenben hisznek. Ez sem változott.
Egy dolog azonban változhatna: az, hogy hogyan viszonyuljunk ezek után azokhoz, akik másban hisznek. Fogadjuk el, hogy nekik is igazuk van. Ha ez valóra válna, sok kínszenvedéstől szabadulna meg az emberiség.
Ebben a felismerésben Gödel és Heisenberg munkája nagyon sokat segített. Elültették a magot, és ne légy benne oly biztos, hogy nem változott és nem is fog változni semmi.
E két dologtól még semmi nem változott a Földön tudtommal. 1 az ugyanúgy 1 maradt, és a gravitáció ugyanúgy hat az emberekre. Akár Kínában, akár Németországban, akár itthon, akár a Föld bármely más pontján ha kérek kettő üveg sört, akkor sehol sem kapok 10-et és akár a 10. akár a 2. emeletről ha leejtem a betonra, ugyanúgy össze fog törni. Attól hogy 2 nagytudású ember kijelentett valamit, a világ egyáltalán nem változott. Ha valamit pontosan meg akarunk határozni még mindig a matematikához nyúlunk vissza, és a kísérletek ugyanúgy bizonyítanak dolgokat.
A világ nem változott, csak az ezzel foglalkozó tudósok hozzáállása. De alapjaiban még az se. Szerinted ha addig volt 2 gyerekük, akkor onnantól kezdve 10 lett?
1. Az, hogy 1+1=2 az attól függ, hogyan definiáljuk az "1", "2" számokat és a "+" operátort. Vannak dolgok a matematikában is, amit nem firtatnak, mégkevésbé bizonyítanak, hanem elfogadnak úgy, ahogy van, mert se nem bizonyíthatók, se nem tagadhatók. Ezek az axiómák, és az, hogy a klasszikus aritmetikában 1+1=2, az ezen axiómákra vezethető vissza. Én elvileg (programozó) matematikus lennék, és ezzel az jár, hogy elég sok haszontalan dolgot tanultam, pl. tanították eyetemen az axiomatikus algebrát. Ha jól emlékszem a teljes klasszikus számelméletünket 12 axióma határozza meg, ezek alapján minden egyéb tétel bebizonyítható (pontosabban nem minden, de erről később szólok). Ha jól belegondolunk, 12 fontos állítás, amit egyszerűen elfogadunk, elég sok, főleg ahhoz képest, hogy a nem egzaktnak kikiáltott teológiának ehez képest csk egyetlen fontos axiómája van: az hogy isten létezik (egy axiómára nem nagyon tud épülni tudomány, ezért a hittan is tartalmaz még kevésbé fontos axiómákat, amelyek a hétköznapi logikából jönnek). Ha a matematikában (mely ezek alapján nyigodtan tekinthető egyfajta filozófiának) 12 olyan állítás is van, ami nem szorul bizonyításra, miért szorulna a hívő filozófiában pont isten léte bizonyításra? Ez egyszerűen a hit legfontosabb axiómája.
2. Tényleg sokáig azt hitték, hogy a matematika egzakt tudomány. Ahhoz, hogy valami egzakt legyen, egyetlen követelmény van: ne legyen megfogalmazható benne paradoxon, azaz ne legyen olyan kijelentés, amely az elfogadott axiómái szerint egyszerre igaz is és hamis is.
Nos, a matematkusok a XX. század első feléig azt hitték, hogy ez a matematikával így van. Ekkor jött egy Gödel nevű német matematikus, aki bebizonyította (matematikai módszerekkel), hogy BÁRMELY matematika szükségképpen tökéletlen, azaz legalább egy paradoxont produkál. Óriási csapás volt ez a felsőbbrendű egzakt tudománynak hitt matematikára, állítólag akadtak matematikusok, akik emiatt fel is hagytak a pályával, mert értelmetlennek találták ezután a matekot. Ezek az emberek saját csapdájukba estek, mert egyszerűen el kellett fogadniuk Gödel bizonyítását, amely matematikai szempontból hibátlan volt. Szóval a mindeható egzakt matematika nem létezik, uraim!
Nagyjából hasonlóan végezte ki egy másik német, Heisenberg, a másik egzaktnak tartott tudományt, a kísérleti fizikát; hírhedt határozatlansági elvével (az elméleti fizika nem más, mint a matematika egy ága, ezt már Gödel elintézte), és ezzel még jobban megrázta a tudományos világot. A kísérleti fizika ugyanis azért tartotta magát egzaktnak, mert megfigyelésekre épül, és Heisenberg előtt azt hitték az emberek, hogy a pontos megfigyelések által a valóságot kapjuk meg. Heisenberg bebizonyította, és jónéhány kísérlettel alá is támasztotta, hogy a puszta megfigyelés tényével a megfigyelő beavatkozik az eseményekbe, és megváltoztatja annak kimenetelét. Méghozzá elég kényelmetlen módon, ugyanis minél pontosabb szeretne lenni egy megfigyelés, annál jobban beleszól az eredménybe, ezáltal annál határozatlanabb, bizonytalanabb lesz a megfigyelés eredményének igazságtartalma. Másként megfogalmazva: a teljes igazságot sajnos nem tudjuk meg soha, mert minél tlejesebben akarjuk megismerni, annál nagyob az esély, hogy téves következtetésre jutunk.
Gödelre és Heisenbergre nyugodtan tekinthetünk úgy, mint az egzakt tudományok gyilkosaira. Utánuk nem maradt ismert egzakt tudomány, és munkásséguk mindig jusson eszünkbe, amikor a matematika és fizika egzaktságáról beszélünk!
Gödel és Heisenberg nagyszerű elmék voltak, munkájuk fent említett két eredményét a mai napig bizonyított tudományos tényként fogadják el világ tudósai, akiknek meg kellett tanulniuk ezekkel együtt élni...
A fenti kis ismeretterjesztő jellegű eszmefuttatással is kívánok minden kedves fórumozónak nagyon boldog és sikeres 2007-et!
Szia Miki. Én Dél-Budán lakom (karácsony előtt költöztem az éj lakásba :)), fél3 körül édesanyámmal együtt ebédeltünk (mindig későn szoktunk), nálam.
Én éreztem egy elég rövid rázkódást, szóvá is tettem, de édesanyám azt mondta, ő semmit nem vett észre. Aztán este a hírekből tudtuk me, hogy volt egy kis földrengésecske. :)
Igenis van Isten! Van akinek egy joviális idős ember, van akinek egy magasabbrendű létforma, van akinek egy molekulahalmaz, van akinek a pénz, de van! Csak mindenkinek más és más. Úgyhogy nyugodjatok békében, mindenkinek megvan a maga istene. BUÉK!
Bocsi, nem olvastam el az összes beírást, de tévedsz.
Ebben:
"Pl. ha kettes számrendszerben számolsz, akkor egy alma meg egy alma az 11 alma. Egy számítógépnek egy alma meg egy alma az 11 alma."
Ez nem igaz, mert a számítógép nyelvén 1 alma + 1 alma az 10 alma. Természetesen a kettes számrendszerben ábrázolva. Vagyis egy alma a kettesek helyén, és nulla az egyesek helyén. Az hány alma? Elárulom, kettő. A számrendszerbeli ábrázolás módja nem módosítja az eredményt.
"Pécelről, Maglódról, Gyömrőről is komoly hírek érkeztek. A lakosok a szabadba menekültek az erős zúgás és épületmozgás elől. A hangok egy tank rendkívül erős zúgásához hasonlítottak."
Gaben, szólj hozzám, ne menj a fény felé, maradj ébren!
elég kemény morajlás volt.. először azt gondoltam megint ferihegyen játszik valami repülőgép.. aztán közeledett a moraj.. aztán remegni kezdett a föld, mintha kavicsos talajon húznák odébb alattad a házat
Azt mondják volt aholo az emberek az utcára szaladtak a mozgás mellé rettenetes morajló hangot is hallattak, és a kutyák a rengés előtt idegesen rohangáltak
Ebben a témában is, mint általában, aki "nagyon" meg van győződve arról, hogy amit mond,az az igazság: az tud a legkevesebbet a dologról!
Akik évtizedek óta kutatják, keresik az Istent, vagy valamilyen ismeretlen titokzatos erőt, azok mondják, hogy minél nagyobb ismeretanyag kerül a birtokukba, egyre inkább arra jönnek rá, hogy milyen keveset tudnak. Tehát egyenlőre nem csökken a megválaszolatlan kérdések száma, hanem inkább talán növekszik! Tehát a kérdés megmarad egy jó ideig!!
Az erdôben kitör a kommunizmus. A csiga fejvesztve menekül, de egyszercsak eléugrik a medve:
- Hová mész csiga?
- Hát tudod, az erdôben kitört a kommunzimus, nekem is van házam, a
családomnak is, megyek, nehogy beállamosítsák.
Erre a medve is elkezd rohanni, egyszercsak eléugrik a róka:
- Hová mész rókakoma?
- Az erdôben kitört a kommunizmus, nekem is van bundám, a családomnak
is megyek, nehogy beállamosítsák.
A róka is futni kezd, majd elkezd gondolkozni:
- Vörös is vagyok, sunyi is vagyok; beállok a pártba.
Nagyapám alatt egyszer a klozet rengett meg, mikor a reggeli nagydolgát végezte. Azt hitte, elrontotta a gyomrát, aztán erősebben távoztak a szelek, mint ahogy szoktak. Pedig csak földrengés volt
amúgy ezen így mosolygunk, de beleng a 11 emeletes régi korszerűtlen paneltömb, hát az annyira nem vicces.. mozgott itt minden rendesen.
anyám is felpattant gyorsan, érezte h valahogy instabil lett a franciaágy.. mondom anyám itt a 7.en tökminegy, h fekszel vagy állsz
).
) 
