Nem találtam igazán passzoló topikot... és ide illik a leginkább, szóval már régóta keresek valami olcsó és egyszerű kompresszor/limiter megoldást a mikrofon mögé. Perka hangosításról lenne szó, konkrétan pl uduról, amit ilyen kütyü nélkül csak high-end mikrofon bír el. Minap megakadt a szemem a Behringer féle COMPOSER PRO-XL MDX2600-on (egy AKG C-417-tel használnám az uduhoz...), maga a márka annyira nem nyűgöz le, de egyszerűen nem találtam még hasonló ár/tudás kategóriás kütyüt. Véleményekre lennék kiváncsi, használta-e már valaki, vagy tudna-e ajánlani valami hasonlót! Előre is kössz...
Noiseless!
Kicsit félreértettél:
Nem említettem a plugines megoldást.
Én is vasakra gondoltam úgymint: preamp, EQ.
Az sm58 csak egy konzekvens példa volt, hisz ezt emlegettük folyamatosan a téma során.
Az egy másik dolog, hogy stúdióban, kondenzátor miksivel és utómunka-pluginekkel IS modellezhető ez a hangzás.
Szia Angel!
A kurzusok teljesen nyitottak: aki jelentkezik és érdekli, az jöhet akármelyik csoportba.
Terv, hogy lesz egy kicsit light-osabb sorozat is, elsősorban a szoftveres gondolkodásmód miatt is.
Kicsit off, de leírhatom a setup-ot:
(gondolom a pc érdekel)
ASUS P4P800 alaplap, Intel P4 3,6 Ghz-en
2 Gb Kingston Dual Ch memory, Adaptec scsi vezérlő, SCSI 160-as merevlemezek külső házban a hangrögzítéshez, SATA és PATA vinyók a háttértároláshoz, Plextor Premium Writer csak az audio-masterekhez + egy LG 4163-as DVD író.
Egy rakás külső usb-s lemez, hot-swap-os fiókokkal.
RME Hdsp9652 hangkártya + 3*8 ki/bemenet (ADA8000) Adat optikai szabvánnyal + egy sztereó spdif-analóg konverter, összesen 26 ki/bejárat. Egy dual head-es, Matrox G450-es vga kártya + egy G200-as quad head-es, így összesen 6 monitoron lehetne látni a teljes munkafelületet, de ebből csak 3 él jelenleg.
Ja, még egy tapasztalatomat leírnám.. ha van elég kontroll-box a színpadon, érdemes az énekest mikrofonostul-állványostul-mindenestül két láda közé/elé tenni, így sztereoba adhatjuk vissza, lehet egy kicsit finomítani a dolgokon.. ha mögötte áll valaki, nyílván csak arra az oldalra adni vissza ahol áll, így nem lesz totál csőd a zenészek hülyesége miatt.. ugye hisztizik mindengyik, mert elsősorban a saját hangszerét akarja hallani, meg még azt a hangszert is, amelyik után megy, de ha megszólal a zenekar életnagyságban akkor már kevés, rinyál azért hogy magát nem hallja, aztán így egy szép ördögi kör alakul ki, aminek a következménye a gerjedés meg a fogcsikorgatás. Továbbá rinyálni fog neked hogy gerjed, a közönség sem lesz nagyon boldog, a főszervező sem fog elszállni az örömtől, és mindenki Rád fog haragudni a zenész hisztije és egoizmusa miatt:) imádom csinálni:D:D:D
apropo hegedű-hangosítás.. nemrégiben hangosítottam egy bandát, akusztikus hegeda is ittvolt megaztán hohner tangóharmónika.. harmonikához nem lévén mikrofon, hely meg annyira sem volt a csöpp színpadon, úgyhogy kénytelen voltam beérni egy mono jellel, amit a harmonika arról az oldaláról szedtem ahonnan a basszus kijön. A hegedűn volt valami iszonyatosan gyenge mikrofon, amit kénytelen voltam kitekerni ugye hogy megszólaljon akusztikusan a harmonika mellett.. ekkor jött az egészre egy erősített nagybőgő, és egy dob. Mondanom sem kell, vért pisáltam, hogy a harmonikás aki folyamatosan mozog ugyebár, nem bír egyhelyben ülni a gépével, arányosan szóljon az amúgy iszonyatosan vékony hangú, szinte EQzhatatlan hegedű és dob mellett.. ilyen esetekben Ti mit kezdenétek?
Akkor mostmár elárulom, ilyesmire gyanakodok én is. Ugyanis a mobil internetszolgáltató is akkor köcsögölt valamit a templomra szerelt adóján.. ide a rozsdást ha nem az szopatott meg.
Rádió frekis cuccok képesek megtréfálni a gyanútlant. Nem állítom, hogy tuti attól van a csatorna fedés amit írtál, de van sansza. Tunillik, aztat adják csak meg a kedvesek, hogy abban a hullámsávban, ahol venni akarod ott tuti enyi, meg ennyi decibellel ad a cucc. Igen ám, de azt elfelejtik mondani, hogy ja mellesleg szór az mindenféle egyébb rondaságot is. Pl a rádió jel vételéhez hangolt közép frekit használ. azt amikor valamilyen egyébb vevő a "jól" árnyékolt középfrekijét szanaszét szórja a világban, képes a mellette lévőket elbutitani.
Hangosítás összerakását, sajna tényleg nem lehet lelkes amatőrökre bízni. Még ha jó szándékúak és nem trehányak akkor se. Pláne ha trehányak :))
Ja még valami.
A HT adó vevő az "1"-es csatornán nem volt hajlandó működni, csak a 15 sávval arrébb lévő "A"-s csatorna hangolva.
Érdekes módon akkortájt jelentkezett az adó-vevő hiba, amikor nállunk az SR-80-on kellett cstornát váltani, mert az 5 éve használ csatorna nem akart működni....
(megnéztem, nem ugyanazt a csatorna kiosztást hazsnája a két cucc)
Na erre varjatok pitykét. Aki tud tippet miért van ez, az szójjík
Egy kis esettanulmány, nme mind az aminek láccik.
A minap felkeresett az egyik felekezet vezetője, hogy tarthatatlan, hogy a hangrendszer utóbbi időben előjött hibái miatt nem tudják tizstességesen megtartani az összejöveteleket.
Feltett kérdés: Milyen mikrofonokat kell ahoz venni, hogy mindet jól lehessen hallan?
Kissé ledöbbentem, ugyanis amit az emberünk nem tudott -mert még aránylag friss "hús"- hogy én instaláltam annó a cuccot, és félévente rá is nézek a presbiterekkel.
Az elmondásukból az derült ki, hogy a motyó teljesen tropa, recseg, búg, nemszólnak a miksik. Meg a csipis mikrofon se jó, mert az előadó ha elfordítja a fejét, nem hallani semmit......
Mivel éppen nagyon nem értem rá szóbeli tanácsadás lett belőle, majd jövőhéten megnézem címszóval.
Mivel mindenáron pízt akartak kőteni, rájuk ijjesztettem hogy egy félmisiből ki is jönne, így letettek róla.
Eljött az alkalom, átmentem megnézni a motyót:
-AKG C417 x2
-AKG HT60 + D880
-Spirit Folio Notepad
-Castone 150
(A keverőér kéretik nem fikázni, mikor csináltam e volt elérhető a piacon)
A hiba:
Mint kiderült, a cucc volt kölcsön is a zzzifjúsági tagozatnál, ők is rakták össze.
-A rádiós miki adójának a szimetrikus kimenete az egyik csatornabemeneten, az asszimetrikus bemenet a keverő mono kimenetére kötve.
-A végfok bemenet a keverő a keverő effekt loopjába kötve.
-A miksikábel kissé megműtve.
Kissé ledöbbentem, hogy annyi esze sem volt a népeknek, hogy "papir-ceruza", de gondolkodás nélkül kicsengették voln a a nagy pízet....
Okuljon mindenki.....
Míg Mastertape beírta válaszát, addig én - családom nagy örömére :) - kipróbáltam a telefonhallgató betétet, mint ének mikrofont. (minősítésük alapján akár "ugafont" vagy "fosofont" is írhattam volna, de ez csak azért van, mert nagyon alulképzettek hangtechnikailag :)
Komolyra fordítva.
Mastertape által említett plugin-es megoldások valóban hatásosak, közelítőleg jól modellezik az ilyen típusú sound-okat. Én is használtam már ezeket több-kevesebb sikerrel, az illúzió keltésére valóban alkalmasak.
Kicsit hasonlítanak a video-editáló programok "karcos film-lüktető vetítő izzó" effektjeire, a patinát azonban azok sem képesek teljesen rávarázsolni.
Koncerten eléggé körülményes és hardware-igényes lenne a digitális modellezés, a "vasak" inkább számításba jöhetnek. Kicsit szkeptikus vagyok az SM58 hangszínkorrekcióját és dinamikamódosítását illetően, mert egy ilyen sound-ban nem csak ezek megváltoztatása eredményezi azt, amit hallunk.
Félretéve Shure-görcsömet, az SM58 elfogadottan jó minőségű mikrofon, akusztikailag gondosan tervezett és kivitelezett konstrukció. Frekvenciatartományának drasztikus szűkítése "csak" hiányérzetet kelt, de nem hallatja egy korabeli (akkori high tech-nek bizonyára megfelelő), akusztikai anomáliákkal, csillapítatlansággal, rezonanciákkal jellemezhető "bilifon" hangját.
A legjobb persze egy ilyen eredeti mikrofon volna. De, visszatérek a kísérletre.
Hozzávetőlegesen azt hallottam, amit vártam : egy szűk frekvenciamenetű (káros kiemelésektől hemzsegő), vödör-lavór-bili-pályaudvari megafon hangzást.
Extra "vasak" nélkül produkálja az áhított sound-ot, kicsit bele kell EQ-zni, popfilter gyanánt egy vékony szivacs kielégítően megteszi. Kis zengés neki, és egyből a Keleti pályaudvaron találja magát az ember.:)
Illeszteni nem kell, a szimmetrikus bemenetre (XLR 2,3) kötendő a két tekercskivezetés, a földelést (XLR 1) a betét fémtestére és a mikrofon házára kell kötni.
Fontos : szájközeli használat indokolt (nem az érzékenység miatt, az bőven elég) a káros feedback elkerülésére. Bár... az enyhe sípolás-csengés még egy kis bukét is tehet hozzá. A hangereje pedig így kielégítő.
Remélem sikerült hasznavehető tanácsot adnom. Ha nem tudnátok kivitelezni, keress meg mailben.
Megnéztem ezt a klipet. Teljesen jogos a megoldáskeresésed.
Vannak gondolataim:
Az egyik az, hogy igen, ez egy speciálisabb miksi - nyilván az, ha a radio sound-ot ezzel éri el - , ami lehet akár szénbetétes, vagy bármilyen olyan, ami abból az időből származik, amit említesz. Még az sem kizárt, hogy egy sima pályaudvari hangosbemondós miksi az...
A másik gondolatom az, hogy ezt a hangzást egy sima sm58-cal is el lehet érni, ha kap egy olyan preampot, amit egy kicsit meg lehet hajtani, majd ezután egy EQ-val szét lehet tekerni a kívánt színre. Vagy akár egy túlhajtott bemenetű kompresszor is alkalmas erre.
És aztán ugyanígy fel lehet tenni a kétféle miksit a kétféle erősítéssel a koncerteken és hasonlóan lehet megszólalni.
Ezt a hangzást egyébként a stúdióban, keveréskor kb 2 gombnyomás után el lehet érni, számtalan produkció igényli, mi csak egyszerűen cb-s, vagy telefonos hangnak hívjuk.
Köszönöm Noiseless!
Nekem is ez volt a tapasztalatom, viszont elég jól bírta a hangosítást úgy is, hogy a lába előtt volt az egyik kontroll.
Egy boltíves klubbulin azt hiszem több, mint elég ez a hangzás.
A srác hegedűjén egy gyári piezo hangszedő van. A mélyei kissé gyengék, de hangosításra EQ-val megfelel. Az övénél sokkal intenzívebb mélyeket produkált hangszerén a csak kipróbálásra ráhelyezett saját darab.
Tájékozatlanságom határtalan, ez a Tizenhat Lóerő ismeretlen nekem.:) Ha megtennéd, hogy adnál egy mp3-as linket akár a jellemző részlettel, könnyebben adnék tanácsot, vagy konkrét megoldást.
Hogyan lehet az általad említett telefonkagyló-mikrofonból vintage miksit csinálni ahhoz a hangzáshoz, amit én keresek?
Nem tudom ismered-e a 16 Horsepower zenekart, az a hangzás kellene nekünk, mint amit a pofa abba a 40-es évekbeli kocka mikrofonba tol, olyan "hangosbemondós-torzított" énekhang lesz belőle. de lehet, hogy egy régi shure-t torzít be az énekerősítőn...
Mastertape-nek meg nagyon köszi a hozzászólást, valószínű, hogy a herfli-miksi az igazi..
Az előző előtti írásodban említetted azt a zenekart, akinek most készítitek a felvételét. Ott a hegedűs fiú is egy hangszerre csíptethető megoldással dolgozik élőben. Sajnos nem tudom, hogy mi az, de talán Te már láttad közelebbről.
A legutóbb hangosítottam őket és elég jól lehetett erősíteni a hangszert, csak nem figyeltem meg, hogy mi van a hegedűn...
Zool,
A gyári piezo-k egy kis öntapadós felülettel rögzíthetők a hangszerre. Ennyit tudok erről.
Amúgy pedig éppen Noiseless csiptetős, beszédmikrofonait használtam egyszer egy népzenei felvételre, mert a hiperaktív prímás és társai folyamatosan elmozogtak az állványos miksiktől.
Meglepően szép hangzást adott, csupán a lavalier csiptetőt kellett ügyesen elhelyezni a hangszeren.
De ez felvétel volt és mivel ezek a mikrofonok gömbi érzékenységűek, így hangosításra biztosan nem jók.
Az RH Sound egy üzlet neve, ahol iszonyatosan olcsó, kínai, noname mikrofonokat lehet kapni. Azt hiszem, hogy az ő kínálatukban akad hasonló, felrakható miksi. Keress rá a google-ban az RH Sound névre és kidobja az oldalukat, mert azt most kapásból nem tudom.
Csak bólintani tudok keresési kudarcodra. Valóban siralmas a helyzet a kínálatot illetően. Talán a gitárhangszedők terén van elképesztő arzenál, a többi hangszerrel elég mostohán bánnak a gyártók.
Köztünk legyen szólva, én a piezo gitárhangszedőktől sem vagyok elájulva, szerencsére néhány jó ízlésű és hallású zenész sem, különben nem kerestek volna meg.
Egyik élvonalbeli, országosan ismert, nagyon tehetséges és sikeres énekes-gitáros előadóművészünk (itt nem szokás neveket leírni) járja évek óta a normális kihangosíthatóság rögös útjait. (amúgy jó barátságban is vagyunk, s számtalanszor dolgoztam neki. Ő az, aki még nem ismeri ezt a legújabb megoldásomat)
Egy másik, szintén élvonalbeli zenész lantjaira és gitárjára szereltem nemrégiben ilyen hangszedőt.
Népzenét játszók (szintén élvonalbeliek) hangszereire is helyeztem néhányat, azóta megszűntek hangosítási problémáik.
Gyári megoldásokról : a piezo hangot mindaddig "effect sound"-nak minősítettem, amíg az azokra jellemző "kásás, grízes, hörgő" hangzást hallottam. Nehéz megtalálni rá a megfelelő kifejezést.
Az én "közelítésemben" két sarkalatos pont van :
- a provizórikus, tehát ideiglenes elhelyezés nem ad értékes, megbízható működést és hangzást, ezért határozottan elzárkózom a csereberélhetőség és áthelyezhetőség rémétől,
- a piezo hangszedő gondos elektromos illesztést kíván, nem kapcsolható bármilyen erősítő bemenetre, mint azt tapasztaltam sokszor másoknál. Ezért saját tervezésű és kivitelű telepes (9V) erősítőt csatlakoztatok a hangszedőhöz, max 1 m-es kábellel. Onnan kis impedancián, felerősítve vezethető tovább.
Ennek eredményeként - bár tagadhatatlan, hogy nem mikrofon soundot hallok -, megszűnt a fent említett "effect sound", az optimális elhelyezés következtében szép mély és kellemes magas tartomány érezhető.
Olyan hangszereknél, melyeknél a húrláb elmozdítása kivitelezhetetlen, és semmilyen más lehetőség nem adódik, esztétikai kompromisszum nélkül nincs megoldás. Ez azt jelenti, hogy a hangszer felületén kell csavaros rögzítéssel elhelyezni a hangszedőt (ez egy kb 1.5 mm átmérőjű furatot jelent). Ezt a megoldást gitárnál és lantnál kellett alkalmaznunk. Hegedűnél, brácsánál és bőgőnél enélkül is kivitelezhető.
A hangszedő optimális helyének megtalálása kardinális kérdés, ez a jó hangzás záloga.
Idekívánkozik, hogy ügyfeleim mindegyike "normális" zenész, s bár nem igénytelenek hangszerük esztétikumát illetően, de valahogy mégiscsak arra helyezték a hangsúlyt, ami a legfontosabb : hogyan szólalnak meg ?! Hozzáteszem, az alkalmazott kiviteli megoldások miatt még egyikük sem szégyenkezett.
Keresek rögzített wav-okat, s felteszem majd ftp-re, ahonnan letölthetőek lesznek.
Köszönöm mindnyájótoknak a hozzászólásokat! Próbáltam keresgélni néhány magyar üzlet honlapján megoldásokat, de sajna nem nagyon találtam :(
Mastertape: nemtom amúgy mennyire fontos a gyors átszerelhetőség, csak megemlítette az ismerősöm, mint szempontot. A piezo hangszedők mennyire tapadósak? Az RH az mit takar?
Noiseless: amit írsz a pozicionált mikrofonról, azt szeretené elkerülni az ismerősöm, mert ők elég sokat mozognak a színpadon. Az általad gyártott piezo hangszedőről tudnál kicsit bővebben írni? Érdekelne a megoldás, esetleg tudnál küldeni pár hangmintát ami csak ezt a piezo-t használva lett felvéve? (ha lenne, akkor valószínűleg csak piezo lenne használva, a mikrofonok elhelyezési nehézsége miatt). Az email címem megtalálod a adatlapomon, ha rákattintasz a nick nevemre.
ez a topic is mindenkié. Bárki, aki itt véleményt nyilvánít, hasznos infokat tesz közzé, értéket ad hozzá. Ezért senkinek nem kell bocsánatot kérnie, ha itt megszólal.
Két éve azért javasoltam e topic nyitását, mert az akkor még létező másik többnyire színpadi mikrofonokkal foglalkozott, s hiányoztak onnan a professzionális, stúdió-célúak.
Jól megfért volna egymás mellett a kettő, mégis, egy idő után csöndben "elmúlt" a korábbi topic. Emitt, kétségkívül túlsúlyba kerültek a professzionális darabok, bár időközben azért felbukkantak a hangosítási célú mikrofonokkal kapcsolatos felvetések is.
Ha egy időmilliomos sok időt szánna rá, hogy átolvassa az itteni eddigieket (ne tegye :), akkor, ha más nem is, de ez nyilvánvaló lenne számára :
Polgárpukkasztó és enyhén cégirritáló módon meztelenítettük le az indokolatlanul márkaimádott Mikrofon-Isteneket, s minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy sokkal olcsóbb, de még szakmailag elfogadható alternatívát kínáljunk helyettük azoknak, akik a rendelkezésükre álló kevés pénzből szeretnének stúdiózni, felvételt készíteni. Reményeim szerint ez talán sikerült is, ha nem, akkor alaposan melléfogtunk.:)
Egy éppen most zajló lemezfelvétel - Mastertape Barátom tudja, kiére gondolok - során mellőzettettek olyan "nagymenők", mint a Neumann TLM103 és U89, Shure BetaPro, s csatlakozott köreikhez egy Brauner Phantom típus is. Mindez a deheroizálás jegyében, no meg a fentiekében.:) Hozzátéve, hogy ezek amúgy eléggé ismert, népszerű típusok.
-------------------------
Az illusztrációként bedobott Shure 520 DX "Green Bullet"-ra tekintve azonnal nyilvánvaló volt, hogy ez csak omnidirectional (gömb karakterisztikájú) mikrofon lehet. Shure-nál tájékozódván ez megerősítést nyert. További lényeges adatok :
frekvenciamenet : 100 Hz - 5 kHz (100 Hz/-14dB, 200Hz/-10dB, 500Hz/0dB, 4kHz/0dB, 5kHz/-8 dB !)
impedancia : magas, aszimmetrikus kimenet
terhelhetőség : minimum 100kOhm ! (tehát csöves, vagy Fet-es bemenet alatt más szóba sem jöhet!)
Ezt a "viselkedést" csak korabeli, hasonlóan szűk frekvenciamenetű, gömbi mikrofonokkal lehet megközelíteni ! Erre a célra alkalmatlanok a korábbi BEAG, de más mikrofonok is, melyek kardioidok és sokkal szélesebb frekvenciamenetűek.
Magyarán, ez az út járhatatlan! Sorry.
De, ajánlanék egy közelítő megoldást. A rengeteg kiszuperált (de még sok állami intézményben is működő magyar MMG típusú) asztali telefonkészülék hallgató betétjei, mint reverzibilis (visszafordíthatóan is működő) eszközök megközelíthetnék ezt a retro sound-ot. (Korábban itt írtam egy jazz felvételemről, melyben a "20-as "30-as évek soundját varázsoltam vissza ugyanezen megoldással, mikrofonként alkalmazva a telefonhallgató betétet. Ugyanezt megpróbáltam egy szénmikrofonnal is, de az előbbi sokkal szebben, puhábban szólt.)
Ha beválna, akkor már "csak" egy házat kell keríteni hozzá.
Népzene-hangosításról
Nem hangosítok, de rögzítek népzenét (is). A most zajló felvételben van hegedű és bőgő is, noha nem népzenéről van szó. Nagy fegyelmet követel a zenésztől, hogy az átélés hevében ne nagyon "kanyarodjon el" a pozicionált mikrofontól, mert hangerőben és hangszínben egyaránt megváltozhat a hangkép. Ugyanez méginkább igaz az élő zene hangosításánál, ahol a feedback-mentes hangerő a mikrofontávolság függvénye is.
Noha érzelmileg és szakmailag is alapvetően mikrofon-elkötelezett és szimpatizáns vagyok, be kellett látnom, hogy a viszonylag kis hangerejű húros hangszerek hangosíthatósága mikrofonokkal elég nehéz ügy, s ha tetszik, ha nem, "be kell dobni" a kompromisszumos megoldást, a piezo hangszedőt. Ha lehet, akkor párhuzamos mikrofonozással egyidejűleg.
Több, húros hangszer tulajdonosán segítettem, és tettem ismét magabiztossá az alkalmazott saját készítésű piezo hangszedővel, s a hozzátartozó illesztőerősítővel. Egészen addig kíméletlenül és megalázóan "lezenélték" őket a bandatagok.
Az eddig kipróbált hangszerek : saz, oud, tambura, lant, gitár, hegedű...és most jön a bőgő.
Léteznek komoly gyári megoldások, még mielőtt az önreklámozás vádja érhetne. Ugyanakkor, a saját megoldásom hasonmását véltem felfedezni egy tizenezer km-re innen szintén piezo hangszedőt alkalmazó japán mester honlapján például. Egy olasz hangszerkészítő mester 3db darabot rendelt tőlem kipróbálásra, miután hallotta egy magyar gitáros-lantos hangszereit.
Megjegyzem : egy jóminőségű mikrofon-sound mellett labdába nem rúghat egy piezo hangszedő, de a feedback problémák miatt nehéz megkerülni alkalmazásukat. Valamit - valamiért.:)
Ha sikerült ötletet adnom mindkét témában, akkor sok sikert a megoldáshoz is.
A piezo és társai általában tapadósak, tehát az átrakásuk bajos egy kissé. Vannak testmiksik, illetve lélek-hangszedők. Ezeket úgyszintén macerás átrakni.
A nagyobb miksik felrögzítése meg azért probléma, mert felborítják a hangszer súlyelosztását.
Csak próbaképp érdemes lenne megnézni a noname, vagy kínai cuccokat pl az RH-nál...
Olyan gyártókat tudok ajánlani, akiket te is ismersz:) Beyer, AKG, stb... Nagyon jó min?ség? spéci hangszermikrofonokat gyártanak. A neten rengeteg ilyen megoldást találsz:) Mondjuk ebb?l a keretb?l nem hinném, hogy kijönne ez a min?ség.
Megint tanácsot szeretnék kérni mikrofon ügyben :)
Munkatársam npzenél, és arra az elhatározásra jutott, hogy hangosítás terén saját kézbe venné a dolgokat, mert tapasztalata szerint sajna nagyon nincsenek képben a hangosítók a népzenével mint műfajjal (legfőképp a hangszerek arányai és hangszínei). Vett egy 4 csatornás keverőt (fantomtápot is lehet kapcsolni csatornánként), és legalább annyit szeretne elérni, hogy a hangosítónak már csak ki kelljen erősítenie a mixelt anyagot.
Általában 3-an állnak a színpadon nagybőgő - brácsa - hegedű, néha négyen (cimbalom). Hagyományos mikrofon állvánnyal sajna nem opció, mert táncosok is vannak, azok dobognak, forognak stb. így az állvány nem maradna meg egyhelyben. Szóval olyan mikrofont szeretne, amit fel lehet erősíteni a hangszerre (nagybőgőnél jó a hagyományos mikrofon, mert az akkora nagy hangszer, hogy el lehet helyezni a testén/testben). Szóval valami csiptetős megoldás, vagy piezo mikrofon (nemtom vonósoknál használható-e a piezo). Ja ami még követelmény lenne, az az, hogy ha cserélni kell másik hagszerre (húrszakadás stb), akkor gyorsan átrakható legyen, illetve bírja a strapát, mert a vonósok elég "koszos" hangszerek a vonóról lekerülő gyantapor miatt. A 3 mikrofont szeretné 50-100e Ft-ból megoldani, ha lehet akkor inkább az 50-hez közelítve :) Ja azt mondta, hogy egy jobb hegedű mikrofonra 20-30-at is rászánna.
Tudnátok ajánlani gyártót/típust?
Jesse!
Ennek nem volt hangosbemondós hangja, hanem inkább a tipikus élőszand. Talán tényleg azért, mert az sm58 kapszuláját hordja.
Stúdióban én amúgy is csak speciális körülmények között használom énekre a dinamikusokat, ezért nem a világom, mert mindenben a tiszta kondis hangzást keresem.
Viszont most beugrott, hogy jópár évvel ezelőtt hozott valaki a herflihez egy ilyen marokmiksit, amit lentebb a képen is láttunk.
Nna annak énekre tényleg jó kis vintage hangja volt.
Most helyesbítek, mert szerintem tényleg ezt a hangzást keresed.
Amúgy ötletszinten megpróbálhatnád, hogy a régi Beag miksik mit csinálnak.
Ha tudsz, akkor szaladj el a Neuton üzletbe Pesten a Victor Hugo utcába és ott van a pultban egy-két példány. Nekem is van két md221-esem, ami esetleg jó erre a célra.
A szögbeverős az EV RE50-es. Tudjátok az, amelyiket minden tévériporter kezében látni. Olyan a kosara, mint egy teaáztató "tojás" és randa eloxált színe van. Nna azt annak idején úgy reklámozták, hogy a figura frankón bevert vele egy szöget.
Mit értesz azón, hopgy nem a te világod... Ha nem volt tiszta a hang és kicsit telefonhívás szerű, "olyan hangosbemondós" vintage hangjs volt, akkor az lesz, amire gondolok...
Stagg-ben nem bízom annyira...
Kifejtenéd, miért nem tetszett. Csak azért, mert lehet, hogy pont az a karakter, ami neked nem feküdt, jó lenne nekünk..
Szia Kecske!
Köszönöm, hogy megszólítottál és megnyugtatlak: én is a közérthetőbb, gyakorlatiasabb hozzászólások híve vagyok.
Szerintem sokan tudják már itthon, hogy a Shure márka amolyan státus-szimbolizálás volt. Óriási marketinggel beleverték a zenész és a technikus agyába, hogy csak ez a jó mikrofon. Kialakult egy hangzásvilág, amit már a PA rendszerek is kellően alakítottak annak érdekében, hogy az sm 58-asok szóljanak a legjobban.
Persze ez lehet fikció is...
Az tagadhatatlan, hogy mindeközben szépen teret kaptak itthon is a többi márkák. A Beyer, a Sennheiser, az AT és így tovább.
A Beyer nekem kedvenc miksim, főleg a TG széria. Valóban nagyon jól eltalált kapszula és akusztika jellemzi.
Mástól is hallottam hasonló véleményt, mint amit írtál. Történetesen ez az ismerősöm is haknizenész...
A mechanikai jellemzők tekintetében sajnos van tapasztalatom. A shure sm57-58 páros minden gond nélkül üzemel a mai napig a stúdióban, pedig bőségesen kap a zenészektől mindkettő. A Beyer TG-M88-as miksimet egyszer beraktam oldaltamra. A dobos úgy szétverte, hogy csak a szervízben tudták életre lehelni kapszula és kosárcserével.
Lehet, hogy mégis igaz, hogy a shure elnyűhetetlen.
De ennek ellenére a Beyert jobban szeretem.
A viszonteladókról:
Szerencsére már elmúlt az az idő, hogy ülés alatt kelljen behozni ezt-azt a nagy nyugatról. A hangszerboltosok a termékeket a magyarországi disztribútoroktól szerzik be. Ha náluk nincs raktáron, akkor bizony várni kell, hogy érkezzen szállítmány. (én most majd" 8 hetet vártam egy cuccra...)
Viszont jó tudni, hogy a hazai képviseletek többségében van kiskereskedelmi értékesítés, így ha akarsz egy kis pénzt is, meg időt is spórolni, akkor érdemes őket megkeresni.
És az is fontos szempont, hogy az itthon vásárolt holmira van garancia. Nincs annál bosszantóbb, ha egy filléres alkatrész cseréje miatt meg kell utaztatni fél Európában az eszközt.
A Shure sm58 ára valóban volt 40 körül. A 20-25 ezres ár csak egy éve jellemző. Mostanra ment le az ára.
Ez van.
Jesse!
Sajnos nem próbáltam végig a klónokat. Egyszer volt nálam a stúdióban ez az 55sh és megállapítottam, hogy nem az én ízlésvilágom.
Speciel a Stagg változatot láttam a belvárosi Tajti hangszerboltban.
Ha pesti vagy, akkor oda beugorhatnál.
Üdv vénkecsi!:) Teljesen egyet tudok érteni veled! Nagyon sokan abba a hibába esnek, hogy gy?jtögetnek, eljutnak arra a szintre, hogy megvan a márkás cucc, és onnantól kezdve ülnek a langyosban:) Ha jó, ha nem jó. Persze ez lehet önbizalomhiány is, hogy sokan meg sem nézik, hogy milyen újdonságok jelentek meg a piacon. Nem is sejtik mir?l maradnak le... Rengeteg inspirációról! Remek ellenpéldaként említhetem pl. Birta mestert is (és természetesen téged is:), aki nem sajnálta az id?t, és utánanéz, kipróbálja a modern cuccokat is (persze nem 5 perc alatt:), és mer kisérletezni, annak ellenére, hogy nem ?rzenét játszik:). Az ?, és a hozzá hasonló arcok jutalma, az élvezet, és inspiráció, amit pénzben nem lehet kifejezni:)
Má" bocsánat hogy közbeszólok mastertape és noiseless magasszintű vitájához.... de a pórnépnek (mint én is nincsen stúdiója, és csak lesnek sokan, mit vitáztok. Szemem kiguvadt korábban is, mire néhány barátságos és hasznos szót elkaptam itt és a hasonló topicokban.
Most is csak azért bátorkodtam ide merészkedni alázattal, mert megosztanám legutóbbi mikrofonos tapasztalatomat azokkal, akit érdekel.
Lentebb olvastam, - és tudom nem csak itt vannak ilyenek - akadnak még Shure fanatikusok. Nekem is az a bizonyos Sm58-am volt kb. 11 éve.
Előre bocsátom, prosztó haknis bálizenés lakodalmas duó vagyunk. Igaz a cuccot igyekeztünk a lehetőségekhez képest igényesebbre alakítani- Studiomaster powermixer, és Peavey BlackWidow ládák segítenek a hangoskodásban. Gitárosom is az sm58-at használja, kb 3 éve cserélte .
Állandóan cseszegetett, hogy éles, középtartományú az énekhangom.
Cseréltünk mikrofont. Az övével is az volt.
Bemérgesedtem, körülnéztem - na nem az üzletekben, hanem rengeteg német és angol nyelvű fórumban, miket ajánlanak. Ezeket vetettem össze 1-2 tapasztalt kolléga véleményével, sőt itt ezen a fórumon is volt szó erről a mikiről. Úgy híják hogy Beyerdinamic, és TG-X 58-nak becézik.
Kénytelen voltam ezt is a németektől megrendelni , mert miután 6 viszonteladót felhívtam, mindegyik 2-3 héten belül megrendelte volna nekem ... de rendelni én is tudok, és így a haszon is nálam marad ugyebár. Pedig ha raktáron tartanának 1-2 darabot ( nekem 24 ezer ft-ba fájt, nekik még annyiba sem)nem tökörésznénk külföldi utalásokkal, postásleséssel azért a 4-5 ezer forintért, amivel itt többe van.
Végülis megérkezett a miksi, és eldobtuk az agyunkat de messze csodálkozva... Az hogy az én tizenéves Shure-omnál nagyságrenddel szebben, kellemesebben, teltebben kiegyenlítettebben szól, még nem is csodálkoztam volna, sokmindent megélt szegényke.De hogy a 2-3 éves sm58-nál is majdnem ugyanannyival jobb :o
Biztos ennél is akadnak jobb mikrofonok hasonló célra, de hogy ár-minőség tekintetében nem nagyon találtok most jobbat... Mondják, hogy a Shure-nak a robosztus kivitele és földhözvághatósága egik erénye... hááát : egy vadonatújat kivett a helyi hanxerboltos a dobozból, és kishíján kezemben maradt a kapszulája ... a menetek 2 helyen tekeredtek szét és lötyögött rendesen. Már ez sem a régi :( Amúgysem értem, hogy lehetséges, hogy egyik helyen 21 ezerért adják, máshol még tartja a 37 ropis árát. Csak sejtem miért... Bp-en egy fiatal hangszerboltos csávótól kérdeztem, mióta lett ilyen olcsó? Azt mondta, ez mindig ennyi volt :o
Hát így jártunk.... talán hasonló cipőbe járóknak segítettem.Ha valaki másképp látja, benézek még ide, szívesen olvasom más véleményét is.
Üdv: vénkecsi
Hello mastertape. Köszi a választ, én is rábukkantam a Shure verzióra... Lényeg az, hogy (hülyén hangzik) az a verzió kell, amivel picit torzít az ének, nem díszelemnek. Nem tudom ismered-e a Woven Hand-et, vagy 16 Horsepowert... Ott az énekes nyomja egy sima shure-ba, meg egy ilyen Elvis mikibe a 40-es évekből. Nem tudom, hogy a shure kópiák között van-e jó. Vágom a shure nagyon drága... Annyi ilyen volt 10 éve elfekvőben, most meg sehol semmi, max nagyon drágán..
Ha tudnál egy-két kópia nevét itt nekem leírni megköszönném... Mikikben nem vagyok otthon....
De azt tudom, h a sóelemtől eltekintve egyes ilyen mikik tényleg nagyon jó vintage sound-ot hoznak.
Jesse!
Te nem erre gondolsz!
Ez a lentebb illusztrált miksi kimondottan a szájherflisek marokmiksije.
Amit Te keresel az a Shure 55SH SeriesII.
Az a tipikus Elvis mikrofon. Kapcsolóval, haraptatós krómmal és eléggé oldschool hanggal.
Pontosan ez az, aminek olyan jó régies hangzása lesz élőben is és felvétele is.
Sokan szeretik, akik a vintage világban mozognak.
Rengeteg cég utánozta már ezt a kivitelt. Főleg kínaiak. Láttam már műanyagházast és arany szinűt is.
Az oly sokmindent gyártó, kínai STAGG cég is kihozta ezt arany színben. Ha jól emlékszem olyan 20 ezer körül van az ára.
Nem biztos, hogy úgy szól, mint az eredeti, léehet hogy tök korszerű kapszula van benne. Ki kell próbálni.
Igazság szerint ez ma már inkább látványelem...
én szoktam keresni olcsón, mert harmonikához jól jönne, de még nem találtam sajna.
viszont ha csak felvételhez kell és nem koncertre, akkor mikrofon a gitárerősítőbe, nagyon kis torzítással és jó hangszín beállítással és egészen hasonlóan fog szülni, persze nem teljesen, legalábbis nekem ez a tapasztalatom
Sajnos eleg draga az ilyen cucc, mivel a harmonikasok nagy fegyvere az ilyen tipusu mikrofon, meg a regisegkereskedesbe is ritkan talalni, es ott is tudjak sajna, hogy penzt er.
Ha a penz nem akadaly akkor a shure pl. gyart ilyet de kb 35e penz ujonnan.
most biztos hülyeséget kérdezek, de meg kell kérdeznem :)
fogtam egy kondenzátor mikrofont, rátetten a pergőre. így sokkal jobb a hangja (először dinamikussal próbáltam, az nem jött be).
nade! a probléma az, hogy a kondimiki minden más hangot is eléggé bevesz, főleg a cinek zavaróak.
(feltaláltam az "underhead"-et? :) )
szabad-e/lehet-e a kondimiki nyakára valami hangfogót tenni?
mittomén egy kartonlap, kibélelve szivaccsal vagy ilyesmi.
így vajon mennyire zárja ki a többi dob hangját és mennyire marad meg a pergőnek a szép, testes hangja?
Én ezen agyalok már 1,5 éve kb folyamatosan,hogy megcsinálnék egy valóban igényes,nem elfogult szakmai magazint olyan gárdával,akik tényleg presztízzsel bírnak a szakmában,csak hiányzik hozzá a tőke.De ami késik,nem múlik!(Médiamenedzsment szakos főiskolásként ez az én igazi terepem...)
Magyarázatként az indulatomhoz:
Annyi bajom van a Zenészmagazinnal, hogy sajnos az elmúlt fél évben még azt a szakmai köntöst is ledobták magukról, ami csak egy kicsit is a trendi, zenével foglalkozó havilapok szintje fölé emelte ezt az orgánumot.
Sajnos az általad említett szaktekintélyek már nem ír(hat)nak a lapba, köztük tanárom és mesterem: Mezey "Csőguru" Béla, vagy a hangmérnök példaképek: Matók, Haluska, Rozgonyi és sorolhatnám.
A hasznos cikkek megfogyatkoztak, mint ahogy az oldalszám is.
Maradt viszont a tömérdek hírdetés, a néhány kényszeredett teszt, amiben soha nem írnak rosszat és természetesen a stúdiólista.
És persze a témát kiváltó írás is, amit a meg nem nevezett szerzője mintegy (ha jól emlékszem) 2 oldalon keresztül tűzdelt tele hasonlóan szellemes szösszenetekkel.
Ha most nem a Te szakmai szinteden közelítjük meg ezt a kérdést, akkor valószínű, hogy kevésbé humorosan sül el a poén.
Bár aláírom, hogy a célközönség vajmi keveset foglalkozhat ezen írások szakmaiságával.
Csupán bosszankodom. Nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki olvasott már Sound On Sound, Music Tech, Keys, Computer Musician, Audio Media, EQ, Mix magazinokat és áhítanánk egy jól szerkesztett magyar kiadványra.
Csöppet sem feledve Bluevoodoo érdemeit, hogy segítőül szegődött, s feltöltötte a linkben megadott képet, végülis Green (hála neki) talált rá erre a gyöngyszemre, a
Crowley @ Tripp
stúdió-célú szalagmikrofonra. Erről a cégről most hallottam először. Google-ba beírva a nevét, egy német oldalt választottam ki - szerencsémre. Itt azután megtaláltam a többi szalagmikrofongyártót, így a Beyerdynamic, Peluso, Royer Labs cégeket is.
Talán, nem veszi zokon a Crowley @ Tripp, ha idézek tőlük a "Studio Vocalist" mikrofonjuk ismertetőjéből:
"No other natural ribbon microphone has the output level and quality of the Studio Vocalist!....."Most ribbon microphones are known for their "dark" sound, not so with the Studio Vocalist. It has a smooth rising response more like a large diaphragm condenser, but without the top end harshness."
Még mielőtt bárki félreértene, nincs nekem semmi bánatom s bajom a szalagmikrofonokkal, sőt. Mint előzőleg írtam, én a szovjet gyártmányokat is kellemesnek ítéltem, bár, azokat csak beszéden próbáltam. Ugyanakkor, zenefelvételeket biztosan nem készítettem volna velük.
Hosszú ideig "filmszakadás" lévén, nem sokat, mondhatni nagyon keveset hallottam más szalagmikrofon gyártókról. Most viszont úgy tűnik, "mindent ki akarnak hozni" ebből a működési elvből.
Beyerdynamic cég kínálatában létezik hiperkardioid (M160) változat is, melyet a 8-as karakterisztikájú, szintén saját gyártmányú (M130) szalagmikrofonja mellé ajánl MS sztereo felvételhez !!!
Royer Labs céget már említettük, de itt van a Peluso cég, amelyet a híres-klasszikus RCA 44 típus inspirált az R 14 szalagmikrofonja elkészítésére.
Tény, nem tudok szabadulni a transzformátor-görcsömtől :), ebben az esetben azonban meg kell békélnem vele, hiszen enélkül működtethetetlen a szalagmikrofon.
Azt gondolom, hogy ez a mikrofontípus a "retro-sound"-ban jeleskedhet leginkább, felidézve bizonyos "déjavu" érzéseket. Sajátságos hangszínezetével "alapban" kellemesebbé tehet hangokat, amelyet csak hosszas vesződés árán érhetnénk el, például egy szélessávú, lineáris, mindent (még a kellemetlent is) közvetítő, hallató kondenzátormikrofon használatakor.
És, végül visszatérnék a kiindulóponthoz, a beillesztett újságkivágáshoz. Green-től kapott információ szerint a Zenész Magazin-ból származik. Mastertape-nek bizonyára minden oka megvan rá, hogy a sárga földig lehúzza ezt a sajtóterméket.
Tény, olvasója nem vagyok, hisz" zenész sem vagyok. Láttam, olvastam néhány korábbi példányt, s rájöttem, nem engem szólítanak meg. Más a célközönségük. Írtak benne viszont olyanok is, akiket nagyrabecsülök, mert a stúdiótechnika terén is kiérdemelten szaktekintélynek számítanak.
Az ominózus, indulat-görgeteget kiváltó képpel, nekem , személy szerint semmi bajom, sőt - milyen érdekes - azonnal ráálltam a hullámhosszára. E kis "szösszenet", írója műveltségéről, intelligenciájáról, humoráról tanúskodik.
Nem tudom másként felfogni, mint a technikában tobzódó, képzelet-határokat és korlátokat nem ismerő és semmibevevő, ugyanakkor kísérletező, de mindent túllihegő, a nemlétező tökélyre való törekvés jegyében mindent túlbonyolító jelenkori stúdiózás humorra vett bírálatát.
Tudnék hasonló, vagy még "olyanabb" "mikrofon-építészeti szörnyeteget" képpel illusztrálni, de sokkal érzékletesebb volna, ha az azt szemlélő, a felvételen résztvevő zenészek arcát mutatnám. Hogy tudniillik mit szólnak ők az ilyen "amorf képződményhez" ? :)
Ami a képen látható mikrofon-elrendezés szakmai tartalmát illeti, ebben csak találgathatok. A gyártó oldalán a cikkben említett névvel nem találtam típust, csak hasonló design-t, azok pedig 8-as karakterisztikájúak.
Így, bármi lehet : quadro is, de előre-hátra MS is.
Remek lépés volt Blue, hogy kiemelted ezt a képet és írást kis hazánk egyetlen, szakmainak mondható folyóíratából.
Ajánlom Noiseless figyelmébe, hogy képet alkothasson arról az arcpirító tényről, ahogyan itthon a nagyközönség és a szakma iránt minimálisan is érdeklődő hangászok felé kommunikál ez a...nem is tudom minek nevezni...reklámújság.
Eltekintve az írásban szereplő smiley-tól, nem tudom viccesnek kezelni ezt a szösszenést.
Először is nem tudjuk meg, hogy milyen cég ez a Crowley...
Arról sem tudunk semmit, hogy a ribbon mikrofon architektúra miben más, mint az egyéb ismertebbek.
A "láthatóan saját hangját veszi..." mondat egyértelmműen a cikkíró hozzánemértését bizonyítja és ismételten nem tudhatunk meg arról sem egy szót se, hogy ez a setup történetesen egy sztereó, XY beállítás-e, vagy egy M/S "fa".
Javíts ki Noiseless, ha mégsem ennek néz ki!
A magazin és ezen belül ennek az oldalnak a színvonalát tükrözi, hogy e mellett a kép mellett olvashattunk ún. kamu outboard-okról is, melyek amolyan parasztvakító kütyük, rack-es, tekerős, műszeres előlapok és egyébként pedig semmit nem csinálnak.
Szomorú, hogy ilyennel kell illusztrálni a hazai szaksajtót.
Noiseless!
Valamit nagyon félreérthetett a stúdiótulajdonos barátod és ebből fakadóan Te is. Egy apró csipkelődés volt részemről a leírt szövegre utaló megjegyzésem, de nem győztem a mindenféle smiley-kat mögérakni. A szalagmikrofonokról természetesen - szakmám és képzettségem révén - van némi fogalmam, csupán a Te és Valve véleményére voltam kíváncsi, főleg az alkalmazhatóság terén.
És nagyon köszönöm, hogy megosztottad az ismereteket velem (is).
Egy, a Fórumot rendszeresen böngésző, stúdiótulajdonos barátom, olvasatában ekként értelmezte válaszod:
-vagy letagadtam egy korábbi, már nem vállalható szakmaiatlan kijelentésem,
-vagy, előző üzenetemben olyan szakmai hülyeségeket hordtam össze, amiről én még nem tudok, Te viszont már igen :)
Nos, bepötyögtem a Google-ba a "szalagmikrofonok" kifejezést, s lőn 39 találat, ebből a redundanciák miatt csak 11-et jelenített meg. Ebből szemezgetnék. (később megnéztem ugyanott a "ribbon mikrofon" és "ribbon microphones" találatokat is - de csak a magyar nyelvűek érdekeltek)
NEM FELADATOM, DE JOGOM SEM, HOGY BÍRÁLJAM AZ OTT TALÁLHATÓ INFO-KAT, CSUPÁN REAGÁLOK RÁJUK
Olvasom az egyik találatban:
- "A szalagmikrofonok minősége kitűnő, áruk azonban drága és rendkívül érzékenyek a külső behatásokra. (Egyes korai modelleket tönkre lehetett tenni azzal, hogy ráköhögünk a membránra.) Hangosításban ezért nagyon ritkán használják."
Szerintem :
A szalagmikrofonok minősége egyáltalán nem kitűnő. Nem versenytársa a sokkal jobb minőségű kondenzátor típusnak. Hangosításban ma már nem használják, hiszen nincs olyan gyártó, amelyik olcsón előállítaná, mint anno a szovjet példányokat, amelyeket nagyon gyakran használtak hangosítás céljára ! (A hangosítás-célú használatról idős szakemberektől hallottam, és rejtély számomra, hogy a 8-as karakterisztika hogyan bírkózott meg a feedback veszélyével) Már 45 évvel ezelőtt (!!!!!) olyan pop-filtereket építettek a szovjet mikrofonokba, hogy "ráfújáskor" szélsuhogást, fújást, nem pedig dübörgést lehetett hallani belőlük !
Olvasom egy másik találatban :
- "Rendkívül érzéketlen mikrofon, még ma is használatos főleg olyan sportesemények közvetítésénél, ahol igen nagy a külső zaj"
Szerintem :
Egyáltalán nem érzéketlen mikrofon. Hacsak nem azért gondolja róla ezt a szerző, mert rendkívül alacsony impedancián, rendkívül alacsony indukált feszültség keletkezik feltranszformálás előtt.
Az EH-R1 ElectroHarmonix érzékenysége 1.6 mV/Pa, a Royer R-121 érzékenysége a Neodymium mágnesnek is köszönhetően kb 3 mV/Pa !!!
Ezzel szemben a mozgótekercses (moving coil) dinamikus típusoké vagy "csak" ugyanekkora, vagy kisebb !!!
Eddig még egyetlen, a médiában dolgozó kollégától sem hallottam, hogy akár sporteseményen, de, egyáltalán valahol alkalmaznák a szalagmikrofont. Merthogy, 8-as karakterisztikája miatt akusztikailag eléggé behatárolható az alkalmazási területe. (Megjegyzem, néhány MS-sztereo megszállottól -mint én is vagyok- eltekintve, az átkapcsolható karakterisztikájú nagymembrános kondimikrofonok 8-as állásába 99%-ban nem kapcsol egyetlen felhasználó sem, az ismert alkalmazási korlátok okán)
Másrészt, egyetlen forgalmazó sem volt, aki a hajdani, nyilván állami kereskedelmi cégek utódjaként - ráadásul hozzáértőként ! - ilyen mikrofontípust importált volna. Hacsak véletlenül nem, "kondenzátoros szalagmikrofon" gyanánt.
Ugyanitt olvasom :
- "A riportfelvételekhez, hangjátékokhoz, filmhangosítási célra több mikrofonfajta is alkalmazható. Egyrészt felhasználhatók a magasabb minőségi követelményeket kielégítő mozgótekercses mikrofonok, a Hi-Fi célra gyártott szalagmikrofonok és az elektretmikrofonok."
Szerintem :
Ha jóindulatúan átsiklom a mondat egyéb részei fölött, s úgy teszek, mintha nem is lenne, akkor csak ennyi : Hi-fi célra gyártott szalagmikrofonnal eddig még sehol nem találkoztam.
SZALAG (RIBBON) MIKROFONOK
Fontolgatom, hogy "transformerless"re változtatom a nick-em:)
Valamikor, talán féléve tettem itt említést a szalagmikrofonokról. Annak kapcsán leginkább, hogy az egyik budapesti forgalmazó-kereskedő honlapján "kondenzátoros szalagmikrofont" említ a kínálatában. Tanúbizonyságot téve arról, hogy gőze nincs, milyen portékát kínál.
Megnyugodtam, hogy nem olvassák amott a "Hangmester.hu"-t, de ezt a topic-ot biztosan nem, mert még hónapokkal később is ezt az infot találtam oldalukon.
Ők kínai eredetűt árulnak. Lám, a kínaiak tudják, mi a legújabb mikrofon-trendi. Másutt pedig található orosz gyártmány is.
ANNO...
Még volt szerencsém hallani szovjet példányt is, bár annyi eszem nem - igaz, pénzem sem - volt, hogy vásároljak belőlük egy tucatot. Ugyanis, a rendszerváltást követő politikai, mondhatnám : műszaki tisztogatást a mikrofonok sem úszták meg.
A sarlóval és kalapáccsal együtt, az amúgy teljesen ártatlan, politikailag elfogulatlan, makulátlan szalagmikrofonokat is partvonalon kívülre száműzték.:)
Talán, valamennyi bűnük lehetett - miután nem home, hanem professzionális célú mikrofonokról van szó - mert, ha a membránjuk mesélni tudna, akkor kiderülhetne : mikor, melyik elvtárs hintette a port rajtuk keresztül.:)
Ezért (csak ezért?), kidobálták az összes "vörös" mikrofont :), és az akkori Ezermester Boltokban 500 Ft-ért árusították az egyébként működőképes, kifogástalan példányokat. Elérzékenyülve :) vettem észre az egyik kereskedőnél egy elárvult, dekoráció tárgyát képező példányt, úgy kb négy éve.
Ha, a "90-es évek eleji fülem nem csalt, és nem csak az időbeni távolság fényesíti az emlékeket, akkor ehhez a szovjet szalagmikrofon-soundhoz kellemes benyomásom társul. Meleg, búgó, mélydús, de magas-szegény hangzása volt, de csöppet sem fárasztó, mint a teljesen szélessávú mikrofonoké, ha hosszan hallgatjuk azokat.
Kozmetikázott, uniformizált "zvuk", akarom mondani: "sound", kellemes méyközép-, és mély-tartománnyal.
ÉS, MOST...
Stúdiótulajdonos barátom felhívott, ideadná egy új mikrofonját kipróbálni, ha volna kedvem hozzá. Természetesen igen-t mondtam rá, és még aznap a kezemben volt egy "ElectroHarmonix" EH-R1 jelű szalagmikrofon. Beleegyezésével darabokra szedtem.
Belül, a "megszokott" kép fogadott : A Sokol rádiók korát idéző alkatrészek és design, ha nem mondták volna, akkor is kitalálnám, merre készült.
Felépítése "egyszerű" : a szalag és mágnes-együttes alatt helyezkedik el a nagyméretű transzformátor.
A szubjektív meghallgatási eredmény számomra lesújtó : katasztrófálisan magas-szegény hangzásvilág, saccra és jóindulattal kb 5 kHz a felső vége az átvitelnek. Fogalmam nincs, mire használhatnám. Ugyanakkor, a hivatalos átvitel 50Hz-16kHz a mellékelt prospektus, és internetes lapok alapján. Kizártnak tartom, hogy meghibásodott példány került volna hozzám. A hajdani szovjet gyártmányokra emlékezetem szerint kb 10 kHz-et adtak meg felső határfrekvencia gyanánt.
Egyszóval, nem volt egy megrázó élmény belehallgatni a retro mikrofonba. De, ha még kedvelném az AM rádióadásokat, talán nem volnék ennyire elmarasztaló.
SZALAGMIKROFONOK FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE, ILLESZTÉSE
A ma használatos dinamikus mikrofonok túlnyomó többsége "moving coil", azaz mozgótekercses működési elvű : egy, a membránhoz ragasztott tekercs mozog az erős mágneses térben, s benne feszültség indukálódik. Tekercsének impedanciája 50-200 Ohm közé esik általában.
A szalag (ribbon) mikrofonokban egy erős mágnes erővonalait metszegeti a kb 4 mm(!) széles, hozzávetőlegesen 35-40 mm hosszúságú, néhány mikron vastagságú, és kb 3 mm-es harmonika-hajtogatású, enyhén kifeszített aluminiumfólia-szalagmembrán. Ennek a fóliamembránnak kb 0.1-0.01 Ohm nagyságrendű az ellenállása, és mikroVoltok-ban mérhető az indukált feszültsége.
Ismereteim szerint nincs az a hangfrekvenciás tartományban működő aktív (félvezető vagy cső) erősítő eszköz, amelyik kezelni tudná ezt a nagyságrendű jelet és impedanciát! Ezért, már kb 70 évvel ezelőtt is rájöttek (a félvezetős korszakot is megelőzően) az egyedüli lehetőségre : a hosszú, tégla-lap alakú, harmonika-membrán két végén keletkezett mikrojelet ott helyben, a mikrofon házában azonnal felerősítik és impedanciakonvertálják az egyetlen alkalmas eszközzel, a transzformátorral. Ez, sajátzaj hozzátételétől mentesen az áttétel-szeresére emeli a kimeőfeszültséget, és az áttétel négyzetére emeli az input impedanciát (a szalagét).
Így lesz a szalagmikrofon kimenőszintje és impedanciája a moving-coil (mozgótekercses) dinamikus mikrofonokéhoz hasonló.
A FANTOMTÁPOS...
R-122 ribbon microphone - (á la) Royer Laboratories
Megoldásukban - a web ismertető szerint - az aktívvá tett szalagmikrofon egy speciális tekercsű toroid transzformátort, és szimmetrikus, diszkrét impedanciakonvertert tartalmaz. Így, ők sem hagyták el a kb 70 éve kitalált megoldást, legfeljebb finomítottak rajta.
Tehát az aktív elektronika nem erősít, csak impedanciát konvertál. Viszont, a transzformátor speciális kialakításának köszönhetően jóval nagyobb a kimenőszint, mint az aktív-elem nélkülieké, kb 15-30 dB-lel magasabb. Ez, jelentős szintemelkedés.
Utána gondolva arra következtetek, hogy az alkalmazott transzformátor a szokásosnál nagyságrenddel nagyobb áttételű lehet, merthogy, az azt követő FET-es impedanciakonverter se nagyon szeretné a kis generátorimpedanciát (a FET-ek zaj szempontból inkább a nagyobb generátorimpedanciákon optimális működésűek). A kimenőimpedancia 100 Ohmos nagyságrendje már nem okoz gondot.
Szóval, a szokásos változatokhoz képest nagyobb kimeőfeszültséget, és korrekt, szalagot terhelő impedanciát valósítottak meg, ezzel optimalizálva a mikrofon tulajdonságait.
Szabadalmaztatott, speciális megoldást alkalmaztak a ribbon elhelyezésénél, mellyel a nagyobb hangnyomású viselkedést optimalizálták.
Az alkalmazott mágnes : Neodymium (nagy erejű)
Iránykarakterisztika : 8-as (felépítésből következően a szalagmikrofonok ilyenek)
Lista-ára jelenleg : 1895 USD (!)
Szívesen meghallgatnám ezt a típust. Valószínűtlennek tartom, hogy lenne itt ilyen valakinek, ahhoz túlságosan drága.
Ami pedig a transzformátorokhoz való (v)iszonyulásomat illeti.:) A szalagmikrofonokból, lám, még a nagyok sem tudják kihajítani. Ez a mikrofontípus működésképtelen beépített transzformátor nélkül. Ezen még az aktív elektronika sem képes győzedelmeskedni.
Itt motoszkált bennem, hogy hallottam én már fantomtáplált dinamikus mikrofonról, végre beugrott: A Royer készít aktív szalagmikrofont! Itt a termékleírásra mutató link: http://www.royerlabs.com/mics/R-122.html. (Trafós az elektronika, noiselessnek ez nem fog tetszeni ).
Hogyha a példaként kiragadott Blue cég termékvonalát nézzük, akkor valószínüleg igen komoly szerepet játszik a konvencióktól elrugaszkodó design az általános megitélésben, mintsem a technikai paraméterek újdonságértéke, vagy praktikuma.
Jómagam inkább a mennyiségi produktumot előállító iparosok közé sorolom magam - persze a minőség megtartása mellett - és sajnos kevésszer tudok speciális körülmények között készítendő felvételeket rögzíteni, így nem volt még alkalmam kipróbálni az olyan különleges mikrofon setup-okat, mint pl a Schoeps gömb-je, vagy a műfejes megoldások.
De felmerül bennem a gondolat, hogy vajon a gömb formának (és akkor lásd a Blue többi hasonló mikrofonját) nem ilyen feladata van-e.
Méretéből ítélve ez lehet kb 10 cm-es átmérő.
Mekkora lehet a membránfelület?
És tényleg: mire lehet, érdemes ezt a mikrofont használni?
A másik gondolatom - egyetértve Noiseless okfejtésével - hogy mekkora az a kábelméret, ahol már indokolt lenne a mikrofonközeli előerősítés?
Nyilván ezen megoldások szükségessége függ a kábelek, csatlakozók minőségétől, a hangfrekis kábelek elhelyezésétől, kábelcsatornájától.
Vajon az itthoni átlagnak mondható 5-8 m-es miksi-pult/preamp távolság már kritikus-e, vagy ott kezdődik a móka, amikor egy hangár méretű stúdióban kell a mikrofonkábelezést úgy megoldani, hogy a technikai helyiségben van az előfok?
Ha ez tényleg ennyire érzékeny terület, akkor miért nem ott áll a gurulós rack a miksiállvány mellett?
Bár építészetileg most bővítem a stúdióteret, de attól nem félek, hogy ezt az utóbbi megoldást kell majd alkalmaznom...
Az én technikámban pl. a mikrofon-szplitter (BEAG TB-100) 6dB osztással működik, hogy egy kissé csökkentse a kapacitív és rezisztív terhelést.
A mikrofon-előfokaim (ama bizonyos Behringer ADA-8000 előfokrészéhez hasonló, saját konstrukció) 13 kOhm bemeneti impedanciájúak.
A végleges (?) megoldás persze egy aktív splitter lesz, ez a fejlesztés következő stádiuma :)
Egyébként az utóbbi időben többen készítenek távvezérelhető mikrofon-előfokot (Neve, SSL... ).
Én még elmélkedek: ez-e a jó megoldás, vagy kevésbé bonyolult, ha fix (pl. 20 dB) erősítéssel, alacsony impedancián osztom és továbbítom a jelet egy, immár a rögzítőberendezés közelében lévő második, szabályozható fokozatra?
Nem mentem volna bele ilyen részletekbe, de :
(és persze Veled egyetértésben)
1. Már eleve "érdekes" kiindulópont, hogy egy tekercset (a dinamikus mikrofonét) jelentős kapacitív tulajdonságokkal terhelt (100-400 pF/m) mikrofonkábelhez csatlakoztatunk.
Általad is említett példában, egy 50m-es kábelnek, "csak" 150pF/m-es fajlagos kapacitásával számolva is kb 7.5 nF (!!!) a kapacitása, ami párhuzamosan kapcsolódik a tekerccsel.
Lehet találgatni, hogy mi történik ilyenkor a mikrofon jelével!:)
2. Ha ez még Y-ozva is van, tehát máshová is vezetjük párhuzamosan, újabb kapacitásérték (a másik kábelé) is terheli szegény mikrofont. Mondjuk, újabb + 7.5 nF. Ez, így összesen 15 nF !!!
Akinek van kedve kísérletezni, próbálja ki : forrasszon az XLR csatlakozó 2-3 tüskéi közé 15 nF-ot, rövid kábelt használjon, és hallgassa meg kondival és anélkül. Lenyűgöző élményben lesz része!:)
3. Ha nem aktív splittert alkalmazunk, akkor még a két erősítő eszköz ( pl 2 mixer, vagy 1 mixer, és 1 rögzítő...) bemeneti impedanciája is párhuzamosan kapcsolódva terheli szegény párát.
4.Köztudott, hogy a kisebb generátorimpedanciák (ez esetben a mikrofoné) javítják ezt az áldatlan helyzetet, viszont a kisebb impedancia valószínűleg kevesebb menetszám következménye is, így nyilvánvalóan érzéketlenebb, kisebb kimenőfeszültségű a mikrofon. Az egyik oldalon nyerünk, a másikon veszítünk.
Nem véletlen tehát, hogy a BLUE alacsony kimenőimpedanciát, 50 Ohm-ot választott, igaz, nyilvánvalóan tetemes erősítés után.
5. A mikrofon tekercse frekvenciafüggő viselkedést mutat, ráadásul, a mikrofonnak vannak saját rezonanciái is.
6. Nehogy azt higyje valaki, hogy a kondenzátormikrofonok hosszú kábele nem okozhat gondot. A kábelkapacitás ott is megteszi a maga hatását. Ad bőven a tranziens átvitel pofájának.:)
7. Nem hinném, legalábbis a rendelkezésre álló információk szerint, hogy a BLUE csapata feltalálta volna a spanyol-viaszt. "Csupán" annyit tehettek - ha nem így van, akkor tévedek -, hogy megfelelően méretezett dinamikus kapszulájukhoz megfelelően méretezett illesztő erősítőt kapcsoltak, s hogy a kábel káros hatásait kilőjék, hát belerakták a mikrofon házába.
Ha meg így van, akkor azonnal bukna az ötlet, amint hosszú kábelen keresztül csatlakoztatnák a "csoda A-osztályú" erősítőjüket a saját mikrofonkapszulájukhoz.
Kíváncsi volnék : mekkora távolságra lehetne kábelen eltávolítani az erősítőt a kapszulától, amikor még pozitív hatással bírna a működésre. Kíváncsiságom oka : vajon, az ismert, népszerű dinamikus típusok is ennyire "megugranának" ettől a konfigurációtól???
8. Ha esetleg a tudatalattiba süllyedt volna az a józan elképzelés, mely szerint a mikrofon előerősítőket - ha már használunk ilyeneket - célszerű a jelforrás - mikrofon - közelében üzemeltetni, akkor a dinamikus csoda kapcsán illendő és célszerű felébredni.
Így például szakmailag hülyeség az a gyakorlat, mely szerint a mikrofon előerősítőket nem a feljátszó stúdióhelyiségbe, hanem a keverőhelyiségbe telepítik. helyett, hogy már vonalon passzolnák tovább a jó minőségben felerősített jelet. Nem pedig hajlítva, bújtatva, erősáramú zavaroknak kitéve, kábelkapacitásokkal terhelten, kis jelszinten, már eleve lankadtan-kókadtan érkeztetni a jóminőségű preamphoz, amelyik már sokat úgysem tud kezdeni az "értékcsökkent" jellel, legfeljebb nem rontja tovább.
9. Nem szándékom BLUE érdemeit csökkenteni. Triviálisnak tűnő megoldást kerestek, s találtak. A dinamikus mikrofonok kondenzátor társaikéhoz képest kb tizedakkora jelét célszerű ugyanakkora szintre emelni, és sokkal előnyösebb elektronikai környezetben (pl előerősítő kisimpedanciás kimenetén át) feldolgozni.
De, hát ugyanerről szól a mikrofon közelébe telepítendő jóminőségű preamp is.
10. A BLUE mikrofonja, a "Ball" eléggé szokatlan design, szerintem nem is esztétikus, de ez itt nem szempont.
Írtam én Mastertape-nek, hogy technikailag nem kivitelezhetetlen, csak nem látom értelmét.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a világ nagy gyártói ezideig nem "haraptak rá" erre a koncepcióra. Ennek nyilván nem copyright okai vannak, hiszen a mikrofon házába telepített erősítő, mint alapgondolat már régen nem lehet védett. 2003 óta pedig már eltelt 3 év.
Ma délelőtt megnéztem: nem Western Electric, hanem Telefunken gyártmányú volt ama bizonyos szénmikrofon :)
Ez a Blue-dolog koncerten lehet hasznos:
Képzeljétek el, hogy a szerencsétlen dinamikus mikrofon végén ott lóg egy kontroll-keverő, 50 m csoportkábel + egy frontkeverő, 50 m csoportkábel és a felvételtechnikám...
Egy esetben utólag, otthon fölvettünk az énekessel egy versszakot (a koncerten elfelejtette a szöveget). Ugyanazt az SM-58 mikrofont használtuk, mint előzőleg a koncerten. Drasztikus különbség volt a két fölvétel között. Minden túlzás nélkül: kb. mint a Kossuth-középhullám és a Kossuth-FM közt. Ennyit tesz a terhelés!
Persze létezik aktív mikrofon-szplitter is, de aranyárban mérik, ezért nem is nagyon használja senki.
Vucktor,
Nem hinném, hogy ez annyira érdekes, és közérdekű lenne. Akkori kiruccanásnak nagyon prózai oka volt : Az AKG más cégekhez hasonlóan, csak kvalifikált szakembereknek engedélyezte, hogy mikrofonjait garanciálisan, s azt követően is szervízeljék. Ezért Bécsben elméleti és gyakorlati oktatást tartott, melyeken megismerhettem mikrofonjai felépítését, működési elvét, s paraméterei mérését.
Emlékezetem szerint színvonalas és hasznos okításban volt részem.
Átnéztem az általad adott link-et, letöltöttem a "Ball" fantázianevű mikrofon pdf manual-jét.
A kis Balti-állam, Lettország egyik cége a BLUE, számtalan "merész" mikrofont dobott már eddig is piacra. Különösen a design-jai feltűnőek.
Jónéhány mikrofonjuk "retro" kivitel.
Ez a "Ball" mikrofon lenne a "csoda" tárgya : a fantomtápos dinamikus, amelyet 2003-ban mutattak be először. Ha Te nem találsz rá, akkor még most sem tudnék róla.
Egy kis szépséghiba azért van a speckóban, a linkelt címoldalon a max SPL = 146 dB, ugyanitt a zaj 18 dB-A, míg a manuel-ben 162 dB, illetve 17 dB-A.
Ahogy elnéztem, eléggé különleges design-ja, háza van a mikrofonnnak, s az rejti az elektronikát is.
Na, de mi van a leírásban?
Az, amivel sokan eddig is tisztában voltunk, hogy a dinamikus mikrofon megadott impedanciája sávközépen ( 1 kHz-en ) igaz, azonkívül azonban a frekvenciától függően változik. Ezt, hagyományosan egy fix bemeneti impedanciájú mixerre vagy preamp-ra csatlakoztatva "hangszín korrekció keletkezik".
E cég kreatív gondolkodói ha nem is seccperc, de néhány nap alatt megoldották a problémát, s mint a manual-ben olvasható emígyen:
"Mérnökeinket egy kicsi, ablaknélküli kamrába zártuk. Notebook-kal, kalkulátorral, egy vekni kenyérrel, és kb 2 liternyi "Balzam"-mal (lett nemzeti ital, nagyon gyúlékony), majd beléjük súlykoltuk a frekvenciától függően változó ellenállású dinamikus mikrofon problematikájának eliminálását. Ezt válaszolták: "Nekadu problemu" (gondolom, ez azt jelenti : no problem:)
Szóval, napok múlva megszületett a remekmű. Kiürültek a Balzam-os üvegek, képletekkel, skiccekkel teltek a notebook-ok. A-osztályú, diszkrét erősítővel megoldották azt, ami kb fél évszázada nyomasztotta a dinamikus mikrofonok fejlesztőit s használóit.
Most már csak azon molyolok : vajon hány gyártó fogja követni a példájukat?
Az általad említett típusszám egy rugalmas mikrofonfelfüggesztést takar, éspedig az ElectroVoice RE20 és RE 27N, a magyar rádiók által favorizált típusokét. Korábban, a "90-es években a Shure SM7 volt az üdvözítő megoldás.
Nem akarnék ismétlésekbe bocsájtkozni, néhány hónapja Valveconductorral deheroizáltuk ezeket a típusokat. Azzal élcelődve, hogy ezekkel a mikrofonokkal, és a szokásos voice-processorokkal minden bemondó-műsorvezető uniformizáltan, ugyanazzal a sound-dal hangzik. Nő és férfi, egyaránt "trendi".
Ezekbe a mikrofonokba egészen közelről szokás beszélni, tény, így a bemondóstúdió akusztikai kialakítása szinte tökmindegy, ha valamiért mégsem, akkor annak a lehallgató monitorok az okai.
Az is tény, hogy a "D.J. style & feeling" annyira meghatározó a mai kereskedelmi rádiózásban, hogy egy hagyományos hírolvasó-bemondó környezet blokkolná a mikrofon mögött lévőket.
Emlékszem arra a színvonalas, ma már nem létező, csak siratott kereskedelmi rádióra, ahol a műsorvezetők Shure SM7-en keresztül "búgtak" hallgatóikhoz, míg a hírolvasás kultúrált sound-on, egy popfilter mögötti nagymembrános kondimikrofonon keresztül történt, eredetileg is kellemes hangú (!) hírolvasó bemondóval.
Említettem szintén emitt kb fél éve, egy ausztrál, RODE gyártmányú, bizonyos "Broadcaster" nevezetű valós, nagymembrános kondenzátor mikrofont, amelyik ugyanarra a célra szolgál, mint dinamikus társai, csak, szerintem sokkal szimpatikusabban, és kultúráltabban. Ennek az ára most 399 USD. És, úgy tudom, itt is forgalmazzák.
És, megintcsak kedvenc vesszőparipám : nem tudom elképzelni, hogy a példa- és etalonértékű német, svájci és osztrák rádiózásban a fenti dinamikus típusok bármelyike kapna meghatározó hangsúlyt.
No, akkor válassz, ha van miből.:)
Namost a rébuszokban fogalmazott körmondatok helyett én a száraz tényekre szeretnék támaszkodni.
Azért idéztem be a Blue mikrofonmárka honlapján fellelhető információt, mert szeretnék megbizonyosodni, hogy valóban akkora f*** vagyok, amekkorának látszom, vagy tényleg léteznek ebben az iparágban kirívó esetek, melyre felkaphatjuk a fejünket.
És ezt a példát Neked címeztem drága Noiseless barátom, mert kiváncsi vagyok a véleményedre, mert tisztelem a tudásod és komoly szaktekintélynek tartalak. Mint ahogy Valve kollégánkat is, akinek úgyszintén várom a véleményét, hogy vajon mi az okosság (vagy netán turpisság) ebben a Blue Ball-ban.
Igazán nem a glóriát kívánom leemelni Noiseless fejéről, csak érdekességként:
Amikor a Magyar Rádió a 70. születésnapját ünnepelte (vagy 75.?), a 11. Stúdióban készítettem fölvételt egy emlékűsorhoz. Hogy a hangzás is a "20-as éveket idézze, kaptam egy Western Electric (?) szénmikrofont, amit a keverő fantomjáról tápláltunk.
Az volt a furcsa, hogy zaj, interferencia, RF-zavarok nélkül hallottuk a korabeli hangzást!
Állítással szemben, annak ellenkezőjét felhozni értelmetlen, mert elkezdődik az "igen!-nem!-igen!-nem!" játék.
Így inkább írok magamnak egy üzenetet
Noiseless!
Ne igyál, ne lődd be magad, mert ellenőrizetlenül jelentesz ki ezt-azt, amelyre később hiába hoznád fel mentségedül az amnéziát.
Válogasd meg hallgatóságod, mert soha nem tudhatod, kik veszik készpénznek meggondolatlanul kijelentett, jópofán hangzó hülyeségeidet.
Barátot átverni nem szép dolog. Visszaélni mások tudatlanságával pedig a legnagyobb vétek.
Továbbá, ne hidd, hogy azzal több leszel, ha többet beszélsz a kelleténél.
Így, most abba is hagyom.
Örülök, hogy vevő voltál a humoromra. Hozzád hasonlóan én is a "békemozgalom" lelkes híve vagyok.
Egy viszont biztos: nem tőlem hallottál a fantomtápos dinamikus mikrofonról. Annyira amatőr koromból még nem ismerhettél, amikor elvileg lehetett volna ennek valami csekély valószínűsége. Bár, akkoriban még a hírét sem hallottam kondimikrofonoknak, de fantomtáplálásnak sem.
Amikor mi megismerkedtünk a "90-es évek első felében, már hátam mögött tudtam AKG-beli tanulmányutam, és már túl sok információ birtokában voltam ahhoz, hogy ilyen mikrofon-rémszülöttről álmodozzam.
De, ha már mikrofon-rémszülöttet említettem, hát ismét felhozom, ha nem is dicsőségemül azt a megoldást, melyet még sehol nem láttam, és tényleg az enyém:
telefon-szénmikrofon táplálását oldottam meg egy mixer 48V-os fantomjáról, méghozzá szimmetrikusan (!) abból a célból, hogy bizonyos "20-as, "30-as évekbeli "oldtimer sound"-ot varázsoljak jazz felvételekhez.
Annyira azért nem olyan nagy hülyeség a megoldás, mert mint köztudott, a szénmikrofonok ellenállásváltozáson alapuló működésének az egyenáramú táplálás a feltétele.
Biztos vagyok benne, hogy nem sérül több éve tartó barátságunk.
Viszont meg kell védenem magam, elsősorban szakmailag.
Én nem utánépítésre reagáltam, hanem eleve megépítésre. És mivel korábban pont Noiseless barátom által fejlesztett és tervezett kapcsolásokat próbáltam azzal védeni, hogy nem lehet csak így-úgy megszerezni azokat.
A Behringer-rel és a szegmensben található többi hasonló eszközzel kapcsolatban van egy véleményem, ami nem az egzakt méréseken alapul, hanem a használhatóságon. És úgy gondolom, hogy jelen fórum látogatói elsősorban az ár/érték ergo használati érték szempontjából találkoznak ezekkel a márkákkal.
Viszont a fantomtáppal működő dinamikus mikrofonról éppen Te meséltél nekem, kedves Noiseless barátom és büszkén vállalom, hogy a mikrofonokról kialakult ismereteim majd" 90 %-a Tőled ered.
Mi mást?:D De először egy Marshall kéne hozzá:)
Egyébként meg azért kérdezem, mert pár hónapja pöcsöltem elég sokat a guitarriggel, és abban meg próbáltam összehozni a ZW cuccot, és ott egy ilyen kinézetű mikrofonnal hasonlított leginkább arra a hangra. Csak már nem emlékszem, milyen volt...
Mastertape! Köszi az észrevételt, a keverőmnek csak az előfokait használom, egyből az inserteken küldöm is tovább a hangkártyába. Akit pedig tényleg komolyan érdekelnek a mikrofonok, úgyis végigolvassa az eddigi hozzászólásokat. Nekem pl nagyon sokat segített.
Choty!
A kérdés része szintén, hogy utána milyen mikrofon-előerősítőre kötöd.
Én a Shure57 + ART TubeMP kombináció mellett döntöttem. Tévedtem. Nem vált be. Egyszerűen sehogy sem tudom beállítani, hogy még csak megközelítően is az jöjjön ki belőle, amit az erőlködő hangszórójából hallok. Valószínűleg a TubeMP miatt. Amely egy olcsó csöves előerősítő. Azért mondom hogy valószínűleg miatta, mert a Shure SM-57-ről viszont majdnem mindenki ódákat zeng, ha arról kerül szó, mivel mikrofonozni egy gitárládát/kombót.
Szó
