Egy másik fórumon kitárgyaltak fényében ajánlom az EV Co11-et (kondimiki), vagy az EV767-et (21-22e), de valamilyen Studiomaster mikrofont is rebesgettek, a típusára nem emlékszem... :-/
elég csuta kérdésem lenne:
miylen mikrofonokat ajánlotok 20 alatt?ami használható, stb, (nem értünk hozzá és nem igazán jön be a jelenlegi szekrénybentalált 2000ft os hama.)
köszi!
Heh. Én egyből katolikusra gondoltam, bár láttam már totál modern methodistát is... Az nagy szó, hogy a gépészetnél gondoltak ezekre a részletekre. Annyira nem szép, ha utólag kell műa. csatornákkal bíbelődni.
Katolikus templom épül, a falakast a múlt hét óta húzzák, úgyhogy bőven lesz idő falvésésre. Ha minden jól alakul,decemberre tudják átadni. Mindenesetre nagyon megörültem, hogy az ottani embereknek még időben eszébe jutott, hogy megoldódjon ez a dolog nagy macerák nélkül.
Ha még tervezési fázisban van a dolog, akkor mindenképp erősködj, hogy becsövezzék a hangfrekis kábelt is.
100 V-os rendszert ajánlok. A gyártók elég sokan jelen vannak ezen a területen. Monacor, RCF, JBL és mások is szóba jöhetnek. Szerintem a falon kívüli megoldás lenne a célra vezető.
A mikrofonozáshoz is van egy-két nagyon jól bevált megoldás, de hát ez is erősen pénztárca függő. Én az AKG GN rendszerét ajánlanám. Nem olcsó, de piszok jó. Egy-két helyen már telepítettük.
Központi egységnek egy keverővel egybe épített 100 V-os erősítőt ajánlok a fenti márkákból, vagy pl InterM. Ezek kimondottan ilyen célra készülnek, 3-4 mikrofon jelét képesek fogadni, a jobbak még fantommal is, csatorna hangerő és minimális EQ. Más vonalszintű forrást is rá lehet dugni és van neki felvételi kimenete is.
Ekkora területre kb 30-40 W-os hangszórók kellenének, 6-8 db összesen. Természetesen ilyen területen a szteróság nem szempont.
Meg kell tudni, hogy az orgona teljesítménye mekkora, illetve szokás kontroll tenni a kántorhoz, hogy halljad a papot, illetve szoktunk még a sekrestyébe is berakni egy szabályozható hangszórót, hogy a bent lévők is tudják, hogy hol tart a mise.
Ha még bármi érdekelne, akkor keress meg: 06-30-944-1032, vagy a tucsok1998@t-online.hu -n.
Tudna valaki tanácsot adni? Táborfalván építenek új templomot (ott is vagyok kántor) és a hangosításban kérték a véleményemet, hogy padba vagy falba építsék a hangszórókat (meg hogy milyen hangszórót és hova). Ismertek valakit, aki tudna segítséget adni tervkifundálásügyi-minisztériumilag? Nagyjából annyit tudok, hogy modern templom, nagyjából 4 méter a belmagasság, a karzat paldója 2.2 méternél lesz. Elektromos orgona fog bekerülni és a hangszórókkal csak a prédikálást és az éneket akarják hangosítani. A hely alapterülete 21x12 méter. Ha van valakinek ebből bármilyen tapasztalata, nagyon megköszönöm ha közzétenné.
Ökörszabály: a nagymembrános mikrofonok közelmikrofonozásra jók, a kismembránosok közel és távolmikrofonozásra egyaránt.
A cinnek esetében, a hangfrekvenciás spektrum fölső fertájában inkább a kismembrános a szerencsés - elvileg. A gyakorlatban viszont én is gyakran használok nagymembránost o.h.-nek. (Inkább egy jó nagymembrános, mint egy átlagos kismembrános.)
A határfelületmikik kapszulája gömbkarakterisztikájú. Így elvileg nagyobb hangnyomást tűr el.
Shure Beta-91 határfelületmikrofont használtam már lábdobba, és nagyon jól szólt. Mellette egy Audix-al is be volt mikrofonozva a lábdob, párhuzamosan rögzítettem mindkét mikrofon jelét. Keverésnél viszont csak a Beta-91-et használtam, sokkal pregnánsabb, kevésbé szétomló hangja volt (metal-zene!).
Nem próbáltam, csak olvastam valahol: AKG C-414 8-as karakterisztikán jól szerepelt lábdobban. Viszont ez a típus, előcsillapítással 160 dB SPL hangnyomást bír!
Szevasz!
1. Nem szerencsésebb, nem jobb, nem rosszabb. A kisebb membrános mikrofonoknak általában lineárisabb az átvitelük, jobban tűrik a hangnyomást, míg a nagyobbak a mélyeket jobban szeretik átvinni. Én kismembránost használok, Sennheiser k6+me64-et, live-ban pedig 1 v. 2. AKG C1000B-t, de volt már C3000B pár is fent, mert úgy tartotta kedvem. :)
Hát igen. Volt amikor SolidTube került a lábdob ELÉ, nem bele, de megmondom őszintén: féltem. Marad a D112, mégis csak odavaló, haha! A felületmikrofonok pedig kell, hogy bírják a gyűrődést - én is most veszek egyet. Egy, azaz 1 egészet! Nem kevesebbet!
Mostanság nagyon pang a fórum. Két kérdésem lenne: Overhead mikinek a kismembrános kondimiki szerencsésebb a nagymembránosnál?
Másik kérdés: Lábdobba ha jól tudom gyártanak határfelület kondimikiket. Hagyományos nagymembrános kondimikit ha belerakok a lábdobba, a hatalmas hangnyomás nem tehet kárt a mikrofonban?
Hmm értem, mert jövőhéten készülünk csinálni egy demót a próbateremben, és eddig a terv az volt, hogy egy ilyen ratyi 100 forintos szgépes mikrofonnal vennék fel, aztán mindenféle eq meg mittomén mi menne rá, hogy normálisan szóljon.
Aztán most ez egyik haverom itt hagyott egy ilyen mikrofont, gondoltam akkor használhatnánk ezt.
Mondjuk én nem értek ehhez, de azzal a gagyi szgépes mikrofonnal is tudtam totál zajtalanul tök jó minéségben felvenni.
Majd kipróbálom ezt is itthon.
Amúgy köszi a segítséget!
Főleg vokálmiksi. Basszushoz olyat érdemes használni, aminek az alsó határfrekije lemegy 30 Hz-ig. Ezzel nem lesz elég dögös a bass alja. Ez 45 Hz - 16 kHz-ig produkál, tehát inkább az énekes, szólisztikusabb feladatokra szánják. Gitárhoz szerintem használható, mint ahogy az összes presence-specifikus darab a palettán.
Nekem nagyon jó véleményem van a Beyer-ekről, bár az Opus széria inkább a budget kategóriát képviseli.
A kondimiksivel tényleg szerencsésebb lehet, ott viszont arra is érdemes figyelni,hogy lehetőleg zajmentes környezetben készítsétek a felvételt mert mindent összeszedhet.
Az is gáz lesz, hogy ha az énekes játszadozik a mikrofontávolsággal a dinamika miatt, akkor nagyon közelről énekelve sok lesz a mély, messzebbről pedig jóval kevesebb, mint nagymembrános kondimiksi esetén. Úgyhogy inkább kérj kölcsön egy kondimiksit.
Szia bllo!
A lent leírtak mellett még arra is figyelj, hogy a dinamikus miksik sokkal érzéketlenebbek a kondimiksiknél, ezért inkább a nagyon közeli éneklés a járható út, aminek következtében sok lesz a plop, azaz a "b", "p" hangzóknál bepukkan a miksi. Ezért érdemes ún. popfiltert használni.
Az ingadozó szint valóban igaz és ezért, ha a néhány mV-os kimeneti szintről erősítesz gain-nel, majd ezt netán - ha van rá lehetőség - felvétel közben kompresszálod, akkor a jelen lévő zaj is felerősödhet.
Csak arányítás képpen: az átlagos kondimiksi kimeneti feszültsége 10-szerese is lehet a dinamikusénak.
Nem tudsz valahonnan szerezni egy kondit?
Annyit, hogy amikor nagyon hgangosan énekel (éppen teljes gőzzel préseli ki legmagasabb hangjait például) távolabb tartja a mikrofont, amikor pedig nagyon halkan, szinte bekapja. Erre gondoltam. Mondjuk az is segít, ha közben fülesről jól beállítva visszakapja az énekét, (az intonáción kívüla dinamikán is),hogy jobban kontrollálva legyen az éneke.
Szia! Nem vagyok szakember, de szerintem (gondolom könnyűzenei felvételbe fogtok) egy kompresszor/limiter segíthet a problémán. Ha van hasonló plugined, az is megfelelhet, de ha tud dinamikus mikrofonba énekelni az énekes, nem hiszem hogy bármilyen probléma lenne vele.
A közeljövőben előfordulhat, hogy aktívan részt kell vennem egy demófelvétel elkészítésében, mind hangszeres mind technikai oldalról.
A legtöbb hangszer rögzítésének módszere már ki lett ötölve, egyedül az énekkel vacillálok még, ugyanis a lehetőségek szűkösek, az egyetlen rendelkezésre álló mikrofon egy Shure Beta 58-as, amire viszont egy felvételkészítésben jártasabb barátom azt mondta, hogy az ingadozó jelszint miatt nagoyn gázos lesz a keverés végül.
Az egyel későbbi modell, az 52-es ajánlásában ez áll: recommended power handling: 25-65 Watts.
Ez azt jelenti az én olvasatomban, hogy ekkora kimenőteljesítményűnek kell lenni az őt meghajtó erősítőnek.
Arra viszont vigyázz, hogy ez egy passzív, hifista célokra gyártott hangfal, úgyhogy ezeket kicsit könnyebb meggyalázni, mint a BM szériát.
Szia Mastertape! Köszi a választ. Szerinted honnan lehetne megtudnom, hogy hány wattos a kérdéses Dynaudio? Sajna sehol sem találtam rá semmilyen adatot.
Kb. 12 éve használok folyamatosan egy Alesis RA 100-ast. Volt rajta Alesis Monitor One, aztán egy pár Morpho, most meg egy Tannoy System 600-as pár.
Sőt volt, amikor kivittem egy élő előadásra egy pár Reflex Mega ládával.
Soha nem reccsent meg, soha nem tudtam túlhajtani. A mai napig zajtalan és stabil.
Maximálisan tudom ajánlani ezt a szériát, vagy a cég újabb sorozatait. A gyártó honlapján és a Pákónál tudsz utána nézni az adatoknak.
Illesztés tekintetében van egy "szabály", miszerint azonos ohmikus ellenálláson az erősító kimeneti teljesítményéhez képest a hangfal terhelhetősége min. az 1,5-szöröse kell, hogy legyen, de nem baj, ha akár a kétszerese.
Fontos megnézni, hogy mekkora mindkét eszköz sinus-os, program (rms), peak és inpulse teljesítménye/terhelhetősége wattban megadva.
Volna valakinek ötlete, hogy tudhatnám meg, hogy Dynaudio Audience 50-es ládákhoz milyen teljesítményű erősítőt érdemes csatlakoztatni? Nem akarom túllőni a ládákat, de olyan erőlködőre sem dobnám, ami túl gyenge hozzá. Láttam újságban Alesis stúdióvégfokot. Tudtok ezeknek a használhatóságáról valamit?
Noiseless, a srác PC mikrofonbemenettel szeretne/szeretett volna felvételt készíteni, ezért mondtam a "csak 2 miksis" felállást...
Egyébként meg kell követnem magamat: pár éve azt mondottam volt, hogy az élő keverésnek nincs akkora varázsa, meg nem is csinálnám szívesen... Változott a világ: nem, a lófa nem csinálom szívesen! Mastertape, keverel élőzenét? Nem rögzítésre, persze...
Mastertape Barátom által említett Pasaréti téri felvétel iskolapéldája lehetne a nem kellő módon előkészített, és korlátok közé szorított hangrögzítésnek. Ehhez hasonló helyzeteket már számtalanszor megéltem, s kétségbeesett dühömben mindig megfogadom : legközelebb nem sétálok bele hasonló csapdába.
De, mint tudjuk, az ördög számtalan gúnyába képes bújni, s mire ráeszmél az ember, ismét nehéz helyzetben találja magát.
Mivel elég régen - saccomra, kb 10 éve - voltunk Pasaréten, így csak a homályból előkapart emlékeimre hagyatkozhatom. Az előkészületekre, így a mikrofonozásra, és kábelezésre nagyon kevés idő volt - előzőleg talán esküvő volt a templomban ? - és, ha jól dereng, mire üzemkészek lettünk, már kezdődött is a koncert, érdemi hangpróba, beállás nélkül.
A karzat "dugig" volt az énekkarral, a mikrofonállványokat közvetlenül az énekesek elé helyezhettük csak, így az állványok gémjeit a legmagasabb pozícióba kellett emelni, és még így is "túlénekelték" a mikrofonokat a közelállók. Távolban, keresztbe kifeszített sodronyon függesztett mikrofonok elhelyezésére nem lett volna lehetőség az idő rövidsége miatt.
Így tehát, más választás nem lévén, hangpróba, és partitúrából hangmérnököt irányító zenei rendező hiányában, a sztereora mixelt anyagot durván beállított kompresszoron és limiteren "zavartuk" keresztül DAT-ra rögzítés előtt. Hát, ennek meg is lett a léleknyomorító, és elkeserítő következménye. Ez az "akció" nem tartozik a kellemes hangtechnikai élményeim közé.:)
Ez kb olyan érzés lehet, mintha valakit a trambulinról becsukott szemmel és összekötött kezekkel három emelet magasságból a mélyvízbe taszítanának.
Ennél sokkal szerencsésebb és élvezetesebb volt, amikor a Duna Televízió számára készítettem felvételt - több kamerás képrögzítéssel egyidejűleg - a Dohány utcai Zsinagógában, ahol Jótékonysági Koncert keretében Lehotka Gábor játszott orgonán, és a Budapesti Kórus énekelt.
A koncert és televíziós műsor bevételét a Zsinagóga leendő új orgonájára fordították. A régi már nem működött, ezért Lehotka egy ideiglenes, a koncertre odatelepített elektromos orgonán játszott, melynek saját hangsugárzói voltak.
Ha már Mastertape is hivatkozott dél-koreai vonatkozásra, hát ennek a koncertnek is volt : egy nagyon kedves és szép dél-koreai hölgy - gondolom, tanítvány - lapozott Lehotkának.
A kórus elé - szerencsémre, már ki volt keresztbe húzva egy sodrony, valószínűleg állandó célra - három darab nagymembrános mikrofont függesztettem, a tőlük aszimmetrikusan balra elhelyezkedő orgona elé egy-egy nagy és kismembránost, a hallgatóság terébe pedig két darab kismembránosat, szimmetrikusan, kb 4 m magasságban, állványra.
A közvetítőkocsiba mono, kevert mixet kellett "küldenem", ugyanakkor szakmai melléfogás lett volna, ha nem rögzítem sztereoban legalább DAT-ra is.
Szintén nagy szerencsémre legalább 2 óra "beállás" volt a koncertet megelőzően, így felkészülhettem a szélsőséges dinamikai viszonyokra, és zenei rendező nélkül is elboldogultam. A kompresszor-limiter funkció soft beállítású volt, csak a túlvezérlést akadályoztam meg vele.
Nincs két azonos felvételi szituáció, ezért minden külső felvétel más technikai feltételeket követel és eredményez. Vannak viszont alapelvek, amelyektől nem ajánlatos durva módon eltérni. A "mindenkit hallani" és "információt nem elveszíteni" fontos szempont.
Ebben nyújthat segítséget például az ésszerű "túlmikrofonozás" , feltéve, ha mint az előző esetben említett párhuzamos képrögzítés nem szab korlátokat a képet esztétikailag is zavarható "mikrofon-erdőnek".
Valóban kissé eltértünk már a topic témájától, folytathatjuk mailben (szollosy@soundware.hu).
Egy másik fórumon (no, melyiken?) olvastam egy történetet egy legendás hangmérnökről a tengeren túlról: bement a stúdióba, tetőtől talpig végigmérte az énekest, tekergette egy kicsit a gombokat a legendás kütyükön, azután - hazament. A továbbiakban a technikus vette föl az éneket, a gombokhoz nem nyúlva.
Gondolom ez a történet megfelelően ecseteli a felmagasztalt eszközök preszet-hangzását, és a preszet-hangmérnök preszet-tudását. (Azon a másik fórumon persze más volt a végkövetkeztetés.)
Én mindenesetre tervbe vettem egy sor legendás cucc utánépítését, leginkább kíváncsiságból. Evvel kapcsolatban van pár (konstruktőri) dilemmám, remélem mailben megtárgyalhatom Veled!
Sajnálatos, hogy a kereskedelmi rádiók hangzásáról írtak pár éve immár a közszolgálati rádiót is jellemzik: ott is helyet kapott az SM7, az adáslánc végén pedig egy Orban-XXXX adásprocesszor, teljesen kifordítva a dinamikaviszonyokat. És mindez olyan adókon, ahol a popzenén és magazinműsorokon kívül magyarnótán át klasszikus zenéig mindent sugározunk!
Poén Jensen számlájára: a Twin Servo azért szervó, hogy ne kelljen elszíneződést okozó csatoló-kondenzátorokat használniuk!
Hasznosnak és építőnek tartom én is az eszmecserét. Nem érzem, hogy vita alakult volna ki köztünk, inkább csak infokat cseréltünk.
Attól viszont komolyan tartok, hogy egy topic kereteit már túllépi az ilyen mértékű témafeszegetés, és a mikrofonhasználók többsége jó esetben csak közömbös az iránt, amiben mi lubickolunk.
Még mielőtt bedöglene a topic, vissza kellene fogni magunkat , s inkább mailben folytatni.:)
Az, amit most megfogalmazni készülök, összhangban van korábbi üzeneteimmel, legfeljebb még egyértelműbb leszek.
Ahogyan írtad, az első irányzatot képviselem. Ugyanakkor hétköznapi zenei fogyasztója vagyok a másik irányzat "termékeinek". Evégről semmilyen averzióm nincs, a "cél szentesíti az eszközt" alapon elfogadója és ismerője vagyok az általad felsorolt eszközöknek, melyektől kényszerűen és önkéntesen is távoltartom magam. Ugyanakkor,
valóban tisztelem az azokkal elismerésreméltóan alkotókat.
Felvételi gyakorlatomban a hanghűségre való törekvés a legfontosabb szempont - legyen az zene vagy próza - azzal, hogy ha lehet még szebbé, élvezetesebbé tegyem, az eredeti jelleg megőrzése mellett.
Szöges ellentétben áll ez a szemlélet például a kereskedelmi rádiók gyakorlatával, ahol a műsorvezetőket szinte uniformizálja a Shure SM7 és ElektroVoice RE20 a nélkülözhetetlen voice-processorok használatával. Hovatovább már csak a beszédstílus árulkodik tulajdonosáról.
A kritika és minősítés legcsekélyebb szándékától mentesen igyekszem közelíteni - s még hozzá sem érni :) - az általad említett eszközökhöz, s másokhoz is, amelyek abba a kategóriába tartoznak. Ezek mind legendával körülszőtt berendezések, jellegzetes sound-okkal és viselkedéssel, egyfajta "szűrőn" keresztül hallatva hangjukat, s a hangláncba helyezve preset-ekként is felfoghatóak. Semmi gond ezzel, de tényleg semmi.
Mai világunkban szinte minden területen ideálokat emelünk, miért ne definiálhatnánk ugyanígy sound-okat, még az uniformizálás lehetőségét is bekalkulálva?
Ha valami csekély disszonancia társítható ezekhez a felmagasztalt, bordó bársonyon vonagló, megfizethetetlen szolgáltatást nyújtó berendezésekhez, és arany marsallbot állványon tartott mikrofonokhoz, azon üzenet, mely szerint minden más út járhatatlan és hiábavaló, tehát esélytelen.
Aligha férhet hozzá kétség, e véleményemet nem az ezek iránti reménytelen sóvárgás motiválja, hiszen nem tartoznék a potenciális használók közé. Ráadásul, ha nagyon akarnám - bocs, szeretném - akkor utángyártanám az áhított darabokat - talán :).
Idevágó tapasztalatom, hogy az "eszköz-birtoklás-vezérelt erőfitogtatás" javarészt nem a tehetségen, sokkal inkább a rendelkezésre álló fedezeten nyugszik.
Éppen ezért szolgál nagy örömömre, hogy hallottam "második típusú" felvételeket, bitang jókat, melyek megdöbbentően "kutyaütő" eszközökkel készültek. És, mégis ! Készítőik bizonyos konyhatitkok és tehetség birtokában alkottak.
Azokról a néhányakról beszélek, akik mellőzni kényszerülnek a legendás, szuper eszközöket, de megtalálják a majdnem egyenértékű, elérhető alternatívákat, s azokkal érdemben, irígylésreméltót produkálnak.
Így tehát, nem a szuperkütyüket bírálom, hanem, az azokat körüllengő és szűnni nem akaró misztifikálást, amely kereskedői és tulajdonosi körökből egyaránt rajzik.
Valveconductor,
Néhány üzenetváltásunkból gondolom, Te is az igényes szakmai irányzatok képviselője, művelője vagy. Éppen ezért is, semmilyen Téged érintő célzatossága nincs írásomnak, melyhez csak a "témát" kínáltad tálcán:).
Nem volt szándékomban a "Jensen Twin Servo" előfokot elkészíteni, eszembe sem jutott.
Én, aki zenét is oszcilloszkópon "hallgatok", s még a csatolókondikat is száműzöm, ha nem okoz gondot a DC csatolás, hogyan nyelhetném le a két-transzformátoros Jensen-békát?:)
De, azért egyáltalán nem vagyok mindenben ennyire elkötelezett.:)
Ha vitázunk, ha nem, mindenesetre számomra építő jellegűnek tűnik.
A trafókat én sem istenítem (Jensenékkel ellentétben), néhány pozícióban tűnik elkerülhetetlennek a használatuk: pl. a mikrofon-splitter ilyen hely.
A hangfölvétel során két alapvető irányvonal él egymás mellett: az egyik (melynek úgy hiszem Te is képviselője vagy) az élő hangzásélményt próbálja átadni a hallgatóságnak.
A másik vonal az élő hangzással mit sem törődve, az uralkodó divat és műfaji trendeknek megfelelően, vagy azt egy kicsit megelőzni próbálva állít elő egy hangzásélményt.
Mindkét irányvonalat lehet jól, átlagosan és rosszul is művelni, mindkét vonal mesterei megérdemlik szakmai tiszteletünket.
Az első irányzat eszközei azok, amikről Te írsz. Kitűnő tranziens-átvitelű, kiszajú, torzításmentes, helyes térleképezésű eszközök.
A második irányzat eszközei pedig: Altec 1566, Api 312, AKG C12, Neve 1272, Neumann U67, UA LA2A, Urei 1176...
Ezek pedig véletlenül (vagy szándékosan?) torzítanak, a frekvenciamenetük tökéletlen, a tranziens-átvitelük csapnivaló. De olyasmit tesznek hozzá a hanghoz, amit kívánatosnak tarthatunk az adott műfajban.
Gyakran hivatkoztunk Jensenékre. Véletlenül nem építetted meg a "Jensen Twin Servo" mikrofonelőfokot? Ami ugyan elején-végén trafós, de azt mondják nagyon transzparens, tisztahangú, zajtalan, torzításmentes - vagyis a leírások alapján Neked (is) való!
Egy kis humor: a kedvesemmel a napokban néztünk egy horrort (ez egyáltalán nem gyakori nálunk) és egy templomos jelenethez ért a film, amikor hirtelen megszólaltam hatalmas elragadtatással: "Figyeld, hogy fog itt szólni, ha lőnek a pisztollyal?". Napokig mesélte ismerősöknek, hogy mennyire elvarázsolt embert talált magának, de elfogad teljesen, még segített is a zeneszobám készítésében. Persze a pisztoly elsütési hang pocsék volt...
Saját tapasztalatok a templomi felvéterek terén:
Jópár évvel ezelőtt Noiseless barátommal készítettünk egy felvételt a Pasaréti templomban. Ének- és zenekar a karzaton foglalt helyet. "Mikrofonfüggönnyel" oldottuk meg a viszonylag széles, de annál keskenyebb terület lefedését. A feladatra az egyik legáltalánosabb kondenzátor mikrofont alkalmaztuk, az AKG C451-CK1 összeállítást.
Mivel egy Spirit Folio kispult fogadta a miksiket, ezért egy Noiseless által gyártott többcsatornás, fantom tápegységgel tápláltuk a miksiket, hogy a valós fantomigényű eszközök ne szívják le a kispult, ki tudja mennyire terhelhető fantomtápját.
A stereo végeredményt - utólag beismert módon hibásan - egy kompresszoron küldtük át, majd egy DAT-ra rögzítettük.
A padsorok közé nem raktunk térmikrofont. Ennek oka inkább az idő rövidsége volt.
A kapott végeredmény a kompresszor kiiktathatatlan következményeitől eltekintve akusztikailag megállta a helyét olyannyira, hogy a Magyar Rádió is leadta.
-- * --
Egy koreai lelkész felkérésére több alkalommal is készítettünk felvételt egy hazai metodista templomban. A klasszikus, hosszanti beltér helyett egy jelentős, keresztirányú kiterjedésű templomról volt szó, ahol ráadásul a nézőtér felétől már kezdődött a karzat, viszont elég nagy volt a belmagasság.
A zenészek összeállítása: egy hegedű, egy cselló, egy zongora (ezesetben egy Clavinova, aminek nagyon profi minőségű hangfalai voltak) és maga a lelkész, aki énekelt.
A túl közeli karzat miatt nem lehetett csak térmikrofonozással operálni, így minden hangszer kapott mikrofont. A hegedű egy AKG C451-est kapott a klasszikus felső beállítással. A cselló (szép erőteljes hangja volt) kapott egy Beyer M88-ast a lélek és a zengőnyílás közelében, egy kicsit alulról, hogy érvényesülhessenek a mélyek.
A zongora elég egyszerűen, vonalból volt bekötve. Az énekes ember lévén, hogy klasszikus hangképzésű dalokat énekelt kb 1 m-ről volt "leszedve" egy Noiseless által modifikált, kínai nagymembránossal, kardioid érzékenységgel.
A teret végül egy a zenészektől kb 3-4 méterre, még a karzat indulása előtt, az alatt, egy MS páros Neumann U89i-vel rögzítettük.
A mikrofonokat egy Behringer ADA8000 (!!!!!!) előfok-konverteren keresztül egy AKAI DR8-as digitális rögzítővel dolgoztuk fel. Ezzel a megoldással minden esetben max 8 sávot tudunk rögzíteni teljesen digitális feldolgozással. Nincs pc, nincs mobilhangkártya és nincs az ebből fakadó para sem.
Az ADA 8000-essel készített sávok zajmentesek és a mikrofonok nagyon dinamikusan jöttek át.
Az utómunkában az egész anyagot átvittük Samplitude-ra és ott szinteztük a sávokat. Itt történt az MS dekódolás is az ismert módon. Óriási jelentősége volt a térképzés ezen lehetőségének, ugyanis a direkthangok mellé - és főleg a zongora teresítése miatt is - nagyon szép és kézben tartható akusztikát sikerült átvinnünk a felvételre.
Ez az anyag Dél-Koreában megjelent lemezen.
--*--
Volt szerencsém megfigyelni egy a Magyar Rádió által készített templomi közvetítés mikrofonozását. Az egyébként elektromos orgona kapott egy AKG C414-est a hangfalaielé kb 60 cm-re.
A kórus - nem a karzaton volt, hanem "rendezői jobbon" - egy XY sztereo párt. És bekerült a főhajóba a két padsor közé egy másik XY. Ez viszont jó magasra, úgy 3 m-en lehetett
Természetesen a misét celebráló papok és a prédikáló püspök is be voltak mikrofonozva.
--*--
És végül egy egyszerűbb szituácó:
Fuvola duettet rögzítettünk egy nagy belsőterű templomban. Tudvalevő, hogy a fuvola nagyon kényes hangzású hangszer.
Egy XY párba rendezett Noiseless féle nagymembrános volt a főszereplő, amolyan 1,5 m távolságról. Természetesen a zajtalan előerősítésről is egy Noiseless féle mic-pre gondoskodott. A végeredményt DAT-ra rögzítettük.
Nagyon plasztikus és meglehetősen jó térvisszaadású anyag kerekedett az egészből.
Remélem senkit nem úntattam ezekkel a történetekkel. Bízom benne, hogy aki akusztikus felvéterekkel kísérletezget, annak jól jön néhány ilyen tapasztalat.
Egy biztos, hogy a templomi felvétel különlegessége miatt csakis jóminőségű mikrofonokkal érdemes próbálkozni.
HSC001 - Nem siettem el a helyrepofozást, de azért csattant ! :)
Megrendelőmmel két változatban gondolkodtunk, s állapodtunk meg. Az egyik : megmarad az eredeti elektronika, s azt próbálom meg feljavítani. A másik : ha az első eredménye nem túl meggyőző, vagy érdemi, akkor komplett panelcserével megközelíteni azt, ami kihozható a mikrofon kapszulából.
Egyértelmű, hogy a két megoldás költség-vonzatai nem azonosak.
A tulaj észrevételei a következők voltak:
1. Szerinte nem volt elég érzékeny a mikrofon, s emiatt bizonyos felvételei zajosabbak lettek az elvártnál.
2. Kevesellte a mélyeket.
Eredmény :
1. A mikrofon érzékenysége megduplázódott DC-DC konverter modifikációval. A belső erősítő zaja a munkapont pontos beállíthatóságával tovább csökkenthető lett.
2. Az eredeti - "hidegítő" célra gyártott - hangfrekvenciás, csatoló kerámia kondenzátorok átirányítása a kukába, és helyükre minőségi, fémezett polyester csere-kondenzátorok hallhatóan lejjebb tolták a mélyátvitelt.
Természetesen, miután sikerült az eredeti áramköri elrendezést és panelt meghagyni, így szükségtelenné vált egy másik elektronikával való kiváltása. Sajnálatos módon, a mikrofon házában található a mélyvágó kapcsoló, melyet csak a mikrofon serleg-házának lecsavarásával érhetünk el. Ezért, célszerű volna a mikrofon házának
óvatos, esztétikus átfúrása olyan átmérőjű furatra kb 5-6 mm - ahol a pillanatnyilag gomb nélkül lévő kapcsoló kívülről is elérhető lenne, szétcsavarás nélkül.
És miután a mikrofon érzékenysége jelentősen megnőtt - és még ennél tovább is növelhető - szükségessé válhat egy PAD- kapcsoló - legalább -10 dB-s - beépítése is. Például, egy , a mélyvágóéhoz hasonló méretű
kapcsolóval - ezek szabványos méretűek, és kaphatók -, melyet ugyanúgy, szétszerelés nélkül lehetne elérni.
Pontatlan, nem precíziós méréssel - arra itt egyáltalán nem volt szükség - hozzávetőlegesen kb 6-8 dB-t javult a mikrofon dinamikája, ezzel együtt a zaja is. Ez tetemes érték egy széria mikrofon esetében. Nem elhanyagolható szempont, hogy kisebb TotalGain-nel rendelkező preamp-ok, mixer-ek használatakor elég lehet a mikrofon érzékenysége, vagy megfordítva : ugyanakkora kivezérlés eléréséhez kb 6 dB-el kevesebb Gain szükségeltetik. Ez is javíthatja az eredő jel/zaj arányt.
Mivel a HST02A ugyanannak a cégnek a terméke, és már korábban szemügyre vettem, szinte biztosra veszem, hogy a HSC001-nél alkalmazott "gyógymódok" hasonló eredményre vezetnek majd annál is. Így, a közeljövőben annak is "nekifutok".:)
Hangfelvételek erősen zengő térben, mint például templomokban, elég nagy kihívást jelent. Néhányon már túl vagyok : ahány hely, annyi akusztikai adottság. Kicsit több rálátásod lenne, ha már olvastad és tanulmányoztad volna az előbb is hivatkozott Lakatos Gergely-írást. Nem tudom, sikerült-e hozzájutnod a pdf file-hoz, ha nem, akkor én is átpasszolhatom Neked.
Eléggé szakmaiatlannak tűnhet , ha most a következőket mondom:
Nagy szerencsénkre a sokcsatornás hangkártyák és felvételi szoftverek - bármilyen rögzítők - lehetőséget adnak arra, hogy "túlbiztosítsuk" magunkat, az alkalmazott mikrofonok számát illetően.
Azaz, ha bekalkulálhatjuk, hogy nem kell feltétlenül minden rögzített sávot hozzákevernünk a master-hez, de nagyon nagy bajban leszünk, ha fontos információkat nem rögzítünk.
Egy kicsit vitázva Fidós Barátommal - bár, Ő elegánsan továbbpasszolt -, "direkt" mikrofonozást is alkalmaznék, természetesen nem úgy, hogy az énekesek szájába tenném azokat. Merthogy, annak semmi értelme nem lenne valóban. Viszont, nem hinném, hogy különösebben élvezhető felvétel kerekednék ki a hallgatóság helyéről történő mikrofonozással.
Látatlanban osztom a tanácsot :). Mégis, azt gondolom, rettenetesen zengő, elmosódott lenne az ének. A sztereo hangzás kivitelezhetősége pedig kérdéses lenne szintén.
Természetesen, - és itt most ismét a pdf linkben is olvasható szempontokra hivatkozom azokkal egyetértésben -, koncepcionális, vagy éppen dramaturgiai oka is lehet a mikrofonozási technikának, attól függően, hogy mit szeretnénk hallatni a majdani felvétellel ! ? Ha például kép is járulna a hangfelvételhez, azaz, mondjuk dvd lenne a végtermék, akkor egyértelmű, hogy a látvány (kép) és hang csak együtt
működhet. A vizualizált térhez kapcsolható hangzásba inkább beleférhet egy nagyobb zengés, mint a csak hallgatásra ( cd ) szántba.
Így, én nagy valószínűséggel függesztett, vagy magasra emelhető állványokra helyeznék sztereo alapmikrofonozást A-B elrendezésben, majd ezt kiegészíteném azokkal a mikrofonokkal, melyek a front holt-
tereit szüntetnék meg. (Lásd : pdf-ben is leírtak)Tenném ezt - kísérletezéssel megtalálva a helyes pozíciót - kb 2-4 m távolságból.
S a hallgatóság helyén is elhelyeznék egy AB sztereo párt, természetesen, szintén viszonylag magasra emelve. Ha rendelkezésre állna legalább 5 db mikrofon, akkor rögzítenék annyi sávon.
Ha csak két darab van, azzal is lehetne csodát tenni, de nagyon meg kell találni a helyüket.
Én, semmi esetre sem tenném azt a kettőt a nézőtérre.
Hosszabb ideje győzködöm a "népet" az MS technika szenzációs előnyeiről és élményéről. Biztosan ezt is bevetném egy ilyen esetben. Nem templomban, de másutt - pedig az is nagy utózengésű előadóterem volt -, egy zenei - énekes, táncos, élő hangszeres zenés (!) - produkcióban dobtam be az MS-t, kiegészítve a spot-mikrofonokkal, hogy hangsúlyt kaphassanak egyes hangszerek. És, persze, még AB mikrofonozást is bebiztosítottam, nehogy pofára essek majd a mix-nél.
A Te, várható felvételi szituációdhoz hasonlíthatóban korábban, én 3 db nagymembránost függesztettem föl a kórus elé és 2 db kismembránost helyeztem el szimmetrikusan a hallgatóság terében.
Előzetes próba nélkül egy ilyen vállalkozás kamikaze akciónak tűnik.
Így van az, amikor az ember kritikátlanul elfogad infot. Nem jutott eszembe éppen a mikrofon kimenőfokozatának a neve, ezért megnéztem találomra egy doksit, ahol "noise-cancelling output stage" névvel illették az áramköri részletet.
Most viszont megnéztem Jensen AN003 - 2.2 "A Simple Alternative" applikációját, ahol szintén nem "impedance balanced" -nek nevezi, hanem "true"-ként definiálja. Engem ez igazán meglepett, nagyon
impedancia-centrikus a szemléletük, biztosan minden okuk megvan rá.
Túl azon, hogy nagyon érdekes, és szakmailag fontos magyarázatokkal szolgálnak több applikációjuk kapcsán, nem tudom véka alá rejteni, hogy nagyonis "kilóg a lóláb". Egy, transzformátorokat gyártó cégnek
minden oka megvan rá, hogy kézzelfogható bizonyítékokkal, és indokokkal szolgáljon terméke használatának kikerülhetetlenségét illetően.
Visszatérve a "true" elrendezéshez, szó sincs arról, hogy az XLR 1-3 pontjai között is megjelenne az inverz hangfrekvenciás jel. Márpedig a "valós" szimmetrikus fokozatok ( + ) és ( - ) "active balanced" (Jensen), vagy "electronically balanced" megoldások.
Tapasztalatom szerint sokkal gyakrabban fordul elő brumm-probléma a "true" megoldásnál, arról nem beszélve, hogy egyáltalán nem mindegy: egy, vagy két jel vezérli a differősítő bemeneteit.
Mindenesetre, én magam nem fogom jobban szeretni a transzformátorokat minden valós pozitívumuk ellenére sem. A legrangosabb mikrofon- és berendezés gyártók mindent megtesznek, és megtettek, hogy termékeikből a digitális korszak kívánalmainak megfelelően száműzzék a hangfrekvenciás transzformátorokat, ahonnan csak lehet. Neumann se tett volna erőfeszítéseket, hogy legújabb csöves változataiban nélkülözze, ha nem lett volna rá elég szakmai oka. Egy high-tech transzformátor sem képviselne jelentős tételt a komplett mikrofon árában.
Ez a téma amúgyis eléggé ingoványos terepen himbálózik. Mert teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan berendezések, melyek sound-ját kellemetlennek ítélnénk, ha működésük nem a "cső-transzformátor együttes"-en nyugodna. Így szoktuk meg, és csak így tudjuk be- és elfogadni.
Néhány sorral lejjebb Magi_c ajánlott egy linket. Az "aviso.hu"-n korábban én is olvastam Lakatos Gergely kíváló tanulmányát, melyben ezt írja többek között: "Számtalan szakember egyöntetű véleménye, hogy e két évtized ("60-as, "70-es évek) hangfelvételeinek legendás hangzását a csöves eszközök és a lemezes zengetők adottságai határozták meg".
Cső és transzformátor, egymás hegyén-hátán, ez volt arra a korszakra jellemző, kellemesnek tartottuk, persze az LP-k és analóg magnók hangját is. A technika túllépett ezen, már nem ott tartunk. Hogy jó-e, nem mernék egyértelmű igen-nel válaszolni.
A linket köszönöm, megnyitás után rájöttem, ez az elsők között volt, amit Jensen oldalain olvastam. Ha az írás címét írod, akkor arról beugrott volna.
Éppen van nálam B1 és B2 Behringer, lehetőségem van az összehasonlításra. Meg fogom tenni.
Bocs, ha úgy tűnnék, mintha Veled vitatkoznék. Szó sincs róla. A magam részéről is le akartam "rendezni" a transzformátor-ügyet, ha már ennyi időt szántunk rá.
Sajnos az általad írt hivatkozást nem engedi megnyitni nekem, mivel nincs jogosultságom hozzá (http://www.aviso.hu/edu/download/természethű%20hangfelvételek%20készítése.pdf)!
Ha tudnád elküldenéd nekem email-ben a csoszk@citromail.hu-ra? Előre is köszi!
Természetesen elírtam. Helyesen: "http://www.jensentransformers.com/an/ingenaes.pdf".
Mindez azért van, mert fogalmam sincs, mit jelent az "ingenaes"?
Szóval B1 a vesekapszula-forrás tipp. És a nyolcas, az két B1, vagy egy B2 (amit, gondolom nyolcassá is tehetek, lévén kétmemrános)?
Sokminden érdekelne még. Pl. kimondottan kondimikrofon elektronikát még nem készítettem, csak elektret-kapszulákkal barkácsolgattam, mikrofon-előfokokat készítgettem... A neten föllelhető ide vonatkozó írásokat olvasgattam, kapcs. rajzokat letöltöttem AKG-tól Sony-ig...
Apropó: egyszer azt írtad a B1 visszafejtése kapcsán, hogy "noise-canceling" kimenete van. Nem "impedance balanced"-re gondoltál? A "noise-canceling" kimenetet asszimetrikus fokozatok meghajtására találták ki. Olcsó helyen "impedance balanced" kimenetet használnak (pl. AKG, Microtech Gefell, Neumann). Mikrofonkimenetként mi a baj evvel?
Sajnos nem tudtam megnyitni a dokumentumot, többszöri próbálkozás ellenére sem. Nem tudom, helyesen írtad-e.
Az MS mikrofonnal kapcsolatban : A HSMC-t nem ajánlom, akkor már inkább a Behringer B1-et. Természetesen kapszula-ügyben. Azok, amelyeket én használtam, magánimportból származtak, s 1 db árából 2 db Behringert lehetett venni. Kb 5 éve.
MS-ből kétfélét is készítettem : Az egyik kifejezetten filmes célra készült, szélvédőbe szántan, ezért kapszula-elrendezése speciális, azaz a puskamikrofonokéhoz hasonlítható. Ebből következően, a vízszintes üzemű mikrofon frontján helyezkedik el az M-kardioid kapszula, s mögötte 2 darab rá merőleges, egymásnak "hátat fordító" kardioid kapszula.
Miért kettő ? Mert a front M akusztikusan "beárnyékolt" volna a mögötte lévő 1 darab nyolcasnak. Ez tehát nem volt járható út 2 kapszulával, csak 3-mal.
A másik változat kifejezetten hagyományos, stúdiócélú, függőleges üzemű, mint az ismert gyártóké. A front kapszula M-kardioid, az alatta elhelyezkedő pedig a rá merőleges S-nyolcas kapszula.
Ha ezzel kapcsolatban érdekel még valami, szívesen válaszolok.
Nem akarok egekbe nyúló eszmefuttatásokat folytatni a témakörről, egy dologgal egészíteném ki az eddig közösen összehozottakat: ajánlom figyelmedbe a "http://www.jensentransformers.com/an/inganeas.pdf" dokumentumot, itt írnak a szimmetrikus rendszerek impedancia-asszimetria iránti érzékenységéről. Gyakorló hangmérnök-konstruktőr számára nagyon hasznos, mert a gyakorlatban jelentkező és az elméletben nem taglalt problémáról van szó!
Más:
Valamikor én is kísérleteztem M-S mikrofonozási technikával, amit Te is erősen ajánlasz, és nagyon jó eredményt mutatott. (Sajnos a stúdió, ahol akkor dolgoztam, nem fogta föl a dolog lényegét és száműzte a sztereó énekfölvételt). Akkoriban nem tudtam elérhető áron beszerezni kondenzátormikrofon-kapszulákat, így konstrukció nem született. Tudsz tippeket adni kapszula-beszerzésre? Vagy vegyek az RH-Soundnál HSMC001-eket? Te is azért használsz három kapszulát, mert csak vese-karakterisztikájút találtál, és két vese kivonásával kapod a nyolcast?
Köszönöm tartalmas, szakmai észrevételedet. Írásomban sajnálatosan nem hangsúlyoztam ki, miszerint a középleágazás nélküli, osztatlan tekercs is szimmetrikus eszköz. De a dinamikus mikrofon példájával érzékeltettem is, hogy tekercse egy szimmetrikus generátor, mely trafó nélkül egy hagyományos félvezetős differősítőre csatlakozhat.
Ugyanakkor, már írásom befejeztével voltak bizonyos aggályaim. Mert bár nyilvánvaló, hogy egy tekercs két kivezetésén azonos nagyságú és fázisú feszültség semmilyen mágneses következménnyel nem jár, tehát nem indukálódhat át egy másik tekercsbe, kérdéses maradt : miért alkalmazzák mégis az osztott tekercsű transzformátorokat. És miért csak a földelt középpontú szimmetrikus transzformátorokkal összefüggésben említi a szakirodalom a "kioltás" tényét.
Jensen és Neutrik oldalait átnézve sem tudtam meg többet erről, más fontos dolgokról persze annál többet. Jensen AN002 - "Answers to common questions about audio transformers" applikációs ajánlásából "csak" annyit, hogy transzformátoraikat különleges technikával készíti, melyekből néhány publikusat meg is említ. Így például azt, hogy a primer és szekunder tekercsek közé Faraday-árnyékolás gyanánt egy vékony rézfóliát helyez, melyet földre kapcsol, így akadályozva meg a kapacitíven szórt zavarjel primerről szekunderre jutását.
Egy differősítő ellenfázisú bemeneteit azonosfázisú zavarjellel vezérelve az eredmény megközelítőleg nulla lesz a kimeneten (alkatrész-szórásból eredően), a földhöz képest.
A primer tekercse közepén földelt transzformátor bemenetein megjelenő két, azonos értékű zavarjel ellenkező irányban mágnesezné a vasat, melynek az eredménye nulla indukció lesz (feltéve, ha a trafó tekercsei teljesen azonosak - technológia). Osztott primerjei terhelést jelentenek a zavarjelekre, melyek azokat ellenkező irányban gerjesztik. Ez is föld-függően történik. A differenciálerősítő és középleágazású transzformátor tehát aktívan kezeli a közösmódusú zavarjelet.
Ha a középleágazásnélküli, két kivezetésű tekercsnek ugyanakkora nagyságú és fázisú jel kerül a két végére, azzal nem gerjeszt, s nem olt ki semmit. A primer impedancián jelenik meg a két jel különbsége, mely egyenlőség esetén nulla, áram nem folyik, gerjesztés nincs.
Így nyer értelmet számomra Jensen technológiája, hogy ugyan a tekercs végein ott van a közösmódusú zavarjel, s bár egyezősége miatt nem transzformálódik, de más úton is megakadályozzák a szekunderre jutást.
Mindhárom esetben - szimpla és osztott tekercselés, differősítő - a zaj végeredménye szempontjából meghatározó a meghajtóoldali közösmódusú impedanciák kiegyenlítettsége. De, hogy az eszközök ezt hogyan kezelik, abban eltérések vannak.
Jensen-hez visszatérve. Sehol nem találkoztam az angol nyelvű szövegben annak kifejtésével, mely szerint indukciós elven - transzformátorról lévén szó - történnék a zajelnyomás. Ezzel szemben nagy hangsúlyt fektet a meghajtó és fogadóoldali közösmódusú impedanciák kiegyenlített voltára, s ehhez illusztrációul hívja a
Wheatstone hidat. Ebben egyértelművé teszi, hogy csak akkor nincs a kimeneten zavarjel, ha a driver-oldali impedanciák is kiegyenlítettek.
A fogadó oldali (receiver) impedancián (trafóprimer) jelenik meg a közös módusú impedanciák kiegyenlített, vagy kiegyenlítetlen voltának következménye, s ezen múlik, hogy lesz-e áttranszformált zavar a szekunderen. Kiegyenlített esetben mindkét vezetéken ott van az egyenlő nagyságú zavarfeszültség, mely ugyan nem eredményez indukciót, de szabadon sugározhat a trafó belsejében primer és szekunder között. Erre veti be Jensen a különböző, teljesen érthető árnyékolási, eliminálási praktikákat.
Általad felhozott azon differősítős példa, melyben aszimmetrikus forrással vezérelt erősítő CMRR-je "porba hullik", szerintem nem alkalmazási szempont, mert hiszen a differősítőket nem erre a célra használjuk.
Aszimmetrikus eszközök transzformátoros szimmetrizálásakor nem megkerülhető a transzformátorprimer egyik kivezetésének földelése, hiszen a driver oldalon az maga a jel-föld. A Jensen AN003 alatt tárgyalt elrendezések közismert "iskolapéldák" a hurok-csapdák kikerülésére, és a korrekt szimmetrizálásra. Nem látok bennük különösebbet.
Annál is inkább, mert a mintapéldák alapja két olyan helyzet, melyet egyébként is a józan ész diktál.
Nevezetesen : 2.2 alatt az, amikor a még (!) zajtalan aszimmetrikus konzumer eszközre közvetlenül rátesz egy "output transformer"-t, majd szimmetrikusan továbbítja egy differősítőre akár hosszú kábelen;
2.3 alatt pedig az, amikor a távoli differősítő bemenetére kapcsol egy "input transformer"-t, s annak szimmetrikus bemenetét a hosszú szimmetrikus kábel végén aszimmetrizálja a konzumer aszimmetrikus
eszköz kimenete közvetlen közelében.
Fantomfeszültség szempontjából csak azt tartom lényegesnek, hogy a közepén táplált trafó és csatlakoztatott mikrofon esetleges aszimmetriája előmágnesezést ad a vasnak, ami eltolja annak munkapontját, s így módosítja hangfrekvenciás átviteli tulajdonságait.
Elgondolkodtató, hogy az esetleges fantomfeszültség táplálási igény miatt szóba sem jöhet mixeren vagy preampon kívüli autonóm használatuk, mert a szokásos csatlakozók (XLR) és két eres árnyékolt kábelek ezt nem teszik lehetővé. Dinamikus mikrofon használatakor ez nem jelentene gondot.
A "DPA Microphone University" transzformátor és anélküli használati összehasonlító táblázataiban egyértelműen - és csak abban - a transzformátor alkalmazásával elérhető nagyobb CMRR-t említi. ( a
differősítős változatokkal szemben - alkatrészek szórása ). Átviteli paraméterek vonatkozásban persze a transzformátor alulmarad az anélkülivel szemben.
Transzformátorhasználattal szembeni ellenérzéseim nem tudatosították bennem a nyilvánvaló tényt, hogy a CMRR vonatkozásában valóban felülmúlják a differősítős megoldásokat. Ebben megkövetlek.
Az viszont még most is nyitott kérdés számomra, hogy a hurokproblémáktól eltekintve a szóló, vagy a középleágazású földelt megoldás a nyerőbb.
Lundahl svéd cég olyan input transzformátorokat gyárt, melyeknek primerje és szekundere is 2-2 önálló tekercsből áll, tehát 8 kivezetése van. Ez egy flexibilis megoldás, és lehetővé teszi bármelyik variációs összekötést. Neutrik például fixen összeköti az NTM4 két primerjét.
Egyáltalán nem érzem, hogy szőrszálhasogató lett volna észrevételed. Ellenkezőleg. Továbbgondolásra késztettél, és felmerült bennem a kérdés : túlbonyolították volna a szimmetrizálást azok, akik
többletköltségekbe verték magukat a sokkal drágább bifiláris tekercselési technológia alkalmazásával ? Amelyet egyébként Jensen is alkalmaz, igaz, az output trafóinál.
Nyilvánvaló, hogy a "floating" ( lebegő, tehát nem földelt )transzformátor alkalmazás LINE szinten kevesebb gondot okoz a különböző (potenciálú) berendezések összekötésekor, mint a földelt változat.
Ha lehet, mellőzöm a transzformátorok alkalmazását. Ezt a témát is csak a mikrofonok impedancia-illesztése, és az érzékenység kapcsán említettem.
Tény viszont, hogy a különböző rendszerek összekötésekor a trafók alkalmazása gyakran nem megkerülhető, ezért nem is mellőzhető.
Csoszk! Szerintem két jóféle kondenzátormikrofonnal (min. AKG C3000) XY elhelyezéssel meg lehet oldani a felvételt, de templomi felvételre noiseless-nek lesz majd megfejtése... Ha jó a templom akusztikája, akkor jól fog hallatszani az orgonánál éneklés, én nem is mikrofonoznám direktbe... Akkorát késik a hang a "pados" mikihez képest, mire leér (különösen, ha a csigalépcsőn jön le és nagy a forgalom, hehe), hogy felesleges. A PC mikrofonbemenete necces, hovatovább két mikrofon jelét miért kevernéd össze előre stereo-ra? Majd utólag, a PC-n, kellőképpen panorámázva.
ui: szerintem az eredeti mesterember(?) 1 db, havertól kölcsönkért mikrofonnal jött volna
Igen nagy bajban vagyunk, ebben kérnénk a segítségetek!
Adott egy templom, abban egy kórus (egyházi énekekkel) és egy orgonával. Felvételt szeretnénk készíteni.
A bökkenő az, hogy aki elvállalta szó nélkül eltűnt, nem jelentkezik és már csak a jövő hét maradt, mert azután a gyerkőcök nagy része táborokba megy.
A kérdésem:
1. Két énekmikrofonnal meg lehet oldani a sztereó felvételt úgy, hogy egy keverőn+erősítőn összekeverjük a két mikrofon jeleit és az megy egy PC mikrofon bemenetére?
2: Az énekmikrofon viszonylag nagy távolságból (fent az orgonánál énekelnének, a mikrofon pedig a padok közt lenne) is képes szépen venni a hangot?
Köszi a válaszokat Noiseless!
Ezzel a sok típusszámmal már bajban vagyok...:)
Tudnék szerezni pár Beag MD-210-et, még a régebbi fajtából,trafók is vannak hozzá,az a kérdés,hogy érdemes-e? Az újabbakról itt az info:
http://www.beag.hu/mikro.html
Azt szeretném megtudni, hogy a lábdobba helyezett kondimikinek milyen bajai lehetnek (károsodhat-e), ha túl nagy nyomást kap, mert el sem tudom képzelni, hogy egy lábdobban belül mekkora hangnyomás lehetséges egy tisztességes rúgáskor.
A transzformátorok egyik óriási előnye az (átlagos) elektronikusan szimmetrizált bemenetekkel szemben éppen az, hogy a földhöz képest kiegyenlítetlen impedanciák esetén is létrejön a zavarjelek kioltása. Szélsőséges esetben asszimetrikus forrásról is táplálhatjuk, meg sem kottyan (pl. a Jensen erre az esetre 94 dB CMRR-t ad meg (AES Preprint #4372)).
Ezzel szemben a széles körben elterjedt (1 műveleti erősítős differenciálerősítő) elektronikusan szimmetrizált bemenet zavarjelelnyomása (CMRR) asszimetrikus forrás esetén 6dB-re is leeshet (forrásimpedanciától függően) .
Vagyis: a szimpla 2-kivezetés/tekercs trafó is tökéletesen kioltja a zavarjeleket, akár szimmetrikus, akár asszimetrikus forrást vagy terhelést kötünk rá. (Jensen AN003.pdf) A középleágazást (ha van) alapesetben nem célszerű a földelésre kötni, phantom- és földhurokproblémák jelentkezhetnek.
(Más a helyzet phantom-táplált mikrofonok esetében: itt a középleágazás ideális módja a 48V betáplálásának és kinyerésének.)
P.S.:
A mikrofon-elosztók kérdésköre erősen érdekel (elsősorban élő soksávos fölvételeket készítek a metal-műfajban). Elsősorban azt kellene megoldani, hogy a három keverőpult (FOH, monitor, fölvétel) és az 50-100m csoportkábel terhelése ne tegye teljesen tönkre a hangot, de a jelszinteket se volna ildomos 10-12dB-el csillapítani!
Elnézésedet kérem, ha szőrszálhasogatásnak tűnne viszontválaszom. Csak azért precízkedek, nehogy holnap egy bulin azzal jöjjön nekem egy fórumolvasó, hogy nem köthetem rá a trafós rendszeremet az ő hangosítására, mert azzal leföldelem a phantomot. Mire én elárulom, hogy minden bemenőtrafóm földfüggetlenül lebeg. Erre ő kiröhög, hogy így nincs zavarjelkioltás, és elterjeszti rólam micsoda egy pancser villanyszerelő vagyok!
Bocs, ha kissé didaktikus leszek. Te insidernek tűnsz a témában, viszont olvashatják olyanok is, akik érteni szeretnék, miről is beszélünk.
MIÉRT HASZNÁLUNK MIKROFONTRAFÓT - ha egyáltalán használunk, vagy arra kényszerülünk ?
1. Korábban írtam : ideális zajmentes erősítő. Azaz áttételszeresen erősít, s nem tesz hozzá sajátzajt, szemben minden más erősítőeszközzel, pl csővel, vagy tranzisztorral. Feszültséget ugyan igen, de teljesítményt nem erősít. ( Ne említsük a mágneses erősítőket, mert akkor nagyon belegabalyodunk :)
2. Mi is az áttétel ? A transzformátor primer és szekunder tekercsei menetszámainak aránya.
Példa: ha a primer menetszám 100, a szekunder pedig 1000, akkor az áttétel 100 : 1000, azaz 1 : 10 lesz.
Magyarán, a szekunder oldalon a primer oldali feszültség 10-szerese jelenik meg. Ha úgy tetszik, akkor ez egy 20 dB-es erősítő !
Ugyanakkor impedanciát is transzformál az eszköz, mégpedig az áttételének - ez esetben a 10 - négyzetével, azaz 100-zal !!!
Például, a primer oldalra csatlakoztatott 200 Ohmos mikrofon a szekunder oldalon 20.000 Ohm, azaz 20 kOhm értéket mutat.
A Neutrik trafókat, és az igazán jobbakat már eleve áttétel specifikációval lehet kiválasztani. Az áttétel, a mikrofon-impedancia, és a preamp vagy mixer bemeneti impedanciájának ismeretében korrekt illesztés valósítható meg.
Jensen - nem ismeretlen név a szakmában. Állítólag a legjobb trafókat gyártja. Web oldalán alkalmazási példákat taglal, ismertet, hogy trafóit a lehető legjobb elektronikai környezetben alkalmazzák, s ne az elektronikán múljon transzformátorai képességeinek kimerítése.
3. Valószínűleg hétpecsétes titok tárgyát képezik azok a tekercselési, szigetelési, impregnálási technikák, vas-alapanyagok, melyek döntően befolyásolják egy kész trafó elektromos paramétereit. A menetek közötti kapacitás, a tekercselt huzal Ohmos ellenállása, az alkalmazott vas hiszterézise, túlvezérelhetősége, azaz telitésbe jutása - ezek mind döntő viselkedések, tulajdonságok.
4. A professzionális technikában szimmetrikus rendszereket alkalmazunk abból a célból, hogy a zavarvédettség maximális legyen. ( többek között ezért is ).
Trafó, vagy nem trafó - mindegy. A szimmetrikus bemenetű eszköz két, ellenfázisú bemenete a hozzá csatlakoztatott vezetéket - pl mikrofonkábelt - érő bármilyen elektromos, azonosfázisú zavart ellenfázisban kezeli, tehát "0"-ra kioltja. Ennek a tulajdonságnak az az alapfeltétele, hogy a szimmetrikus eszköz elektromosan teljesen azonos értékű, de egymással ellenfázisban viselkedő bemenetekkel rendelkezzen.
Elektronikusan könnyen kivitelezhető az úgynevezett differenciál bemenetű erősítő. Szinte 99 %-ban ilyen bemenetűek a mikrofon előerősítők és mixerek.
A nem differenciál erősítős bemeneteket például egy szimmetrizáló transzformátorral szimmetrikus bemenetűvé alakíthatjuk. Tulajdonképpen a BEAG trafók ezt a célt szolgálták. A konzumer eszközök szinte
kizárólag nem szimmetrikus bemenetűek, s azokhoz hosszú mikrofonkábelek alkalmazása lehetetlen lett volna szimmetrikus trafó igénybevétele nélkül !!!
5. Írtam, hogy a BEAG trafók, és sok más gyártóé is aszimmetrikus kimenetűek. Ez alatt azt kell érteni, hogy a kész transzformátor szekundere - bár egytekercses, s nem középleágazásos - egyik vezetéke földpotenciálra van kötve, s a trafó árnyékoló fémházához. Ez így egy elektronikus "kényszerpálya". Elektronikusan szimmetrikus bemenetre ( differenciál erősítős ) kapcsolva, üresen marad ( levegőben ) az egyik bemenet.
Ezért, gondoskodni kell annak aszimmetrizálásáról is, azaz pl az input XLR 1-3 pontjait rövidrezárni.
Természetesen kikapcsolt 48V fantom mellett !!!
Érzem, sokaknál jogosan beállhatott a teljes káosz trafóügyben:) Egyszerű, de mégsem az !
CÉLUNK AZ, HOGY MEGAKADÁLYOZZUK A TRAFÓ PRIMER OLDALA ELŐTT KELETKEZETT ZAVAROK SZEKUNDER OLDALRA TÖRTÉNŐ ÁTJUTÁSÁT !
6. Azt a bizonyos ellenfázisú zavarkioltást már a transzformátorra is rábízhatjuk. Fogalmazhatnék úgy is, hogy már csírájában elfojtunk minden zavart, rögtön az elején. Akkor ezt miért ne a trafó tegye ? Jogos !
Ezért, a jobb gyártók eleve középleágazású primer és szekunder tekercsű trafókat gyártanak. Így, a trafónak primer és szekunder oldalán egyaránt 3 kivezetés található, melyekből mindkét oldalon az egyik földeléscélú. Azaz, a primer, vagyis mikrofonoldali tekercs földközepéhez képest ellenfázisban kioltja a zavarokat - már ott "helyben". Ez, egy nem elhanyagolható előny. A szekunder oldali középlekötés a földre tovább javíthatja ezt a tulajdonságot, ha a trafó nem a mixer bemenetéhez közel helyezkedik el.
7. Mégis, akkor miért nem gyártanak kizárólagosan középleágazású, azaz, osztott tekercselésű trafókat???
A válasz : pénz és technológia kérdése. Tökéletesen szimmetrikus - azaz, elektromosan teljesen azonos paraméterű - két darab tekercset csak különleges tekercseléssel és technológiával lehet elérni. Egyszerű közelítésben : a két tekercset nem lehet egymásra, egymás fölé tekercselni, mert ugyan a menetszám azonos lenne, csak a feltekercselt huzalok hossza, elektromos ellenállása, kapacitása...nem ! Csak párhuzamosan - bifillárisan - lehet, szigorúan pontos technológiával, az pedig már pénzkérdés.
8. A szimplán, azaz nem osztott, tehát egy tekerccsel készített trafókat is lehet szimmetrikus rendszerben használni, földtől függetlenül is, de itt nem jön létre az ellenfázisú zavarkioltás, ami pedig nagy hátrány !
Csak hasonlatképpen : egy dinamikus mikrofonban is kétkivezetésű tekercs van, és két végét a mixer input két, ellenfázisú bemenetére kapcsoljuk. A földelés - XLR 1 tüske - pedig a mikrofon házára kapcsolódik árnyékolás céljából. De : miért is nem jön létre az osztatlan primeren a zavar kioltás ? Mert nem földszimmetrikus ! Azaz, csak galvanikusan leválasztó, feszültség, és impedanciatranszformátorként működik!
Bizonyos eszközök gyártói "műkapcsolásokkal ravaszkodnak" imitálandó a zavarkioltósdit, passzív elemekkel "húzzák" földpotenciálra az osztatlan tekercs primeroldali kivezetéseit. Hát, ez tényleg csak imitáció. Ha ilyen egyszerűen el lehetne sikálni a problémát, akkor hülyék lennének duplatekercses változatokat gyártani.
Örülnék, ha nem zavart keltettem volna ezzel az írással. Sokkal inkább, egyértelmű lenne a különféle mikrofontranszformátorok használata.
Majdnem elfelejtettem kihangsúlyozni : a földközepes, osztott tekercsű transzformátorok alkalmazásának egyetlen ismert hátránya, hogy lehetetlenné teszi a galvanikus primer-szekunder elválasztást. De, hát a "valamit-valamiért" elve itt is érvényesül ! Arról már nem is beszélve, hogy igen bonyolultan oldható meg vele az egyidejű fantom-táplálás és zavarkioltás. Ezért aztán, nem is alkalmazzák így.
Talán, rátérnék később egy másik, ezzel kapcsolatos témára is, a SPLITTER -ek alkalmazására, mely elengedhetetlen akkor, ha egyidejűleg több mixert látunk el ugyanazzal a mikrofon-jellel, és a földhurkok kiküszöbölése és fantomleválasztás miatt elkerülhetetlen a mikrofontranszformátorok használata !
Gyakori példa erre koncertek egyidejű hangosítása, és médiacélú rögzítése egymástól elkülönülő, de összekapcsolt eszközökkel.
Mit értesz az alatt, hogy egy mikrofontrafó asszimetrikus kimenetű? A szórt és csatolt kapacitások asszimetriáját? Vagy a középleágazás hiányát?
A BEAG/EAG mikrofontrafókat nem ismerem (kivéve a bemenőtrafóként specifikált TB-100 típust, ez gyűrűmagos, ebből használok is két tucatot), az olcsó Neutrik NTE-1-et is használtam már kevéssé igényes alkalmazásban, az NTM-4-et igényesebb helyen. Ezeket szimmetrikusként kezelem. Hiba?
Mikrofontrafóval kapcsolatban.
1. Házilag nehéz ügy, kb egy dobókockányi alkatrészről van szó. A tekercselendő huzal kb 0.05-0.1 mm átmérőjű, a vas alapanyaga speciális permalloy. A kész darabot pedig több rétegű árnyékolással kell védeni a "brumm" ellen. Ha mégis megpróbálkozik vele bárki, akkor a ráfordított munkaórákat tekintve az lesz a világ legdrágább mikrofontrafója. Kérdés : és milyen lesz a minősége?:)
2. BEAG kétfélét gyártott : "H" (high impedance), és "L" (low impedance) jelűt. Előbbit nagy bemeneti impedanciához, főleg csöves cuccokhoz, utóbbit alacsony impedanciájú bemenetekhez, néhány kOhm-os félvezetősökhöz.
"H" jelűből, azaz az MKT-1H jelűből van nekem is néhány vadiúj, eredeti árnyékolással, tuchel csatlakozóval.
Neutrik is van néhány darab, azok beépítendőek s árnyékolásnélküliek. Ezeknek elég húzós az áruk, a Neutrik forgalmazójánál kaphatóak többféle áttétellel.
3. "Gagyi", de életképes megoldás lehet, s talán érdemes kipróbálni a hajdani zsebrádiók fázisfordító, vagy kimenőtrafóit. A legendás SOKOL-ban is ilyenek voltak. Van egy üzlet Bp-en, Zuglóban, ahol "mázsányi, ömlesztett ilyen elfekvő alkatrész van, ott az ilyeneket 2-3 éve 50 Ft-ért utánavágták az embernek. Ráadásul, többféle típusból. Egy kísérletet megérhet, szólni mindenképpen fog, kérdés, hogy eléggé jól-e.
Tudom, sántít ez az ötlet - 8-16 Ohmos hangszórók trafójára kb 150 Ohmos mikrofont kapcsolni - nem az elektromos illesztés non plus ultrája. De, talán a fázisfordítótrafók tekercsei "bejöhetnek".
Egy fontos info: A BEAG trafók szimmetrikus bemenetűek. Viszont, a kimenetük aszimmetrikus ! Tehát, aszimmetrizálni kell a fogadó erősítőbemenetet.
A Neutrik gyárt olyanokat, melyeknek mind a primer, mind pedig a szekunder oldala egyaránt szimmetrikus !
Pontosabban, gyártja mindkét változatot.
Déjvid,
A BEAG MD14 elég sokoldalú kardioid mikrofon volt. Alaptípus, majd éveken keresztül ezt cifrázta a BEAG különböző "ruházatokkal". A "nő" mindig ugyanaz volt, csak más göncöket dobáltak rá, s megetették a jónéppel:) Egyébként riportcélra használták a Magyar Rádiónál évekig, rengeteget exportáltak belőle a hajdani Szovjetunióba. Még ma is látni olyan televíziós híradásokban, melyek oroszországi témájúak, és ottani sajtótájékoztatók gyakori riportszereplője.
! Ugyanez a mikrofon kiérdemelte a "BKV-SHURE" jelzőt, éveken keresztül az utastájékoztatás monopolhelyzetű eszköze volt.
Az MD21N típust (ebből van két darabom) valószínűleg válogatott mikrofonbetétekből rakták össze, jelentősen jobb mélyátvitelű az MD14N-hez képest, és persze, más a "ruházata" is.
Az a helyzet, hogy az ezekben található betéteket akusztikailag "átlátszó" design-okba szerelték, nagyon nem osztott-szorzott, hogy mibe, mert alapban jól szóltak.
Amikor "kitalálták" a fele akkora betéttípust, gondolom, szenvedtek vele, mire egy használható mikrofont kreáltak belőle, a betéthez csatlakozó akusztikai toldalékkal. Ennek lett az egyik "csúcs"példánya az MD210, "stúdiócélú" mikrofon. Hát...., nem volt magyar stúdió, amelyikben ezt használták volna. Viszont, annál többet szerepelt hangosítás célúan. Ennél, még a szovjet gyártmányú szalagmikrofonok is jobban szóltak :)
Lásd : Oktava ! Ismét gyártják ezeket ! :)
Azt a Beag-ot én is néztem! :)
Nagyon szép állapotban van így messzirôl. Csak drága szerintem... :)
Igazából nem is akarom összehasonlítani semmivel az EAG-ot, mert ez inkább családi "ereklye". Egy 1962-ben Ki mit tud?-ot nyert együttes használta, majd késôbb mi is fiatalon, a 90-es években. Most találtam meg, ennyi viszontagság után. :)
Csak gondoltam kipróbálom, hogy a mai körülmények között hogyan szól. :)
Egyébként lehet szerintetek hozzá készíteni illesztôtrafót házilag? Vagy valamilyen kész trafót használni esetleg? Láttam a vaterán egy hirdetést ezzel kapcsolatban, de már lejárt..
Helló!
Hát ez az EAG tényleg nem nagy szám,igazából csak gyűjteménybe jó. Viszont van egy BEAG MD-14-em olyan mint ez:http://www.vatera.hu/item/view/real.php?cod=8730937 az egész használható lábdobra,hangra nem marad el sokkal az AKG D12-től.(a mélyei gyengébbek) Az tény hogy az EAG/BEAG csak a külsőt másolta, mert ha összehasonlítasz egy BEAGot meg egy AKG D12-öt akkor nagy különbségeket fogsz tapasztalni.
Nagyon köszönöm a segítségeteket! Remélem mastertape nem hagyta abba a fórumos tevékenységét, mert igazán (és szerintem nem vagyok ebben egyedül) sajnálnám, ha nem látnám körünkben. Több fül és gondolat csak a hasznunkra válik.
Ha már ilyen készen tálaltad a megoldást:)... Én ugyanis készpénznek vettem a Magi_c által beírt linket.
Sebaj, bár elgondolkoztató, hogy az a link nagyon "link" Föltaláltam magam, akkor írtam be a Google keresőbe a mikrofongyártókat. Se időm, se kedvem nem volt kutakodni, de biztos vagyok benne, hogy ráakadtam volna ott az igazi címre.
Amúgy pedig tök logikus, hogy a Rycote Microphone Windshields ( Szélvédő :) Ltd a gazdája ennek az oldalnak. A legjobb üzleti fogás, ha valakiknek, hát nekik hasznuk van belőle, hogy az "óvszerhez kerestetnek gazdit" :)
Ne csüggedj, nekem sem sikerült IE-ben eljutni oda, viszont egy teljesen más nevű, majdnem használhatatlan oldal nyílik meg helyette, még haszontalanabb linkekkel.
Ez, a totál zsákutca.
Anno, topic-indítómban hivatkoztam egy angol kiadványra, melynek ez a címe :
MICROPHONE DATA BOOK
Nálam "nyaral" egy példány -2001-es-, barátom jóvoltából, aki majdnem 100 ( ! ) angol fontot perkált le érte akkoriban.
Örültem, mint a majom annak a bizonyosnak, egészen addig, míg rá nem jöttem, hogy tartalma egy valamire jó : megtudni, hányan gyártanak professzionális célra szánt mikrofont.
Adatai nem méréseken, hanem akárhonnan megszerzett adatlapokon nyugszanak valószínűleg, s nem egy olyan van köztük, amelyet prospektusról másoltak !!!
Szakmailag kb annyit ér, mint egy áruházlánci katalógus. ( nem mertem ideírni közismert ittenieket :)
Azért, most felturbóztad a kíváncsiságom, s kerestem a könyv elején, végén esetleges web-elérhetőséget.:) Naná, hogy nincs ! Különben ki lenne az az őrült ( bocs, nagyrabecsült "X" Barátom ), aki hajlandó lenne ennyi pénzt kidobni ezért a ...-ért.:)
Egyébként, egy jó vaskos könyv, van súlya és terjedelme. De, hogy szakembernek nem túl sokat mond, az biztos.
De, hogy tényleg ne csüggedj, én beírtam a Google-ba : "microphone manufacturers" ( bocs, mikrofongyártók ), és kidobott kb 16.700 találatot !!!
Rögtön az első : http://www.dwfearn.com/mics.html
Lehet csemegézni, és még marad : Tizenhatezerhatszázkilencvenkilenc esélyes találat:)
Egyik korábbi hozzászólásodban megírtad a "a korrekt mikrofon adatgyüjtemény a www.microphonedata.com-on található". Megpróbáltam többször felmenni, de nem jártam sikerrel. Az Opera böngészőm lehet a hibás a dologban? Köszi a segítséget!
Noiseless
A magam részéről köszönöm ezt az ingyenes tanfolyamot a mikrofonokkal kapcsolatban! Ugyanakkor ujjabb kérdésem lenne, mikrofon/mixer témakörben.
1, Mi lehet annak az oka, hogy a keverőnk (Studiomaster: 16 mono csat. sztereo nincs, mic,line,send/return,direct out, csatornánként, 4 aux kettő pre,kettö post,stb..elég jó darab lehetett ez a maga korában, csak már nem mai darab) irgalmatlan mélyemelése van ,mindegy hogy milyen miki van rajta.Csatonánként magas+parametrikus közép + mély (a masteren nincs eq csak magas és mély) Hogyha minden eq középen van + a masteré is akkor borzalmasan sok a mély, ha a fülesbe belehallgatok úgy is!!Akkor szol normálisan ha a mély a csatornán szinte teljesen levan tekerve, és a masteren is eléggé. Ez vajon természetes így??
2, Ugyanez a cucc: a mikiknél a gain-t szinte teljesen fel kell tekerni 50-55dB, a csatorna fédert szintén eléggé fel kell tolni és a master is 0dB vagy fölötte van, hogy elég legyen a hangerő (dinamikus mikik vannak)
3, A direct out-ot mire lehet használni? (féderfüggő, ahogy észrevettem)
Egy kicsit hosszú lett elnézést, de szeretnék tanulni!
TANMESE : NEM ADOM FEL! Hogy most másik közelítésből világítsam meg a "preamp gain", "érzékenység", "e.i.n. - bemenetre vonatkoztatott zaj" című fogalmakat
KIINDULÓPONT : Vasa D5/200 típusú mikrofonja, amelyik kis jelet ad, s alig mukkan meg.
1. Ez a mikrofon elég régi, valószínűleg gyengült is a mágnese. Hajdani érzékenysége sem lehetett túl nagy. Csak saccolom : kb 0.1 mV/microbar, azaz 1 mV/pascal. De, azért annak idején "megbírkóztak" :) ezzel az érzékenységgel, pedig dúlt a csöves korszak. Például úgy - és csak úgy !!! -, hogy illesztő transzformátort alkalmaztak, általában 1:10, vagy méginkább 1:30 áttételűt. (Szakemberektől elnézést, nekik triviális, de zenészeknek és műkedvelőknek nem annyira : a transzformátor az impedanciát négyzetesen transzformálja, így a feltehetőleg 100-200 Ohmos mikrofon impedanciából a preamp bemenete a transzformálás után 1:10 esetén 100-szoros, 1:30 esetén 900-szoros értéket "lát". )
-1:10 transzformálás esetén a feszültség 10-szeres lesz, a mikrofon impedanciája pedig a 100-200 Ohmos értékből kiindulva 10-20 kOhm-ra növekszik.
-1:30 transzformálás esetén a feszültség 30-szoros lesz, a mikrofon impedanciája pedig 90-180 kOhm-ra növekszik !
Ez a megnövekedett impedancia kifejezetten "jól esett" a csöveknek, mert a szokásos bemeneti ellenállások 1 MOhm körüliek voltak. A transzformátor nem csak az impedanciát emelte meg a szükséges mértékben, hanem a mikrofon jelfeszültségét is "feltornászta".
És, bár nem vagyok a transzformátor használatának híve, be kell látnom : abban az időszakban más járható út nem volt !!! A transzformátor alkalmazásának hátrányai mellett van több előnye is. Itt, ebben az esetben a legfontosabb az, hogy
A TRANSZFORMÁTOR ZAJMENTESEN ERŐSÍT !!!
Ez megint triviálisnak tűnhet. Szemben a csöves és félvezetős eszközökkel, melyek saját zajt termelnek - nagy bánatunkra -, a transzformátor ez esetben ideális erősítőeszköz : úgy erősít ( növeli a jelfeszültséget ), hogy nem termel mellé saját zajt !!!
Számokban kifejezve, a 10 és 30-as áttételű transzformátorok erősítése : 20-30 dB érték körüli volt !
2. Mit kezdjünk manapság, egy ilyen kis kimeneti feszültségű mikrofonnal ? Jó kérdés :)
Egyrészt, léteznek ma is mikrofontranszformátorok, de a csöves-korszak leköszöntével ma már csak 1:3, 1:4, 1:7 áttételű transzformátok elérhetőek. A 3, 4, és 7 -szeres áttételek 3, 4, 7-szeres feszültség, és 9, 16, 49-szeres impedancianövekedést eredményeznek.
NO DE !!!! a ma szokásos félvezetős mikrofonbemenetek bemeneti impedanciája néhány - kb 3-10 - kOhm körüli. Ami azt jelenti, hogy a ma túlnyomórészt 100-200 Ohmos mikrofonimpedanciák transzformálására csak a max 1:4 áttételű transzformátorok jöhetnek számításba. Azaz 4-nek a négyzete 16, tehát 16-szor 200 Ohm már 3.2 kOhm megnövekedett mikrofonimpedanciát eredményez, ami éppen határeset a bemeneti fokozatok bemeneti ellenálláshoz képest !
Magyarán: ha akarjuk, ha nem :) a transzformátor nem csak feszültséget, hanem impedanciát is transzformál, s nem biztos, hogy mindig mindkettőre szükségünk lenne.:)
3. A MAI MIXEREK TÖBBSÉGÉNEK NEM KELLŐ NAGYSÁGÚ A "TOTAL GAIN" ÉRTÉKE
Azaz, manapság gyakori a 60-65 dB (néha még kisebb) össz-erősítés. A jó minőségű profi keverők általában minimum 70-75 dB (néha még nagyobb) össz-erősítéssel rendelkeznek.
!!! Ebből nyilvánvaló, hogy egy kisjelű mikrofon esetén "nagy gáz" van, ha nincs elég erősítési lehetőségünk. Ütközésig betolt és feltekert potik esetén is alig van a master-ben jel. S, ha még EQ-zunk is, akkor végképp pofára esünk:)
Arról nem is beszélve, hogy a "feltekert" gain mellett már halljuk a preamp dögös, sziszegő zaját.
4. MI EBBŐL A KIÚT ? Merthogy a mixerben lévő preamp bemenetre vonatkoztatott zaja ( e.i.n. ) konstrukciós adottság. Ebből a zsákutcából csak transzformátorral, vagy pedig a mixer line-in bemenetére csatlakoztatott jobb minőségű - kisebb e.i.n. értékű, és nagyobb erősítésű - mikrofon előerősítővel hátrálhatunk ki.
Ez a probléma egyáltalán nem tartozik az "ál-probléma"-körbe. Nagyon is valós. Halk prózánál, filmhang és szinkron felvételeknél, s bármilyen külső halk atmoszféra - !!!!!!!!!! pl. természetben - rögzítésekor, de, akárcsak halk akusztikai hangszerek távoli mikrofonozásakor nagy a gondunk, ha nem áll rendelkezésre szuperkis-zajú és kellő erősítésű előfok, vagy mixer.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az e.i.n.- bemenetre vonatkoztatott zaj - adott generátorimpedanciához rendelt érték, általában 150 Ohm-on specifikálják. Namármost, ha mikrofontranszformátort használunk a zsákutcából való "távozásra", egyáltalán nem biztos, hogy a megnövekedett generátorimpedancia - ez esetben a mikrofoné - és a feltranszformált mikrofonfeszültség jelentős mértékben javítaná a jel-zaj viszonyt !!! Csak reménykedhetünk benne. :)
Mindenesetre : EGY IGAZÁN JÓMINŐSÉGŰ PREAMP, ÚGY KELL, MINT EGY FALAT KENYÉR ! :)
Nagyon köszönöm Noiseless!
Megmértem a vezetéket (analóg műszerrel :), és 110 Ohm-ot mutatott a két tekercs vezetéke között!
Bekötöttem és működik, csak az a baj, hogy nagyon kicsi jelet ad
keverő mikrofonbemenetére dugva.
Ha rám hallgatsz :), akkor senkinek nem hiszel, csak a tulajdon fülednek. S ez nagyon komoly !!!
Való igaz, a t-bone mikrofonok kínaiak. S már lassan követni sem lehet ezt az arzenált.
Higgy nekem, mert én senkinek nem hinnék, csak a fülemnek. Mégpedig csak úgy, ha egy általam nagyra tartott referencia mellé odatenném, és A-B teszttel meghallgatnám. S azután döntenék, mindenki tanácsa ellenére.
Vasa,
A D5/200 nem BEAG, hanem még EAG mikrofon. Barátaim voltak ott fejlesztőmérnökök, s tőlük hallottam, hogy anno kényszernévváltoztatás történt a hajdani EAG-nál. Merthogy :
Az EAG - ElektroAkusztikai Gyár neve kísértetiesen hasonlított a német AEG-hez, legalábbis ezt mondták, s ezután lett BEAG, azaz Budapesti ElektroAkusztikai Gyár a cég neve.
A D5 dinamikus mikrofon, a régi Fórumon már Déjvid is foglalkozott vele többek között. Ez az, ami annyira hasonlít az AKG D12-höz. De csak a "ruházatában", a hangja meg sem közelíti azt. Bár, ahogy múltak az évek az EAG, illetve BEAG fölött, úgy gyártottak egyre sz*rabb mikrofonokat.
Tehát, a D5 a korai "60-as évek szülötte lehet.
Hogy miért megy a kapszulára 3 vezeték? Mert, a mikrofonbetétet is le szokták külön földelni. Egy digitmultiméterrel egyébként egyszerűen meggyőződhetsz arról, hogy nem szakadt-e a betét lengőtekercse. XLR 2, 3 pontjaira a tekercs két vége, 1-re pedig az árnyékolás.
Sziasztok!
Kérdésem lenne a BEAG D5/200-as mikrofonnal kapcsolatban, mit tudtok róla? Mikor készülhetett?
A probléma az, hogy nem értem, miért megy a kapszulába két vezeték, plusz a föld? Ez dinamikus mikrofon nem? Valamiért nem szól...
Remélem tudtok segíteni!
köszi szépen:
vasa
Gyanítom, hogy nehéz a "beidegződéssé" vált információkat "felülírni". Például azt, hogy a puskamikrofonnak jóval nagyobb az érzékenysége egy normál mikrofonéhoz képest. És, talán nehéz is megérteni, "mitől puska a puska", ha nem "távcsöves" ? :)
MÉG MINDIG AZ A FRÁNYA ÉRZÉKENYSÉG OKOZZA A GONDOT
Azért, és attól, mert egy mikrofonnak nagy a kimenőfeszültsége, még egyáltalán nem biztos, hogy a minősége is jó ! A kimenőfeszültség nagysága csak abban az összefüggésben pozitívum, hogy az erősítésre
szánt és továbbított jel - például - kevésbé "zavarható" a környezet által. Magyarán : biztonságosabban, és biztosabban továbbítható egy hosszú hálózaton.
Természetesen, még egy szempontból üdvös a nagy jel : amellett, hogy kevesebbet kell erősíteni a preamp-nak, ugyanakkor könnyebben találunk köztük olyant, melynek "bemenetre vonatkoztatott zaja" ( e.i.n. =
equivalent input noise ) nem lesz korlát egy alacsony kimenőfeszültségű mikrofon esetében.
Meg is fordíthatjuk ezt : egy kellően nagy erősítésű, és kis e.i.n.-nel jellemezhető preamp esetén "nem oszt, s nem szoroz", hogy mekkora kimenőjelet szolgáltat egy mikrofon. Ilyen pofon-egyszerű ! :)
Mikrofongyártói oldalról - ahol, ma trendi a nagy kimenőfeszültség elérése - nem elhanyagolható szempont,hogy a majdani felhasználónak kevesebb gondot okoz a nagyobb jellel való bánásmód, kevésbé érvényesül a hasznos jel mellett a zavarójel, és kevésbé "tesznek be" a gyengébb paraméterű mikrofon előerősítők.
Így, nehezebb lesz lerontani a mikrofon induló paramétereit (specifikáció).
Egy mikrofon egyik legfontosabb paramétere az "önzaj". Vagy, ismertebb nevén : self-noise. Erről már írtam sokkal korábban, s nem ismételném. A lényeget viszont, igen. Azaz, ez az érték teljesen független attól, hogy mekkora névleges kimenőfeszültséget specifikáltak egy frekvencián, egységnyi hangnyomás mellett a mikrofonra. Ez az önzaj érték egy adott konstrukcióra vonatkozik !
Előfordulhat - és elő is fordul !!! - az a hülye helyzet, hogy egy nagyobb kimenőfeszültségű mikrofonnak sokkal nagyobb az önzaja, mint egy alacsonyabb kimenőfeszültségűnek ! De, fordítva is igaz lehet. A kettő között ugyanis nincs semmilyen összefüggés !!!
KIÁBRÁNDÍTÓ lesz a gyakorlatom : egyáltalán nem érdekel, vagy, a legutolsó szempontjaim egyike, hogy mekkora jelet szolgáltat, azaz milyen érzékenységű egy mikrofon ! Feltéve persze, ha a mikrofonon például van 10-20 dB-es "pad" kapcsoló.
ÉS, MOST TEGYÉL EGY EGYSZERŰ KÍSÉRLETET
1. Legyen egy átkapcsolható karakterisztikájú nagymembrános mikrofonod ( pl AKG C414, vagy Neumann U89...vagy bármilyen hasonló képességű példány ), egy jóminőségű, kis-zajú, nagy erősítésű mikrofonelőerősítőd, fejhallgató kimenettel. És, egy jóminőségű puskamikrofonod, mint például AKG CK98, Sennheiser MKH416, vagy MKH60, vagy SCHOEPS, vagy Neumann.
2. Tedd a nagymembrános, átkapcsolható karakterisztikájút és a puskamikrofont egymás mellé egy állványra.
Monitorozd majd mindkettőt felváltva.
3. Állíts eléjük egy beszélő személyt, kb 15 cm távolságra.
4. Kapcsold a nagymembránost először "hypercardioide" állásba. És, ekkor folyamatos beszéd mellett állíts mindkét mikrofonon - puskán és nagymembránoson - váltott monitorozás mellett kb azonos szubjektív hangerőt.
5. 10-30-50-100-200 cm távolságból hallgasd meg mindkét mikrofon hangját úgy, hogy mindegyik távolság esetén a nagymembránost különböző karakterisztikákba - gömb, kardioid, nyolcas, hiperkardioid - is kapcsold. Közben ne állítsd el a kezdeti preamp gain-t !
6. Az "induló", szubjektíve azonos hangerőtől kiindulva figyeld meg : milyen sound-okat észlelsz !
Teljesen bizonyos, hogy a távolság növekedtével egyedül a puskamikrofon marad "életképes", "steril" !
Sorban utána pedig a nagymembránoson : hiperkardioid,kardioid,nyolcas, és végül a gömb, Utóbbi kettő egészen katasztrófális lesz.
ÉS, AZ EREDMÉNYNEK SEMMI KÖZE NINCS A SÁVKÖZÉPEN - 1 kHz-en, frontban - MEGADOTT ÉRZÉKENYSÉGHEZ !!!
Shotgun microphone - angolszász terminológiában puskamikrofont jelent. Short ( rövid ), vagy long ( hosszú ), mindegy, akkor is shotgun.
Az ismertebb rövidek pl : Sennheiser MKH416 (kb 250mm teljes hossz, ebből interferenciacső kb 125 mm), AKG CK8, CK98.
Ismertebb hosszúak pl: Sennheiser MKH816 (kb 500mm, ebből interferenciacső kb 350 mm), AKG CK9, CK69.
Átmérőik kb 22-28 mm között vannak.
A puskamikrofonok egyáltalán nem érzékenyebbek a normál kondenzátor mikrofonoknál !!! Zaj, és torzítás, frekvenciamenet paramétereik hasonlóak a normál változatokéhoz. ( A professzionális típusokra gondolok ! )
Lényeges különbség "csak" az iránykarakterisztikában van. Ezek front érzékenységi diagramja sávközépen, egy stilizált, elnyújtott gyertyalánghoz hasonlítható, a back oldalon (-180 fok) pedig egy kisméretű cardioid "nyúlfarokhoz", kb -20 dB.
Kínálat van a "piacon" holmi puskamikrofon-imitátorokból, néhány ezer ( 8-20) Ft-os áron. Ezek túlnyomó többsége semmire nem jó, legalábbis professzionális alkalmazásra semmiképpen. "Interferenciacsövük" megtévesztő, nem is úgy funkcionál. A bennük rejlő szimpla, elektrét kommersz kapszulák elektronikus kapcsolásával "közelítik" a puskamikrofon jelleggörbéit. Piszok zajosan, ez a legrosszabb paraméterük, és pont arra alkalmatlanok, amire szánják őket !
Nevezetesen arra, hogy kisebb, nagyobb távolságból zajmentes (elektronikus zaj!) hangot közvetítsen.
Ez az a közismert üzlet, amire azt mondják : "Az olcsó a drága".
Egyetlen olyan shotgun típust ismerek a kisméretűek közül, amelyet ajánlhatok. Ez pedig az AKG C 747 (nem Boeing:) típusa. Megtalálható a www.akg.com - products - microphones - condenser mics - gooseneck oldalon.
Ennek az átmérője csupán 9mm, hossza 137 mm. A leírás szerint ez egy "tiny shotgun" :) mikrofon.
Rendkívül jó minőségű - hallottam és próbáltam -, nagyon szépen szól, sok helyen alkalmazzák. Rendszeresen látni tv-s híradásokban. Szerintem "verhetetlen" :) . És, valós puskamiksi, tehát interferenciacsöves.
Viszont, sajnos más gyártók hasonló célú és kivitelű típusairól nincs infom. Ha találnál, akkor megoszthatnád a nagyérdeművel, tedd közkinccsé.
Noiseless.
Az igazság az hogy egy kicsit összezavartál a puskamikrofonnal engem. Nevezetesen, azért mert én úgy tudom, hogy ezeknek igen nagy az érzékenységük. Vagy most te a kisméretű shot-gun (rövid puska) mikrofonon pontosan mit értesz? A tudomásom szerint a puskamiki általában olyan 300-500 mm szokott lenni, most ezeknél kisebbre gondolsz? Nem azért hogy ismételgessem magamat, de tényleg nagyon érdekelne az ha meg tudnál nevezni valamilyen márkát, pontosabban típust, azzal sokat segítenél nekem.
Egyszerűbb lenne felhívnom Téged, de mivel a téma másokat is érdekelhet, inkább közzétenném "rém"-tételeimet:)
Minekutána filmezem is, így gyakran kerülök mikroport "testközelbe". Tehát alkalmazom, használom is ezeket. Azt hiszem, a legjobb volna, ha pontokba szedném a mikroportokkal kapcsolatos követelményeket.
Ha valaki nem tudná, miért is tudná mindenki, a mikroport elnevezés helytelen, ez a Sennheiser márkaneve, kb akkora hülyeség a rádió adó-vevő rendszereket - transmitter, receiver - ezzel a névvel illetni, mintha az autók gyertyáját Bosch-nak neveznénk.
Vegyük sorra azt a néhány "egyszerű" követelményt, amelyekkel manapság labdába lehet rúgni:
1. A működési frekvencia az UHF tartományba essen ( 450 MHz fölött )
2. A receiver ( ha fixen telepített, és pl nem kamerára ) legyen "diversity", méghozzá ( ! ) "true" !!!!!!!
Azaz, valós diversity. A diversity üzemmód azt jelzi, hogy a vevőkészüléknek "lehetősége van" válogatni, és váltogatni a 2 ( ! ) vevőantenna, és a hozzátartozó vevőelektronikák jelei között, azok "minőségétől" függően.
Ezen rendszerek legnagyobb frászát az jelenti, ha az adó ( színész, előadó ) mozgása közben "árnyékba" kerül - elég egy lámpaoszlop, fémrúd - és a vevőkészülék nem kap jelet. Ezért például, éppen színházi alkalmazásoknál, ahol nagy mozgási tér van, a két antennabemenettel rendelkező receiver 2 db antennáját koaxiális kábelen, 2 állványon helyezik el, akár a színpad 2 oldalán. Hogy még véletlenül se legyen "drop out" ! A true diversity tulajdonképpen 2 komplett vevőkészülék egy dobozon belül, amelyek jelei közül egy gyors elektronika választja ki az éppeni optimálisat, s azt "használja ". Erről a működésről a receiver frontján lévő 2 db zöld LED < > irányú villogása tájékoztat.
Több receiver, tehát több "mikroport" egyidejű alkalmazása esetén közösített antennarendszert alkalmaznak, hogy ne legyen antennaerdő !!!
3. A csatornák választhatóak legyenek ! S ha lehet : digitálisan ! Mint a Sennheisernél. Ez lehetővé teszi a villámgyors és üzembiztos csatorna-frekvencia változtatást, ha váratlan RF zavar, interferencia probléma állna elő.
4. Legyen az adón : squelch, azaz zajzár
5. Legyen mikrofon-érzékenység szabályozási lehetőség az adón. Más kell a prózához, és más például egy rock darabhoz.
6. A teljes rendszer alkalmazzon zajcsökkentő megoldást, azaz Compander-t. Ez adóoldalon kompresszort, vevőoldalon pedig expandert jelent. Mint például a Dolby Noise Reduction System. Ennek a minőségén nagyon sok múlik. És, persze az adóoldalon működő, kikapcsolhatatlan limiterekén is, amelyek nagyon rányomhatják bélyegüket a soundra.
Míg mikrofonok kapcsán örömmel ajánlottam az RH Sound darabjait, addig óva intenék mindenkit az ugyanott kapható 30-40 ezer körüli diversity terméktől. Egy vadiúj példány, bár "működött", az elfogadhatóság legalacsonyabb kritériumát sem ütötte meg. Itt a kompander és limiter megoldásra célzok, kritikán aluli - de tényleg - hangminőséget eredményezett.
7. Alkalmazható mikrofonok.
Miután nyilvánvalóan szájközelben kell elhelyezni a mikrofont - áll alatt, halántékon, fül mellett, homlokon stb - így csak gömb karakterisztikájú mikrofon jöhet számításba. A mikrofon színe csak "testszínű", vagy esetleg fehér lehet.
Méretének a lehető legkisebbnek kell lennie.
Vezetékének a legkisebb "súrlódási zajt" kell produkálnia, flexibilisnek, ugyanakkor erősnek kell lennie.
Az emberi testre - bőrre - "felragasztott" mikrofonnak sok megpróbáltatást el kell viselnie. Ezek közül két közismert : sminktűrés :), és az izzadságcseppek. Ezek leginkább a mikrofon membránján kötnek ki, akár teljes működésképtelenséget eredményezve, a javíthatatlan mikrofont röppályára száműzve :)
A mikrofon paraméterei a szokásosak, arról kár szót ejteni. Egyről viszont mindenképpen kell : a komoly gyártók különböző érzékenységű, vezetékükön színnel jelölt típusokat forgalmaznak, ez nyilván az alkalmazási területet - színház, koncertterem, film - jelzi.
8. A mikrofon csatlakozója legyen üzembiztos, 3.5-ös Jack esetén -minimum- csavaros kivitel. Jobbaknál LEMO, vagy mini XLR.
9. Az adó továbbítsa a vevő felé az őt tápláló telep állapotát ! Ezt az új típusok teljesítik, és létfontosságú, az előadás biztonságát garantáló infot jelenít meg a receiver display-n.
10. Az adók újabban ceruza, vagy miniceruza elemmel működnek, miután sok gyártó és felhasználó befürdött a megbízhatatlan és méregdrága 9 V-os elemtípusokkal.
11. A receiver-nek illik szimmetrikus kimenettel rendelkeznie. Merthogy az adó működési területe közelében kell elhelyeznünk, ami általában több tíz méter távolságot jelent a keverőpulttól. Emiatt elengedhetetlen a szimmetrikus jeltovábbítás. A Di-Box alkalmazását kéretik elfelejteni :)
12. Nem árt, ha mind a transmitteren, mind pedig a receiveren egyaránt van fülhallgató monitorozási lehetőség. Így sok kellemetlen és macerás hibakereséstől kimélhetjük meg magunkat.
Hát, ennyi lenne az a "néhány apróság" , amit figyelembe kell venni a rádiós rendszerek használatánál.
Talán még annyit érdemes kiemelni, hogy a "jobbak" digitális menűt kínálnak adón, vevőn egyaránt.
Ajánlható típusok, mint minimum követelmények :
Mikrofonok : Sennheiser MKE2, Tram, Sanken, DPA - ezek a szokásosak
Adó-vevők : Sennheiser Evolution Series, vagy ennél jobbak
Na srácok. Most tessék megmozgatni az agytekervényeket! Sisteregjen a klaviatúrha!!!
Nagy eséllyel egy produkciós irodával sikerült megcsípnünk egy szabadtéri "színház" nyári hangosítását/világítását. Nagyrészt nem kívánnak óriási technikai felszereltséget, de ami nem a "nagyrészt" kategória, az megfi**gat minket rendesen:
Mikroportok. Lesz olyan társulat, akiknek 13 db. kell. Ha most valaki elkezd regélni arról, hogy mikor színházban dolgozott anno, akkor ők 130.456 mikroporttal stb. akkor emilben küldök neki ebolát!
Szóval. Nem kévánok vásárolni erre a pár alkalomra egyi mikroportot, de valami kell... Ötletek? Tippek? Az irodának van 3 db. LEM csiptetősh, lehetne még hozzá szerezni párat, de nem tudom, hogy azokból mekkora rendszert lehet telepíteni? Nehogy a 13 db. 8 frekit hasnyáljon, mert akkor égünk, mint a Reichstag.
Mit értesz fülmonitor rendszeren? Például a Turbosound cucc eléggé olcsó, hozzá vehetsz akár egy Behringer fülhallgatóerősítőt (Powerplay Pro XL HA-4700 120 Eu volt két éve)vezetékhosszabbítás és kész is vagy, ha nem zavar a madzag...
Másik megoldás a rádiós, az húzósabb árú. Mintha lenne erre is olcsóbb ötletem. Utánanézek és megírom hamarosan.
Noiseless.
Köszönöm a jó tanácsaidat, és a megértésedet, ami nagyon jól esett Mastertape kioktató, és sértő hozzászólása után. A helyesírás ugyan valóban nem az erősségem, de én is találkozom ilyenekkel bőven a fórumon. A kérdésem, pedig azért tettem fel ujbol, hogy mást is ösztökéljek a válaszra (reméltem hogy te is fogsz válaszolni a kérdéseimre) és nem azért mintha nem értettem volna, meg amit Mastertape válaszolt! Visszatérve az eredeti kérdésemhez, te milyen mikimárkát, és típust tudnál esetleg ajánlani? Esetleg a Stage Line?? Vagy valami nevesebb?
Mégegyszer köszi a hozzászolásodat!!
