A Vox olyan gazdag örökséget mondhat magáénak, amellyel semmilyen más zenei berendezéseket gyártó cég nem büszkélkedhet. Az 1960-as években a zenei technológia legnagyobb úttörői közé tartozott, és a Voxberendezéseket az évtized számos világhírű művésze is használta, például a Rolling Stones, Beatles és a Shadows is. A vállalat még negyven évvel később és hat tulajdonosváltás után is működik a zenei piacon, amelyik mára már a világ egyik legkeményebb piacává vált. Megjelent a Vox felhasználók teljesen új generációja, akik közül sokan a Vox hangminőségében bízó, számos híres művész iránti rajongásuk és tiszteletük miatt választották ugyanezt a céget. Az alábbiakban röviden ismertetjük a Vox történetét, és bemutatjuk, hogyan vált az egyik legismertebb erősítőmárkává.
A kezdetek és az AC30
1917. február 28. A londoni Hackneyben megszületett Thomas Walter Jennings.
1941 A II. világháborúban Tom Jenningst egészségügyi okok miatt leszerelték az angol hadsereg Királyi Mérnöki alakulatától. Jennings egy lőszergyárban helyezkedett el a kenti Vickersben. Itt találkozott az amatőr zenész Dick Denneyvel, aki gitáron játszott, és komolyan érdeklődött a rádiózás és az elektronika iránt.
1944 Tom Jennings, aki maga is kiváló harmonikás volt, félállásban használt hangszerkereskedést nyitott, amelyben főként tangóharmonikákat árult.
1945 A háború végén Jennings és Denney útjai szétváltak, és Jennings immár teljes állásban saját üzleti vállalkozásával kezdett foglalkozni.
1946 - Tom Jennings a kenti Dartford városában, a Dartford Road 119. szám alatt megnyitotta első üzlethelyiségét és irodáját. A vállalkozás a többi hangszer mellett elkezdett harmonikákat importálni és értékesíteni.
Az 1940 évek vége Jennings megalkotta a Univox nevű egyszólamú elektronikus billentyűs/orgonatípusú hangszert. A hangszer ugyancsak népszerű lett a vásárlók körében, és a bevételből Jennings tovább bővíthette a vállalkozását.
1951 - Tom Jennings megalakította a The Jennings Organ Companyt.
1956 A rock-n-roll-korszak beköszöntével Jennings az elektronikus orgonáinak erősítő blokkját úgy kezdte továbbfejleszteni, hogy az alkalmas legyen az elektromos gitár hangjának erősítésére is. Ezzel azonban csak korlátozott sikert aratott, így a projekt egy időre dobozba került.
Eközben a súlyos betegségből felépülő, még lábadozó Dick Denney folytatta a gitárokkal és erősítőkkel végzett kísérleteit, és létrehozott egy harminc centiméteres hangszóróval felszerelt 15 wattos berendezést. A berendezést, amely jól szólt a gitárral, később egy tremoló egységgel is kiegészítették. Miután több ilyen egységet is összeszereltek, az egyik munkatársul levitte az egyiket Tom Jennings üzletébe, és néhány nappal később Tom Jennings állást ajánlott Dick Denneynek.
